Narancs és illata

bfoldvar-2016-dec-eleje-004-masolata

A Himalája délkeleti oldala valamennyi ma ismert citrusfélének a hazája. Itt még napjainkban is vadon nőnek a kül­önféle citrom- és narancsfajok apró koronájú, örökzöld levelű fái.

A XVII század közepétől a schönbrunni kastély folyó sóin, már száznál is több cserépben díszlettek az az akkori néven ismert: „olasz fák”.

 

 

narancs-es-viraga

 

Nekünk sem kell szégyenkez­nünk, ugyanis Lippay György esztergomi érsek és prímási kertjében az “olasz fák” számára már a Versailles- ihoz hasonló narancsház épült. A XVIII. század végére pedig nem volt hazánkban olyan főúri kastély, ahol ne büszkélkedhettek volna az illatozó narancsfáikkal.

A narancsok átteleltetéséhez narancsházakat építettek. Ezek inkább üvegabla­kokkal, ajtókkal felszerelt pince­félék voltak, amelyekben télen csupán néhány fokig emelkedett csak a hő­mérséklet.

A leghíresebb narancsház a Versailles-i oranzsárium volt, amelyet XIV. Lui, a Napkirly építtetett. A francia divat gyorsan terjedt Európa szerte s hamarosan több királyi udvar is magáénak mondhatta a fűszeres illa­tú, egzotikus különlegességet.

 

 

narancsfa-cserepben

 

 

Európa a középkorban ismer­kedett meg a citrommal és na­ranccsal, s mint oly sok min­dent, ezt is az araboknak kö­szönhetjük. Ők ültették az első narancskerteket Szicíliában és Spanyolországban is.

A narancsfa egy évben többször is virág­zik, de a nyári érésű gyümölcs a legízletesebb. Nagyon sok ben­ne a C-vitamin, a kálium, a fosz­for, a vas és a cu­kor.

Az első narancsnak, a Citrus aurantium méynek a keserű termése szinte ehetetlen volt semmi köze sem volt a ma ismert lédús déligyümölcs hőz. Az arabok mézbe főzve emésztési panaszokra gyógy­szerként fogyasztották.

 

 

bfoldvar-2016-dec-eleje-003-masolata

 

Mivel a levelei és virágai erősen illatosak, nagy hatást gyakoroltak a .keleti tálakon megfordult keresztes vitézekre és lovagokra.

Számukra távoli világ pompáját és misztikumát sugallta, Nevét is ők adták. A kor majd minden gyümölcsét meghatározó alma név után, aranyalmának keresztelték el.

A mai édes és lédús narancs – Citrus si- nensis – csak a XVI században ér­kezett meg Európába, méghozzá Kínából, portugál hajósok közvetítésével.

Nálunk legelőbb Mátyás korában került narancs az asztalra. Beatrix királynőnk hozta magával a déligyümölcsök hazájából, olasz földről.

Kevesen tudják, hogy a világ első illatos vize a Magyar Királyné Vize Szent Erzsébetünk (Nagy Lajos királyunk édesanyja) nevéhez fűződik. Bizonyíték erre, hogy a kor egyetlen akkor ismert illatszerét latinul Aqua Reginae Hungariae néven ismerték. Egyszerű roz­maringpárlat erősillatú olaja és borszesznek a keveréke volt.

 

 

narancsok

 

 

Évszázadok teltek el, míg nem egy olasz alkimista a XVIII század legelején Kölnbe költözött. s ott hogy megvesse a lábát egy új illatszer létrehozásában lett érdekelt

Nem kevesebbre vállalkozott, mint a Magyar Királyné Vizének az erősen kámforos, rozmaringos illatát a kor illatdivatjához szelídítse.

Munkáját siker koronázta. A siker titka a narancsvirág illatában volt elrejtve.

A francia udvar XV. Lui val az élen,- akiknek még mindig a narancsvi­rág volt a kedvenc viráguk, – nyomban áttértek a rozmaring illatú magyar víz használatáról az új illatos víz divatjára. Ezzel megszületett az eau de Cologne, amely a 18. szá­zad közepétől már teljesen kiszorítot­ta az Aqua Reginae Hungariae-t Európa királyi és főúri otthonaiból.

A narancsvirágból kivont illó­olaj ma is a kozmetikusok ked­velt alapanyaga. Jó hatással van a száraz bőrre, gyógyítja és serkenti a sejt­képződést a bőrben. Egyszerre üdül fel a test és a lélek a narancsolajos fürdőben.

 

 

narancs-csendelet-001-masolata

 

 

Ellazító, nyugtató hatásású, mézes keveréke enyhíti a gyomor és bélpanaszokat.Álmatlanság ellen is kiváló. A narancshéj minden idegnyug­tató teának a legfőbb adaléka.

A konyhákban se szeri se száma a felhasználási lehetőségének.

Néhány a sok közül:

Mézzel édesített narancshéj(Lippai János könyvéből 1600 – s évekből)

 

„Aki akarja, a narancs héját áz­tassa öt napig és öt éjjel friss kútvízben, hogy kivonja a ke­serűségét. Aztán főzze meg más friss vízben, míg vala­mennyire meglágyul. Szedje ki a vízből, tegye két tiszta ru­ha közé úgy, hogy ne érjék egymást. Ha a nedvesség leszáradt róla tedd nádmézbe néhány napra.

Szedd ki belőle, rakd szép tiszta deszkára, tedd meleg helyre és hagy száradni, de gyakran forgasd, hogy a héjak egymáshoz ne ragadjanak. Az ilyen narancshéj igen jó a gyomornak, a puffadást kiűzi, a has­rágást csillapítja.

Egészbe is csinálha­tod a narancs héját. Csinálj felül likat, úgy szedd ki a na­rancs húsát.

 

 

narancshej-vagasa

 

 

Narancslikőr (eredeti olasz recept)

 

Vékonyan hámozz le 12-15 db narancsnak a héját oly módon, hogy a fehérje ne kerüljön belé. Majd áztasd nyolc napig  egy liter tiszta alkoholban. Ön­ts hozzá hat deciliter tiszta kútvizet és adj még hozzá negyven deka finom cukrot is.

 

Hagyd állni legalább négy hétig. Azután újra töltsd fel cukorsziruppal, majd várj vele megint nyolc napot, Ha kivártad töltsd kisebb üvegekbe és azokat zárd le légmentesen.

 

 

 

Narancskrém (eredeti angol recept)

 

Klasszikus angol, kesernyés, édesség. Lekvárnak és tortakrémnek egyaránt felhasználható.

Hozzávalók:

  1. 6 evőkanál vaj
  2. 15 dkg cukor
  3. 2 evőkanál reszelt na­rancshéj (kevés fehér béllel)
  4. 0,5 dl tiszta narancslé
  5. 3 tojás (fel­verve)

 

Elkészítése:

 

Puhítsuk meg a vajat, majd keverjük hozzá a cukrot, a reszelt narancs héját és levét s végül a felvert tojásokat.

A narancsos masszát állítsuk, egy forró vízzel telt edénybe s kavargatás mellett addig főzzük lassú lángon, míg a lé besűrűsödik.

Hűtőszekrényben légmentesen lezárva akár egy hétig is eltárolhatjuk. Fagyasztva egy hónapig. Vajas pirítósra kenve, tejeskávé mellé  kitűnő reggeli csemege.

 

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Máray Emil (Kolozsvár)

 

Szerző: Horváth Tamás

Szólj hozzá Te is!

slots