A Himalája délkeleti oldala valamennyi ma ismert citrusfélének a hazája. Itt még napjainkban is vadon nőnek a különféle citrom- és narancsfajok apró koronájú, örökzöld levelű fái.
A XVII század közepétől a schönbrunni kastély folyó sóin, már száznál is több cserépben díszlettek az az akkori néven ismert: „olasz fák”.
Nekünk sem kell szégyenkeznünk, ugyanis Lippay György esztergomi érsek és prímási kertjében az “olasz fák” számára már a Versailles- ihoz hasonló narancsház épült. A XVIII. század végére pedig nem volt hazánkban olyan főúri kastély, ahol ne büszkélkedhettek volna az illatozó narancsfáikkal.
A narancsok átteleltetéséhez narancsházakat építettek. Ezek inkább üvegablakokkal, ajtókkal felszerelt pincefélék voltak, amelyekben télen csupán néhány fokig emelkedett csak a hőmérséklet.
A leghíresebb narancsház a Versailles-i oranzsárium volt, amelyet XIV. Lui, a Napkirly építtetett. A francia divat gyorsan terjedt Európa szerte s hamarosan több királyi udvar is magáénak mondhatta a fűszeres illatú, egzotikus különlegességet.
Európa a középkorban ismerkedett meg a citrommal és naranccsal, s mint oly sok mindent, ezt is az araboknak köszönhetjük. Ők ültették az első narancskerteket Szicíliában és Spanyolországban is.
A narancsfa egy évben többször is virágzik, de a nyári érésű gyümölcs a legízletesebb. Nagyon sok benne a C-vitamin, a kálium, a foszfor, a vas és a cukor.
Az első narancsnak, a Citrus aurantium méynek a keserű termése szinte ehetetlen volt semmi köze sem volt a ma ismert lédús déligyümölcs hőz. Az arabok mézbe főzve emésztési panaszokra gyógyszerként fogyasztották.
Mivel a levelei és virágai erősen illatosak, nagy hatást gyakoroltak a .keleti tálakon megfordult keresztes vitézekre és lovagokra.
Számukra távoli világ pompáját és misztikumát sugallta, Nevét is ők adták. A kor majd minden gyümölcsét meghatározó alma név után, aranyalmának keresztelték el.
A mai édes és lédús narancs – Citrus si- nensis – csak a XVI században érkezett meg Európába, méghozzá Kínából, portugál hajósok közvetítésével.
Nálunk legelőbb Mátyás korában került narancs az asztalra. Beatrix királynőnk hozta magával a déligyümölcsök hazájából, olasz földről.
Kevesen tudják, hogy a világ első illatos vize a Magyar Királyné Vize Szent Erzsébetünk (Nagy Lajos királyunk édesanyja) nevéhez fűződik. Bizonyíték erre, hogy a kor egyetlen akkor ismert illatszerét latinul Aqua Reginae Hungariae néven ismerték. Egyszerű rozmaringpárlat erősillatú olaja és borszesznek a keveréke volt.
Évszázadok teltek el, míg nem egy olasz alkimista a XVIII század legelején Kölnbe költözött. s ott hogy megvesse a lábát egy új illatszer létrehozásában lett érdekelt
Nem kevesebbre vállalkozott, mint a Magyar Királyné Vizének az erősen kámforos, rozmaringos illatát a kor illatdivatjához szelídítse.
Munkáját siker koronázta. A siker titka a narancsvirág illatában volt elrejtve.
A francia udvar XV. Lui val az élen,- akiknek még mindig a narancsvirág volt a kedvenc viráguk, – nyomban áttértek a rozmaring illatú magyar víz használatáról az új illatos víz divatjára. Ezzel megszületett az eau de Cologne, amely a 18. század közepétől már teljesen kiszorította az Aqua Reginae Hungariae-t Európa királyi és főúri otthonaiból.
A narancsvirágból kivont illóolaj ma is a kozmetikusok kedvelt alapanyaga. Jó hatással van a száraz bőrre, gyógyítja és serkenti a sejtképződést a bőrben. Egyszerre üdül fel a test és a lélek a narancsolajos fürdőben.
Ellazító, nyugtató hatásású, mézes keveréke enyhíti a gyomor és bélpanaszokat.Álmatlanság ellen is kiváló. A narancshéj minden idegnyugtató teának a legfőbb adaléka.
A konyhákban se szeri se száma a felhasználási lehetőségének.
Néhány a sok közül:
Mézzel édesített narancshéj(Lippai János könyvéből 1600 – s évekből)
„Aki akarja, a narancs héját áztassa öt napig és öt éjjel friss kútvízben, hogy kivonja a keserűségét. Aztán főzze meg más friss vízben, míg valamennyire meglágyul. Szedje ki a vízből, tegye két tiszta ruha közé úgy, hogy ne érjék egymást. Ha a nedvesség leszáradt róla tedd nádmézbe néhány napra.
Szedd ki belőle, rakd szép tiszta deszkára, tedd meleg helyre és hagy száradni, de gyakran forgasd, hogy a héjak egymáshoz ne ragadjanak. Az ilyen narancshéj igen jó a gyomornak, a puffadást kiűzi, a hasrágást csillapítja.
Egészbe is csinálhatod a narancs héját. Csinálj felül likat, úgy szedd ki a narancs húsát.
Narancslikőr (eredeti olasz recept)
Vékonyan hámozz le 12-15 db narancsnak a héját oly módon, hogy a fehérje ne kerüljön belé. Majd áztasd nyolc napig egy liter tiszta alkoholban. Önts hozzá hat deciliter tiszta kútvizet és adj még hozzá negyven deka finom cukrot is.
Hagyd állni legalább négy hétig. Azután újra töltsd fel cukorsziruppal, majd várj vele megint nyolc napot, Ha kivártad töltsd kisebb üvegekbe és azokat zárd le légmentesen.
Narancskrém (eredeti angol recept)
Klasszikus angol, kesernyés, édesség. Lekvárnak és tortakrémnek egyaránt felhasználható.
Hozzávalók:
- 6 evőkanál vaj
- 15 dkg cukor
- 2 evőkanál reszelt narancshéj (kevés fehér béllel)
- 0,5 dl tiszta narancslé
- 3 tojás (felverve)
Elkészítése:
Puhítsuk meg a vajat, majd keverjük hozzá a cukrot, a reszelt narancs héját és levét s végül a felvert tojásokat.
A narancsos masszát állítsuk, egy forró vízzel telt edénybe s kavargatás mellett addig főzzük lassú lángon, míg a lé besűrűsödik.
Hűtőszekrényben légmentesen lezárva akár egy hétig is eltárolhatjuk. Fagyasztva egy hónapig. Vajas pirítósra kenve, tejeskávé mellé kitűnő reggeli csemege.
Máray Emil (Kolozsvár)
Szerző: Horváth Tamás
Kövess minket a Facebookon
Facebook