Farsang (Tamás Ernő -1934.)

BOTICELLI TAVASZ

Háromkirályok napja. Vízkereszt — a legrégibb ma­gyar kéziratos csízió, a Peer-codex rímes magyar vers­alakban összeállított naptárának szavával: keresztvíz, vagy amint a XV. századból való fára rovott székely naptár jelöli a jégfuvalmas január hatodik napját: Szenekereszt.

 

 

HÁROMKIRÁLYOK

 

Derűs, téli ünnep, amellyel megkezdődnek a komor nagyböjti napok, a süvöltő böjti szelek idejét meg­előző vidám időszak, a pajzán mulatságok, báli éjszakák, álarcos-jelmezes táncesték ideje; a farsang.

Vízkereszt — a karácsonyfafosztás napja azoknál, akik olyan nehe­zen válnak meg a feldíszített fenyőfától, hogy valamely régi, hagyományos szokás jegyében kiskarácsony után is még Vízkeresztig a lakásukban hagyják.

E napon aztán utoljára gyúlnak ki a karácsonyfa apró, színes gyertyáinak remegő fényű lángocskái. Meghajló, tűleveleit hullajtó ágairól leszedik a csillogó díszeket, aranydiókat, aranyalmákat, cifra ragyogóit, csilingelő kis ezüstha­rangokat és a lecsüngő, jó szagú narancsokat.

A díszeitől megfosztott fa eltűnik a szobából és vele együtt elillan az, az édes, különös karácsonyi illat is, amely a fenyőfa kérgének, örökzöld tűleveleinek, a narancsnak, cukorká­nak és a süteménynek aromás illatából keveredik egybe az ünnep levegőjében.

A káprázataitól elbúcsúzott lélek jelképe a lefosztott karácsonyfa, de mégsem lépheti át küszöbünket a szomorúság, mert az ajtónkon már ott kocognak a háromkirályok.

 

—————————————–

 

Háromkirályok… de csak amolyan paraszti, versmondó legények. Sohasem felejtem a régi Vízkereszt napjának azt a reggelét, amikor a falubeli legények le­dobogtatták a küszöbön csizmájukról a havat és nagy ­furcsa papírcsillagot magasra emelve, lépkedtek beljebb a kas­tély előcsarnokába.

 

ccc-Piero-della-Francesca-1415-1492-Itáliai-festő-Vízkereszt

 

Rejtélyes, fúrt-faragott, furfangosan összeeszkábált szerkezet segítségével apró piros, meg fe­kete figurákat mozgattak a többágú papírcsillag köze­pébe illesztett kerek lapon.  A csillagot ugratva, megilletődötten népi rigmusokat, vízkereszti verseket, mondot­tak az ótestamentumi három királyoknak réges-rég tör­tént, csillagvilágot követő betlehemi útjáról.

„Háromkirályok napján,

Szép jel, szép csillag — szép napon támad.”

Gyermekszemem elnézegette a furcsa játékot, jámbor versmondókat, de bizony nem idézték meg képzele­tembe a három napkeleti bölcset. A háromkirályok elő­ször a színpadról köszöntöttek reám a népköltészet legendás alakjaiként kiskarácsonyra forduló éjszakán, mikor az egykori Nemzeti Színház színészei Szilveszter-estén előadták Gárdonyi Géza: Karácsonyi álom nevezetű betlehemes játékát.

Ott álldo­gáltam apám térdei közt a nézőtér egyik földszinti ülőhelyén és tátott szájjal bámultam amint a színpadi lámpák fényében, a színfalak káprázatában és a csillogó jelmezek színpompájában Gáspárt, Menyhértet, Boldizsárt a szép jel, a szép csillag csalta, vitte, vezette Betlehem felé.

Élő képben, dalban és versben elevenült meg a pogány isten elmúlása, a csodálatos csillag feltűnése, a napkeleti bölcsek bandukolása, meg a pásztorok, háromkirályok hódolata a bet­lehemi istálló szent jászolija előtt. Igazi karácsonyi álomkép tárult elém. A színpadon azon az éjjelen háromkirályok hozták el jézusian érintetlen gyermeki lelkek számára a legszebb ajándékot: az ábrándozás aranyszínű, tömjénillatú, mirha ízű karácsonynak a káprázatát.

 

———————————————

 

Farsangi mámor villódzik a szemekben és csillan meg a poharakban. Zenés éjszakák lila ködében estélyi ruhák selyme libben és a báli mulatságok tobzódásában a zene ütemeire könnyű női lábak táncléptei suhannak. A zene és a tánc ritmusa elbódítják a farsangi jókedv és a karneváli pajzánság múló örömeibe feledkezettek fejéket.

Talán ez a bódult titokzatos erő az mely hirtelen feldob egy karneváli ötlet: Hamupipőke régi szép, elbűvölő meséjének a megelevenítését a nizzai karneválon. A táncterem hölgyei kosárba vetik egyik cipőcskéjüket, majd ideges kezek összerázzák a sok finom mívű, kes­keny arany-ezüst brokát topánkákat.

 

 

KARNEVÁL SZÉPE

 

Megrezzennek a frakkok és merész férfikezek a kosárba nyúlnak, hogy onnan egy-egy cipőcskét kiragadjanak. A játék törvénye, hogy a véletlent kísértő férfi megkeresse Hamupipőkéjét, és amelyik nőnek a lábára illik a cipő, azzal táncolja végig az egész éjszakát. Farsangi pajzánság ez a javából— de hazárd szellemű kacér játék is egyben, Véletlen isten segítségével.

 

——————————————

 

Hamvazó szerda. Megérzi a hideg hamut a forró homlok, ha misére nem is megyünk. Fejünkre hull, a gondolat fejünkre hinti, rákeni sápadt homlokunkra szürkén a borzongató reggelen az elégetett barkák hamuját. Hamu. Kísérteties mormogás rémlik fülünkbe: … isa por és hamu vogmuc… az ősi halottas beszéd örök intése.

Megrázkódunk, és mintha Hamlet töprengene mibennünk, amint szemével rögeszmésen mered a sírból kivetett ko­ponyába: „Hát csak annyiba került táplálni e csonto­kat, hogy most tekézzenek velők? Az enyémbe nyilallás áll, ha erre gondolok.”.

 

LEAD Technologies Inc. V1.01

A strattfordi csapszék habzó sö­röskorsói között talán sohasem nyilallott így bele a gon­dolat. Csak amikor már a Halál karjába fogódzott, hogy az a halottas ágyára cibálja, akkor jött e felismerés: az élet hamvazó szerdája itt valóságos hamu meg por, ami­től bizony a nyilallás is megáll.

                                                                                            Tamás Ernő.

 

Szerző: Horváth Tamás

Szólj hozzá Te is!

slots