A húsvéti sonka főzési szabályai

A húsvéti sonka főzése a legtöbb háziasszony számára gondot okoz. Vagy ehetetlenül sós, vagy száraz, szálkás, „nyögve nyelős” lesz. Márpedig a húsvéti asztal legnagyobb attrakciója: a füstölt, főtt sonka, főtt tojással, hozzá az elmaradhatatlan csípős, ecetes tormával.

Ahhoz, hogy ez a mennyei ételsor tényleg kapós is legyen, nem árt tisztában lenni a füstölt húsok elkészítésének néhány alapvető szabályával.

A hűtőszekrényben tárolt füstölt sonkán, tarján, de még a kolbászokon is néhány nap alatt fehér bevonat képződik. Ez abból adódik, hogy a hűtőszekrény párás levegője reakcióba lép a füstöl áru konzerválására használt sós – salétromos pácanyagával, melynek következtében a penészgombák a hús felületén elszaporodnak és szürkésfehér egybefüggő bevonatot alkotnak. (Kezdetben még ecetes letörléssel eltávolítható.)

Tehát első és egyik legfontosabb szabály, hogy a megvásárolt füstölt húst ne tároljuk hűtőszekrényben, helyette száraz, szellős helyen tartsuk, lehetőleg fellógatva a főzés időpontjáig. Az ilyenkor fellépő összeszáradása a füstölt húsoknak, a tárolás természetes következménye.

Második fontos szabály: a főzés előtt legalább öt – hat órával a füstölt húsokat (sonka, lapocka, tarja, csülök) langyos vízben kell áztatni, hogy a beszáradt rostok ismét vízzel telítődjenek és a felesleges só a húsból kioldódjon. Attól nem kell tartani, hogy a hús íztelen lesz; zamata még több órás főzés után is élvezetes marad.

Harmadik szabály: a füstölt húsok lassú főzést igényelnek. A gyors főzés, a lobogó lé éppen azokat a finom, szinte láthatatlan zsírszöveteket roncsolja szét, amelyektől a hús szerkezete laza, leveses marad. Ezért a füstölt hús leve csak gyöngyözve forrhat az edényben.

Negyedik szabály: a hús, amikor megpuhult, mely a legbiztosabban onnan tudható, hogy a csonttól kezd elválni, a levében kell hagyni, kihűlni. A sonkát, de más húsárut is, csak dermedt állapotban szabad feldarabolni. Figyelem! A füstölt, főtt húsokat mindig a rostjaikra merőlegesen szeleteljük.

Ezek lennének a legfőbb szabályok, melyeket szeretnék még további néhány gyakorlati jó tanáccsal kiegészíteni:

•  Áztatás után a sonkát tiszta vízzel öntjük fel, s fedő alatt lassan főzzük.

•  A vízbe tehetünk hagymát, fokhagymát, gyökérzöldségeket, borsot, babérlevelet, csilit, és kevés ecetet vagy bort is.

•  Egy 5-6 kilós egész sonkát egy, másfél órán át főzzük. Kisebb daraboknak rövidebb idő is elegendő.

•  A főzött, füstölt hús levének egy részét érdemes a mélyhűtőben, adagokra osztva lefogyasztani. Bármikor felhasználhatjuk ételek ízesítéséhez. Van amikor például csak egy krumplileves ízét szeretnénk gazdagítani, vagy más olyan leves ízét, melybe nem kerül hús, de a zamatából hiányzik majd a füstölt íz, akkor bizony jó szolgálatot tesz egy ilyen fagyos kocka.

•  A füstölt, főtt húsok a főzőlevükből kiszedve hamar elveszítik levesességüket, színüket, ezért ajánlatos a maradékot a kövérjével együtt ledarálni és vagy tojás és tejben áztatott zsemle hozzáadásával, főzelék mellé pogácsaként, olajban kisütni. Vagy csak darálva és fűszerezve (ki milyen fűszerekkel kedveli) pástétomként elfogyasztani.

Rozi mama naplójából közreadta:

Szerző: Horváth Tamás