Kréta a bölcső

Kréta freskó részlete címkép

Vízvezetékek, fürdőszobák és vízzel öblített mellékhelyiségek ejtették ámulatba az ásatáskor a felfedezőket. – A paloták és városok körül sehol nincsen védelmi fal. Ez a nép tehát nem félt külső ellenség támadásától. – Mesze ható kereskedelmüknek és tengeri erejüknek beszédes emlékei, kerámiájuknak a Földközi tenger mellékén csaknem mindenfelé fellelhető darabjai.

 

Műholdas kép Kréta szigetéről

 

Kréta szigete. . . Mint egy hajdan világrészeket összekötő gigászi hídnak a maradványa emelkedik ki a tengerből Európa délkeleti részén. Váltogatja egymást ‘rajta a termékeny lapály, az enyhe lejtő, és zord sziklás hegység. Földjén megterem a gabona, az olajfa, a szőlő. Déli partja meredeken zuhan alá a Földközi tengerbe, északi partja enyhén lejtve ölelkezik a Hellén – tenger halban gazdag kék vizével és biztos kikötőket kínál a feléje hajózóknak. Ez a geológiai alakulás fontos szerepre tette hivatottá Krétát. A sziget hegyeiben a kőkori ember nyomait is fellelték a tipikus kőeszközeikkel, a bekormozódott falu barlanglakásokkal

 

Déli partja meredeken zuhan alá a Földközi tengerbe

 

De a krétai kultúrát, az európai kultúrának ezt a nagyszerű nyitányát csak a múlt évszázadban ismertük meg igazában.

Evans angol tudós érdeme, akit később tudós kutatóknak egész raja követett. A szigeten talált nagyszerű emlékek azt tanítják, hogy Kréta nagy és jelentős hatalom volt a i. e. II. évezred első felében. Lakosai, mai tudásunk szerint a károk lehettek.

 

Tehetséges, gazdag képzelőerővel megáldott nép volt, akiknek az eredete homályba vész. Az ásó sok fejedelmi palotát, sőt egy egész várost is (Gurnia – t) feltárt ebből a korból.

A paloták közül; a szigetnek csaknem a közepén, a tengertől nem messze fekvő Knósszosz játszhatta a legnagyobb szerepet. Ez volt Minósz király székhelye, akinek neve Thukydides görög történetíró munkájában ís fennmaradt, mutatva, hogy Kréta egykori nagyságának, tengeri hatalmának a hírét mennyire megőrizte századok múltán ís a görög hagyomány.

 

Knósszosz és a többi palota is hatalmas terjedelmű, több emeletes építmény egy centrális nagy udvarral, amely kívül valóságos,,labirintus” – ként, szinte áttekinthetetlen alaprajzzal foglaltak helyet a kisebb-nagyobb termek és kamrák, fogadó- és lakóhelyiségek, lépcsőházak és világító udvarok, folyosók és raktárhelyiségek, rafinált és pontosan kiszámított tervek szerint.

 

 Knósszoszi palota újraálmodott képe

 

Vízvezetékek, fürdőszobák és vízzel öblített mellékhelyiségek ejtették ámulatba az ásatáskor a felfedezőket. Ez a palotatípus, mintáját Elő – Ázsiából kapta. Sajátosan krétai, azonban benne a pillércsarnok, melyet három oldalról pillérek, és csak egy oldalról határol fal.

 

Négyezer éves fürdőkád a királyi palotából

Árnyékot teremtve a nap heve ellen a pillérekre felfüggesztett szőnyegekkel védekeztek a meleg ellen, Sajátosan krétai még a magazinoknak, alagsori raktárhelyiségeknek hosszú sora, amelyben tucatjával találtak hatalmas, embermagasságú cserépedényeket, pithoszokat, melyekben olajt, bort, gabonát tároltak a palota és a körülötte fekvő város lakói számára, valamint az úgynevezett nyugati, udvarnak.

 

 

Ez volt a fogadások, ceremóniák, ünnepi játékok színtere; ez utóbbiak leglátványosabb mutatványai a bikajátékok voltak,

Falfestmények és apró szobrocskák őrzik emléküket, – amelyeken karcsútestű akrobatikus ügyességű fiatal lányok és fiúk bámulatos merészségű ugrásokat végeztek a vágtató bika hátán.

 

 

Knósszoszban megmaradt egyéb épületek között romjaiban egy karavánszeráj is, ahol saját forrással bíró alacsony fürdőmedence is szolgálta a megszálló utasok kényelmét.

A szigeten található palotákat és városokat jól épített, keskeny utakból álló hálózat kötötte össze.

