Magyarország reformkóri lakáskultúrája I. r.

MO 1830- 1848. - I. rész udvari bál másolata

 

 

Bizonyára akadnak olyan érdeklődők, akik szívesen tekintenének velem vissza hazánk reformkori életére, eleink akkori szokásaira, lakberendezési és öltözködési divatjára.  Nos itt a ragyogó alkalom. Vágjunk bele!

 

Balatonfüred látképe a tó felől XIX. sz. elején

 

Részlet Lukáts Sándor „ A három lánykérés” című írásából:

 

„A balatonfüredi „Nagyszálló” előtt óriási sár. Krisztina kisasszony gyaloghintón érkezik az Anna-bálra.

Krisztina kisasszonyon halványzöld ruha ékeskedik, az abroncsos szoknyán fölfutó kettős rüsh – pánttal. A rüsh, ugy van applikálva, mintha sok apró zöld rózsa volna egymás mellé rakva. A derék spitz-ben halad le elől és hátul. A ruhája négyszögalakban kivágott, szabadon hagyva Krisztina kisasszony szép nyakának fiatalos gyöngéd hajlatát. Haja két varkocsban lóg le hátul. Szelíd szőke haj kissé be van rizsporozva. Nyakán medalion.

 

 

Balatonfüred hajó kikötője és Széchenyi gőzhajója ,XIX. sz.elején

Gergő várja a bejáratnál, nagy „makart” csokor bokrétával. A bokrétában füvek, örökzöld száraz levelek. Gergő tréfásan szaval:

Múlt szüretkor Badacsonyban

Ezt mupámtól vettem én

Egyszer, midőn magam bolygék

A hegy szirtes tetején…

 

 

Bálozó ifjúság a XIX. sz. első felében

 

 

Nagy mazur! Krisztina és Gergő táncolnak. Lépegetnek ütemesen, méltóságteljesen.

Gergő azt kérdi:

-Tehetném-e hódolatomat Nagyságtoknál?

A lány:

— Nővérem, Lorántfy – nő, aki ide kisére, lábadozó. Így nem fogadhatnók önt, csak holnapután, naplementekor.

Gergő:

– Boldog volnék, ha akkor csókolhatnám meg az ön hófehér piskóta kacsóit, amidőn a nap is megcsókolja a nadírt.

Krisztina elpirul. Nem felel.

Gergő megigazítja a „la Lavalliere” nyakkendőjét, ránt egyet a barna „frakk seszlin” és elszántan folytatja:

-Nővérének és gyámjának Lórántfy – nőnek elóhajtanám elrebegni, hogy én önt bájdalú tündér régóta a szívemben hordozám és…

Krisztina elpirulva rebegi:

– -És?…

Gergő folytatja:

– Minthogy a nemes frigyek odafönn köttetnek az égi peremen, én önt egy életen keresztül ide kötendeném a szívemhez. Üdvözölhetem, mint arámat?

Krisztina odanyújtotta keskeny, karneolgyűrűs, csipkemandzsettás kezét Gergőnek. És azt suttogta:

– Üdvözölhet.”

 

Reformkor divatos  női – és férfi viseletei

Talán a korabeli élet e csodálatos epizódjából is képet nyerhetünk a reformkor viselkedési normáról és öltözködési szokásairól. De nézzünk tovább! Vajon, ha Krisztina és Gergő összeházasodnak, hol , miből és hogyan élik majd az életüket?

Nos, ha kitáncoltuk magunkat, hagyjuk magunk mögött ezt a tarka forgatagot, a rózsákkal hímzett és tűzdelt abroncsos szoknyákat, a frakkos urakat. Ajánlom most üljünk lóra és nézzük szét a városban. Nézzük meg, milyen látvány fogad ott bennünket, kikkel találkozhatunk, s ők vajon, hogyan élnek ez idő tájt Pesten!

 

 

Pesti promenád  a Duna parton.

Politikai, gazdasági és kulturális tekintetben, a harmincas években, az összeolvadóban lévő Pest-Buda már elvitathatatlan központja az országnak, és bár Széchenyi sürgeti, hogy e két várost Budapest néven egyesítsék, az elgondolásának megvalósítása, mint tudjuk, még évtizedekig váratni fog magára. A két várost ez időben még hajóhíd köti össze egymással s a téli hónapokban, mikor azt elbontják, Pest és Buda között az összeköttetés, néha hetekig is szünetel.

(József nádorunkkal esett meg ekkor tájt, hogy polgári bálba volt hivatalos a Hétválasztóban, (Szálloda Pesten) de mire hajnalban vége lett a mulatságnak, képtelenség lett volna a jégzajlás miatt a Dunán átevezni Budára. Ezért kényszerűségből, a sebtében berendezett Károlyi-palotában kellet egypár napig elidőznie.)

 

 

 

Pesti Városháza, előtte piactér a reformkori Pesten

Pestnek egyetlen beépített része a belváros és annak három főutcája; az Úri utca, ( mai Petőfi Sándor utca) valamint  a Váci utca és a Hatvani utca. Ez utóbbi, nagyjából a mai Kossuth Lajos utca vonalán haladt. Ott, ahol a Váci utca és a Hatvani utca találkozik, a belvárosi templom és a  piaristák volt épülete mögött, emelkedett a régi városháza, előtte a piactérrel.

