A balatoni vitorlás sport kezdete

balatoni vitorlázás balaton 2013 junius 01

 

Az 1882. évi első nagy bajnoki verseny, nem tudni miért, de kimaradt a sporttörténelemből, pedig a dátum, döntő jelentőségű a magyar vitorlás sport fejlődésében.

 

 

 

Az első vitorlás hajó a XIX. század elején került vízre a Balatonon. Egyesek szerint, ekkor még a „Kisfaludy” nevű gőzössel vitorláztak azok a hollandus és angol hajóácsok, akiket Széchenyi István telepített a Balatonon mellékére, éppen a hajózás fellendítésének érdekében.

 

Ma ennek az egykori eseménynek, bizony nyomát sem leljük a korabeli hírforrások anyagában. Széchenyi István, a világot járt magyar főúr volt e téren is – mint már oly sok más gazdasági és technikai újdonságnak – a kezdeményező. Néhány sikertelen év után, érdeklődés hiányában, még ezek az angol és holland vitorlázók is nyomtalanul eltűntek a Balatonról.

 

Az első igazi, nagyszabású kísérlet a vitorlás-sport megteremtésére, az ötvenes évekre tehető.

 

 

Erzsébet királyné látogatását várták akkortájt a Balatonra: Ranolder veszprémi püspöka királyné fogadására gyönyörű villát építtetett, a főurak pedig Angliából hozattak, az ünnep fényének emelésére csodás jachtokat. Hazánk előkelő urai még vitorlás klubot is alakítottak nagy hirtelenjében erre az alkalomra, de ez a kezdeményezés is hamar hamvába dőlt A klub csakhamar megszűnt. A hajók gondozás hiányában, tönkrementek és elporhadtak.

 

 

A csodás jachtok közül csak egyetlen hajó maradt; Széchenyi Béla Hercegnő – je, amelyet a gróf e neves alkalomra a southerlandi hercegnőtől kapott ajándékba. Ez a hajó később Némethy Ernő, győri, királyi ügyész birtokába került, aki aztán a balatoni vitorlás-sport tulajdonképpeni kezdeményezője lett, Balogh Kálmánnal, Mihálkovits Tivadarral és Szilva nyugalmazott tengerész kapitányokkal egyetemben.

 

 

Ennek az eseménynek a dátuma: 1878. Ez időtől a balatoni vitorlás-sport gyors fejlődésnek indult. Gossling angol főkonzul, aki 1881-ben kerül a Balatonra, meghozatja gyönyörű vitorlását és ráveszi hazája egyik kitűnő hajóácsát; Young Mihályt, hogy költözzön véglegesen Füredre. (A kit ünő hajóács magyarosított neve)

 

 

Az 1882. évi első nagy bajnoki verseny, nem tudni miért, de kimaradt a sporttörténelemből, pedig a dátum, döntő jelentőségű a magyar vitorlás sport fejlődésében. Ugyanis éppen ennek a nagy és általános megmozdulásnak köszönheti megalakulását a Stefánia Yacht Egylet, (1884) a későbbi Királyi Magyar Yacht Club elődje.

 

 

Zechmeister Károly, Győr város volt polgármestere állt a mozgalom élén. Ő és Mihálkovits Tivadar vállalták a rendezéssel járó anyagi felelősséget. Rendkívüli sikerek és páratlan érdeklődés mellett folyt le ez az első bajnoki versengés, mely rendezvénynek az erkölcsi hatása, talán még a sikernél is sokkalta nagyobb volt.

 

 

Egyik eredménye például éppen az lett, hogy 1882. augusztus 23-án megalakult a Balaton Egylet, melyben maga Jókai Mór is – mint füredi villatulajdonos – komoly vezető szerepet nyert.

A lelkesedés azonban, amely a Balatoni Egyletet létrehozta – amint az társadalmi mozgalmainkban oly gyakran előfordul a történelmünk során – nem adott az egyesülésnek hosszú élettartamot. Végül is az egylet megszűnt, de a fejlődés lendülete megmaradt s egy új, maradandóbb jövőt hozott a balatoni vitorlás – spot életébe.

 

 

A Balaton Egylet – amely ugyan még megrendezte az 1883-ik évi versenyét, de a következő években már csak névleg létezett – szerepét 1884- n , a már említett Stefánia Yacht Egylet vette át.

Ez volt a balatoni vitorlás-sport igazi és végleges születésnapja. Ez az egylet a sporton kívül, már a Balaton fejlesztésével is foglalkozott. Egymás után épültek, egyre tökéletesebb formában s mind merészebb, változatosabb felszereléssel a balatoni a vitorlás hajók. A sportkedvelők hívására ebben az évben jött le Angliából Ratsay hajóépítő mester is néhány emberével, akik aztán a magyar hajóépítő ácsokkal és asztalosokkal közösen, megépítik a balatoni hajópark egyedülálló jacht állományát. Ugyanekkor a Stefánia Yacht Egylet házi kezelésbe vette át a Young-féle hajógyárat is.