A paloták és városok körül sehol nincsen védelmi fal. Ez a nép tehát nem félt külső ellenség támadásától. Minósz király hatalmas tengeri hadereje sokáig távol tartotta az ellenséget: Kréta népének ez a szabadsága, félelemnélkülisége, kötöttséget nem ismerő képzelete jut kifejezésre művészetükben is.

 

 

Képírásuk színes és tárgyban sem kötött.

Az első képek náluk is égetett agyagból készített edényeiken jelentkeznek” Első mintáik egyenes vonalúak, geometrikus jellegűek.

 

 

 

Egyszerű fantáziadús, stilizált virágok, rózsák, kagylók lepik el az edények falait. Fehér, piros, sárga, barna és fekete színeikben, mint nagy tarka virágok pompáznak azokon. képírói tehetségük azonban igazán a paloták falait borító falfestményeiken – freskókban jut kifejezésre.

 

 

Jó pár évszázaddal mindenki előtt felfedezik a természetet. Színekben dús, virágos kerteket ábrázolnak, sűrű ‘csalitokkal ágon ülő; fütyörésző kék madárral, faágakra kapaszkodó majommal vagy pompás tollazatú fácánra leselkedő vadmacskával.

 

 

Másutt ünnepies felvonulást látunk, csupa lassan lépdelő, magas testű ifjúval. A menetet – vagy a népszerű bikajátékokat a krétái dámák nézik páholyukból, vagy egymáshoz hajolva, barátságosan csevegnek. A fák, a virágok, a tenger állatai és az emberek kicsit stilizálva, de mondhatnánk, inkább impresszionista felfogásban de, minden esetre sajátosan krétai módon festve jelennek meg e képeken.

 

Négyezer évvel ez előtti divatos hölgyek (ma divatosabbak?)

 

Képírásukban nyoma sincs harci ábrázolásnak, csupa bájt és, idillikus tájakat és tárgyakat látunk. Kulturális emlékeik sem tüntetnek fel hasonló vonásokat. Ezek között a kettős balta (labrys) és a bikaszarv fordul elő nagy számban.

 

Ő sem lehet sokkal fiatalabb négyezer évesnél

Egyik istennőjüket, vagy talán papnőjüket láthatjuk abban a több példányban is ismert “kígyós istennő”” – nek nevezett szobrocskában, amely hosszú, harang alakú, ,,glokns” aljban, ‘derékhoz simuló feszes fűző fölé öltött kabátkában, tollas fejdísszel és sok-sok ékszerrel áll előttünk, két kezében kígyót tartva.

 

Kultuszaiknak egyéb képeit pecsétnyomókon, kis fajansz és bronz szobrokon találjuk; ez utóbbiak között egyébként papoknak, katonáknak (testőröknek) az ábrázolását is megtaláljuk. ,

Sajnos mindmáig nem tudták megfejteni Krétának sok százra tehető írásos emlékét, ami pedig közelebb vinne e földrész népének megismeréséhez.

 

Mindenesetre a maguk idejében sokat emlegethették Krétát és népét. Egyiptomban feliratok szólnak az északon lakó “keftik” – ról, kikben ma joggal látjuk a krétaiakat; sőt ugyanott falképeken látjuk hajóikat és az Egyiptomba tárgyalásokra felvonuló krétai küldöttséget is.

 

 

Mesze ható kereskedelmüknek és tengeri erejüknek beszédes emlékei, kerámiájuknak a Földközi tenger mellékén csaknem mindenfelé fellelhető darabjai. Nem legenda volt tehát Minósz király uralma, mely még az Athénieket is adófizetőjévé tette. A monda szerint az évi adófizetés szégyenétől Thészeusz szabadította meg az Athénieket, amikor Minósz leányának, a szerelmes Ariadnénak segítségével legyőzte a labirintus szörnyű lakóját, a Minótauroszt.

Újabban tudjuk, hogy a tízes számrendszert is ők alkalmazták előszór és valamiféle állandó, súlyban és formában kialakított pénz bevezetésére is törekedtek.

 

 

A krétaiak a XV. század végén, az akkádok betörésének esnek áldozatul. Művészetük és kultúrájuk azonban soha sem hal ki. Meghódítja, majd formálja földjük feldúlóit, a későbbi Hellász népének ízlésvilágát. Termékenyítőleg hat Mükénéi kultúrájának kifejlődésére és így válik Kréta az európai’ kultúra bölcsőjévé.

Írta: Oroszlán Zoltán

 

 

Szerző: Horváth Tamás

Szólj hozzá Te is!

slots