De ne álljunk meg, lovagoljunk tovább:

 

A belváros utcái szűkek és levegőtlenek. Sok az olyan átjáró ház, amelyeknek udvarai telve vannak üzlethelyiségekkel, műhelyekkel és boltokkal. A Duna part, az akkor még nem létező Lánchídtól – ugyanis első hidunk építését az 1839-es országgyűlésen határozzák el, és Széchényi Lánchídja, majd csak 1849-ben fogja összekötni Pestet-Budával – egészen a belvárosi templomig kövezett. Ezt a partszakaszt a pestiek úgy nevezik, hogy Promenáda, mely valójában a csak a régi pesti várfal vonalát jelentette. Ez a sétány akkoriban jóval szélesebb, mint a mai korzó, merthogy a mai Apáczai Csere János utcáig, a Duna part még nincs házakkal beépítve.

 

 

 

Dunai  hajóhíd pesti partról nézve (szemben a királyi vár látható)

 

 

(Az itt fekvő telkeket 1864 – ben Pest város tanácsa hirdette meg eladásra Táncsics Mihály legnagyobb tiltakozására.) A Promenáda egyik végén, a már említett belvárosi templom, előtte piac- a másik végén – mai Átrium szálló helyén – a Loyd-palota, a kereskedők háza áll. A parton nyoma sem látszik a mai kövezett gátnak és lépcsőknek, helyette facölöpök vannak a part homokjába leverve, ahová a gyümölcsökkel, zöldségekkel érkező dereglyéket, tutajokat köti ki a vásárosi hajósnép.

 

 

 

Német Színház  a Színház térrel (mai Vörösmarty tér)

A hajóhídtól az Újvárosba, – napjainkban Lipótvárosnak mondjuk,- a mai Deák Ferenc utca vonalán, a Nagy híd utca vezet. A Színháztéren, – nevét az, azóta már lebontásra került német színház kölcsönzi, – áll Pest legnagyobb szállodája az Angol királynő, mely elől indulnak a Vác felé utazók postakocsijai. E teret, napjainkban Vörösmarty tér néven ismerj ükük.

 

 

 

A Magyar Nemzeti Múzeum a Széna térrel ( mai Kálvin tér)

Észak felé, ha nézünk, a Lipótváros nem terjed messze, mert a Nádor utca végét palánkfal zárja el a mai Agyalföld területétől, ahol a homokbuckákon kívül, már csak az Újépület hatalmas tömbje, – mai Szabadságtéren, – valamint néhány katonai raktár kap helyet. Innen indul a váci országút Újpesten át. Errefelé és Rákospalotán, már csak homok dombokat, vizes-lápos területeket és a Károlyi birtok szőlőskertjeit látogathatják a belvárosból ide kiránduló vadászok és városi polgárok.

 

 

 

Magyar Nemzeti Színház

Az Országúton – mai nevén Károly körút – áll a régi Pest legnagyobb épülete az Orczy-ház, telve üzletekkel és műhelyekkel. Az épület arról nevezetes, hogy többnyire zsidók lakják és két zsinagóga is van benne, egyik az aszkenáz, másik a frank vagy szefardita zsidóké. Az Orczy ház előtt, a zsidóvásártér virágzik, ahonnan a Király utca kezdődik, és a mai Liszt Ferenc térnél ér végett. Innen a városligetig már csak kirándulóhelyek és a csónakázó tavak találhatók. A Kerepesi út elején (ma Rákóczi út) épül (1837-ben) a Nemzeti Színház (ez eddig a kolozsvári állandó színház volt az ország első számú, magyar nyelvű színpada) és valamivel távolabb a Széna térnél, – ma Kálvin tér, – a Nemzeti Múzeum, mely mára egy épület förmedvénytől, pocsék módon eltakartatva, éppen csak, hogy látszik.

 

 

 

 Régi budai Városháza, háttérben a Mátyás-templommal

 

Ez időben a Terézváros, talán a leggazdagabb külvárosa Pestnek, de egyben a legsűrűbben is lakják. Ferenc – és Józsefvárosnak viszont inkább falusias a külseje. E külvárosokban majorságok és istállók találhatók. A Pestre utazó birtokosok kíséretüket és lovaikat itt szállásolják el, míg ők a lóversenyeken és belváros kávéházaiban múlatják idejüket. E városrészek utcáin nincs szilárd burkolat, de annál több a kert. Innen kerül a belvárosi piacokra a tej és zöldségfélék nagyobb része.

 

 

 

Pest látképe a régi Hajó híddal a Gellért hegyről nézve

A Keleti pályaudvar helyén egy nagy homokdomb áll, melynek tetejéről a kirándulók és a kíváncsiskodók, természetesen csak szélcsendes, szép időben, jól láthatják a kerepesi és a kőbányai még kopárabb buckákat.

 

Horváth Tamás

horvath.t@lakberendezes.hu

Kapcsolódó cikk: Magyarország 1830 – 1848. -II. rész

 

 

Szerző: Horváth Tamás

Szólj hozzá Te is!

slots