 

 

Ekkor már 30 nagy jacht és három motoros hajó tartozott az egylet kötelékébe. Ezek mind a füredi kikötőben horgonyoztak. Megtalálható volt közöttük 1 tonnástól 29 tonnáig mindenféle fajta hajó. A Stefánia Yacht Egylet fénykorát a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején élte. Hajóparkja, egyike volt a legszebbeknek Európában az édesvizű hajóparkok között. Az egylet ekkor már tekintélyes, közreműködő tagsággal rendelkezett. A balatoni sportélet gyors virágzásnak indult, melynek legnagyobb bizonyítékai az évenként rendezett nagyszabású evezős-, úszó- és más tréfás versenyek.

 

 

Ezzel a fejlődéssel egyenes arányban nőtt az érdeklődés is. Minden évadban nagy vitorlázó társaság népesítette be a Balatont. A vitorlázókat nem tartotta vissza a versenytől sem vihar, sem a szél által felkorbácsolt „óriás” hullámok.

Ez a kitartó rajongás végül is rövid időn belül komoly hatást gyakorolt a Balaton fürdőéletének további fejlődésére is.

 

 

A XX. század elején a nemrég virágzó balatoni jachtélet hanyatlásnak indult. Néhány évig még szép sikerrel zárultak a vitorlásversenyek, néhány új hajó is készült a balatoni hajógyárban, de lassan kezdtek elmaradni a versenyek, melynek végül is az lett a következménye; a klubélet kiüresedett, de újabb hajókat sem építettek.

 

 

A meglévő hajók egy részét a tehetősebbek elvitték az Adriára és más vidékre, ami pedig megmaradt a hajóparkból, azok a hanyag kezelés miatt, csakhamar tönkrementek. Lehet, hogy az autózás fejlődése vonta el az érdeklődést a vitorlás-sporttól, de az is elképzelhető, hogy maga a Stefánia Yacht Egylet zárkózott magatartása okozta az elhidegülést e szép sportágtól. Sok minden oka lehetett a hanyatlásnak, de azt hiszem a legfőbb ok, végül is anyagi eredetű volt. A jachtok, de különösen a nagy hajók fenntartása – melynek 4-5 főnyi legénységét egész éven át fizetni kellett – túlságosan költséges volt egy gazdasági világválság idején.

 

 

A balatoni vitorlás-sport hanyatlásának többféle oka volt, de ezeket később az érdekeltek felismerték s részben kiküszöböltek, minek hatására a vitorlázó élet a háborút megelőző években ismét fejlődésnek indult. A tapasztalatokon okulva, nagy vitorlások helyett most már csupa kis hajót építettek, melyek a balatoni hajózásra sokkal alkalmasabbak és sportosabbak voltak, mint nagytestű elődeik. Ezeken a hajókon mindenki maga végzi azokat a munkákat, amelyeket addig csak matrózok segítségével tudtak ellátni.

A múlt század sportéletétől megkülönbözteti a mait az is, hogy a sportéletet szélesebb alapokon szervezik meg – elsősorban a középosztály bevonásával, mely réteg részvétele nélkül igazi vitorlássport elképzelhetetlen lenne. Húsz-harminc gyáros vagy bankár, ha még oly tehetősek is, nem képes egyetlen sportágat – köztük a vitorlázást sem – felvirágoztatni.

 

 

Ezt a fejlődést sajnos teljesen visszavetette a háború, de az utána következő forradalmi idők, ha lehet, még jobban. A nemzetközi Yacht Szövetség a balatonit is törölte tagjai sorából. A háború után a felébredt ismételt érdeklődés, azonban még sem hagyta kialudni a balatoni vitorlás-sport és a klub ügyét.

A megújuló üzleti szellem kísérte figyelemmel a klub életének fejlődését. A bank elhozatta a híres Harms Adolf berlini hajóépítő mérnököt, aki 1924-ben megépítette első hajóját. Ez a hajó volt sokáig a Balaton egyik legszebb és legjobb vitorlása.

A klub egy másik új klubbal; Balatoni Yacht Klubbal karöltve rendezi Balatonföldváron, Füreden, Tihanyban, Siófokon és Keszthelyen egymásután rendezi a versenyeket. Bátran állíthatjuk, hogy a két háború között fejlődött magyar vitorlás-sport nemzetközi viszonylatban is megállta a helyét. Bizonyítják ezt az osztrák-magyar összecsapások, s az olaszországi versenyeken elért kivalló eredmények.

 

 

A II. világháború ezt a csodálatos fejlődést törte ismét derékban. A háború utáni évek középosztályt irtó pogromja, hosszú időre megpecsételte a balatoni vitorlás – sport sorsát. Mint mellékelt képeinken látható a 2000. év végére egy vékonyka, polgári középosztályi réteg igyekezett ismét életet lehelni a balatoni vitorlás – sport életébe. Ma már elmondhatjuk; sikerrel.

Azoknak – akiket nem érdekel a balatoni vitorlás-sport jövője – szeretném a figyelmükbe ajánlani; ez a sportág nemcsak új színt, vendégeket, idegenforgalmat jelent a Balaton számára. Jelenti még a tókörnyéki élet fejlődését, jelenti a jelenleginél is magasabb fokú kulturáltságot s nem utolsó soron olyan pénzforrást, mely az ott élőknek, biztos megélhetést és anyagi jólétet eredményez.

Horváth Tamás

 

Szerző: Horváth Tamás

Szólj hozzá Te is!

slots