Tánc – mozgás – otthon – harmónia

 Az egyterű lakás egyik legbarátságosabb berendezési tárgya
a kandalló

Csengetésemre egy rendkívül szimpatikus, középkorú, – testben, lélekben viszont nagyon is fiatalos – jó kiállású ember nyitott ajtót. Mint később azt megtudtam, ő a volt házmester. Ez a ház, és benne Jean Pier Fouse barátom csodálatos kis otthona, közvetlen a párizsi opera szomszédságában, egy rövid kis utcában bújtak meg.

 

A szélfogóból belépve ez a kép fogadja a látogatóba érkező vendéget.

 

Erről az empire homlokzattal büszkélkedő lakóházról, ha nem tudnám, mikor épült, nyugodtan ráfoghatnám, hogy pár éves sincs. Főleg, ha hozzáhasonlítom a nálunk mostanában újonnan „elkészült” lakóparki házaink műszaki színvonalát, mely színvonal – magunk között szólva is – inkább mondható silánynak, mint sem huszonkettedik századinak. Ez már csak azért is szégyen ránk nézve, mert ez az öregecske ház itt Párizs szívében, más többi társaival együtt, majd két évszázad óta szolgálják már a lakóik kényelmét és pihenését.

 

Az étkezősarok finom ívű kovácsoltvas támlásszékeivel és az üveglapos kerek asztallal – anyaguk ellenére – légies benyomást keltenek

 

A lakás alapterülete, alig 50 négyzetméter. Szinte egy nagy tér az egész. Csak a fürdő- és hálószoba látványa marad rejtve a nappali – étkező – konyharészbe belépő vendég szeme elől.

 

Az ablak nélküli konyha megvilágítását a mennyezetbe vágott üvegablakon átszüremlő, természetes fény biztosítja.

 

A kis családi fészek, mint Párizs sok hasonló garzonlakása, galériázott: Ez a manzárdos módi, még a napkirály, XIV. Lajos idejéből örökölt térkialakítási forma Franciaország szerte. Ma is éppen úgy divatosak ezek a manzárdos kialakítású lakás megoldások, mint ahogy a tízen hetedik században a Versailles – i kastély szűk alapterületű szobácskáinak lakói körében voltak annak idején.

 

A nappaliból művészien megalkotott kis csigalépcső vezet a galériára és az abból nyíló hálószobába.

 

Jean Pier és felesége az operaház balett karába táncművészek. A tánc – elmondásuk szerint épp úgy megköveteli a mozdulatok, a táncos és a zene harmonikus összhangját és összhatását, mint amiképpen a lakberendezésben; a színeknek, a berendezési tárgyak formáinak és a köztük élő ember belső világának harmonikus összképi egységétől azt elvárjuk. Ezt az alapigazságot ők már akkor jól tudták, amikor otthonukat megtervezték és berendezték.

 

A galéria ékessége a ház eredeti fedélszék ácsolata.

 

Az életük a mozgás, de mégis este, amikor fáradtan a próbákról hazatérnek kedves kis hajlékukba, már nyugalomra vágynak. Nincs szükségük mozgalmas formákra és serkentő harsány színekre. Ami kevés szabadidejük van, az alatt pihenni, olvasni és beszélgetni szeretnének egymással. Ehhez az életformához választották az otthonuk visszafogott, pasztelles homokszínét, s annak árnyalatait. Viszonylag egyszerű vonalvezetésű, sima formájú berendezési tárgyaikat is e gondolat jegyében válogatták össze.

 

A hálószoba előterében lévő ülőgarnitúra és a nádasztalka a házaspár beszélgetéseinek kedvelt helye.

 

Itt nincs semmi hivalkodó, de amit megérintünk, amit kézbe veszünk, azok mind nemes anyagokból és gondos kivitelben készültek. A főszerepet játszó természetes anyagok, mint a vas, üveg, fa, gyékény, nád és a gyapjú is, mind-mind a kényelmet és a kellemet sugallnak

 

A hálószoba egyszerűségével és színharmóniájával az intim szféra meghitt zúgja a lakásnak.

 

Nehéz, de sok boldogsággal járó hivatásuknak – mint mondják – e csodálatos kis sziget nélkül, talán ma már nem is tudnának maradéktalanul megfelelni.

Még egyszer körbenézetem e kedves kis fészekben, és amit láttam azt most Önökkel is megosztom.

 

 

Jean Piernek és kedves feleségének közben megköszönöm a szíves vendéglátást és búcsúzóul sok sikert kívántam nekik a színpadon.

Köszönöm figyelmüket.

Horváth Tamás (2006-02-27)

 

 

 

Szerző: Horváth Tamás

Szólj hozzá Te is!

slots