Kirándulunk – piknikelünk

 

Nem mindenki olyan szerencsés, hogy kertes házban rendezze be az otthonát, de a természet örömeit, mint például; a csendet; a nyugalmas pihenést, a friss levegőt; a madárcsicsergést, vagy a virágos mező látványát a lakótelepeken élő városi embernek sem nélkülözni.

Csupán elhatározás kérdése, hogy a hétvégi „sopingolás” és tévénézés helyett, felkerekedjünk és néhány órát, de akár egy egész napot is szabadban töltsünk el szeretteinkkel. Nálunk ezt kirándulásnak, más országokban, idegen nyelven piknikelésnek nevezik.

 

 

 

 

Ahhoz, hogy a ilyen szabadban töltött idő, kellemes és gondtalan élményként rögzüljön az emlékezetünkben, bizony néhány, erre a célra alkalmas szabadidős kellékekre lesz szükségünk.

 

 

 

Gyerekkoromból visszaemlékezve gyakran eszembe jut az a kockás pléd, melyet, ha a vasárnap reggel megérkeztünk a Hűvösvölgyi nagy rétre, anyám lecsatolt apám hátizsákjáról majd egy kellemesen árnyas tisztáson leterítette a még mindig harmatos fűbe.

 

Az iga­zi piknikezők, ugyanis soha nem a puszta földön ülnek, hanem, pokrócon, méghozzá, ahogy az egykori természetjárók, akik régi angoloktól azt ellesték, kockás pokrócon heverednek le.

 

 

 

Természetesen a mintázatnál lényegesen fontosabb, hogy a leterített pléd egyik fele legalább vízálló legyen. Így a harmattól, de akár még a nedves földtől sem nedvesedik át a fekvő és étkező helyünk anyaga.

 

Erre a leterített plédre, aztán gombaszedés és a labdázás után nem csak, hogy leheveredtünk, de a hazulról hozott kimondottan erre az alkalomra összeállított – anyám egyszerű, de annál finomabb vagdalt – és rántott húsos szendvicseiből terülj asztalkát varázsoltunk. A szendvicsek mellé mélyvörös, mézédes paradicsomcikkelyek és vastag, fehér húsú, cecei paprika felszeletelt karikák dukáltak.

 

Mert miről is szól egy piknik: az erdő, mező zöld színének pihentető nyugalmáról, bogarak halk zümmögéséről, madarak énekéről, a fák leveleinek a lágy neszezéséről, a gondtalan heverészésről és a Lukulluszi lakoma utáni édes szundikálásról.

 

 

 

Figyelem! A pikniket, még a velünk együtt kiránduló barátaink kedvéért se akarjuk összetéveszteni egy állófogadás traktájával. Bár őket is megkínálhatjuk a hazulról hozott finomságainkkal, de ezt ne érezzük kötelességünknek. Mindenki azt fogyassza, amivel önmaga készült a kirándulásra. Melegben a jeges citromos limonádé, míg hűvösebb napokon a forró citromos tea legyen a hőálló termoszokban. Szeszes ital fogyasztása nem éppen az ilyen alkalmakra való, de, ha mégis megkívánnánk. csak mértékkel fogyasszunk belőle!

 

Bár az ilyen hétvégi kirándulásaink hangulatát a lazaság és a fesztelenség jellemezi, az előkészületek megtervezése és megszervezése komoly figyelmet igénylő munka, melyből a család, aprajának. nagyjának illik a részét kivenni.

Az elindulás előtti szervezésnél feltétlen figyelünk oda néhány fontos dologra! Vegyük sorra, hogy miről is lehet szó egy jól megszervezett, jól előkészített piknik esetében?

Milyen legyen a megfelelő felszerelésünk?

Ahogy a fentiekben már szóba került, a megfelelő pléden sok múlhat. Erre a célra jó lehet, akár egy nyugdíjazott sátorponyva, vagy vitorlavászon darab, de beszerezhetünk kifejezetten szabadtéren használható pokrócot is.

 

Szükségünk lesz még néhány lapos, kis helyet foglaló párnára, esetleg felfújható fejtámaszra. Ezektől még kényelmesebb lesz a lakmározás utáni szundikálásunk.

A tálaláshoz jól jöhet néhány papírtányér, papírpohár és egy több funkciós étkezésre is alkalmas zsebkés. Ezek semmi esetre se legyenek műanyagból, mert azokból évszázadok múltán sem lebomló szemét lesz! A szendvicsek, zöldségek, italok és gyümölcsök szállítására feltétlen szükségünk lesz hűtőtáskára, hűtőhátizsákra és kisebb, nagyobb termoszokra.

 

Talán mondanom sem kell, de szemeteszsákot, és az lehetőleg legyen szintén papírból, mindig vigyünk magunkkal az ételmaradékaink eltakarításához. Figyelem! Ahhoz, hogy mások, de magunk is, a már megkedvelt piknikező helyünket vonzón és tisztán lássuk viszont, úgy hagyjuk magunk mögött, mint ahogyan a természettől első alkalommal átvettük.

 

 

 

Egyszóval a műanyag tányérok és poharak helyett szerezzünk be olyan természetes anyagból készült – bár kissé ugyan drágábban, de ma már megvásárolhatók -, olyan egyszer használatos étkészletek melyek a hulladéktároló helyeken rövid időn belül elbomlanak, és szerves anyagként a természetben újrahasznosulnak.

 

A természet bár életünk szerves része, időnként mégis okoz meglepetéseket. Ilyen meglepetés lehet a virág pollen, mely allergiás tüneteket okozhat, másik a rovarcsípés, mely legtöbb esetben elkerülhetetlen, és nem utolsó sorban a napsugárzás káros UV sugarai, melyek a hámló bőrünk szúró, égő fájdalmaiért felelős.

Nos, ezek kivédésére feltétlen vigyünk magunkkal gyógyszertárakban beszerezhető kenőcsöket és aromás olajokat, míg az esetleges bőrsérülésekhez, fertőtlenítőszert és steril sebtapaszt! Természetesen a kullancskanálról sem feledkezzünk meg, melynek használata a csomagolásában található rajzos ábráról könnyen elsajátítható.

 

 

 

 

Bár néha láthatunk magazinok oldalain porcelántányéros, pezsgős, ételkölteményes piknikfotókat, mégse akarjuk az ilyen majomkodással versenyre kelni. A szabadtéri eszegetés in­kább szóljon a kevés, de finom, házias falatokról, mint sem a kivagyiságról! A hétvégi kirándulás – piknik – sokkal inkább a természethez tartózás élménye és annak kerete legyen, mely csupán egy finom, meghitt, hivalkodásmentes egyszerűség.

 

Kellemes hétvégét kívánok

 

 

 

Szerző: Horváth Tamás

Szólj hozzá Te is!

slots