Félelelm nélküli lakás titka

Mitől függhet még II. rész 01 rettegő alvó lány

Biztonság – és félelemérzetünk

Egy lakás, ahol félni kell, bármilyen pazarul is legyen berendezve, sohasem lesz otthonos. Ahol örökösen rettegünk, szorongunk, abban a lakásban nem lehet kikapcsolódni, ott nem tudunk nyugalmat lelni…

 

 

Sokan szoronganak bezártságtól, levegőtlenségtől, megint mások betörőktől, éjszakai szellemjárástól vagy éppen földönkívüliek jelenlététől. Hiába van rács az ablakon, hiába van többpontos zár az ajtón, hiába szerelnek fel kamerás riasztórendszert, mégsem érzik biztonságosnak az otthonukat.

 

A lakótér felosztása ősi kínai tapasztalatok alapján (feng-shui)  –    A lakótér felosztása ősi indiaitapasztalatok alapján (vaszti)

Egy ilyen lakásban, ahol ennyire félünk, bármilyen pazarul is legyen berendezve, sohasem lesz otthonos. Ahol örökösen rettegünk, szorongunk, abban a lakásban nem lehet kikapcsolódni, ott nem tudunk nyugalmat lelni, képtelenek leszünk kikapcsolódni és feltöltődni. Az ilyen lakásból, ha nem rendezzük át,  sosem lesz barátságos otthon.

 

Mi lehet az alapja, és vajon, mily módon csillapíthatjuk az efféle kényszerképzetek hangulatromboló hatását a lakberendezés segítségével?

Mióta az ember az őt körülölelő végtelen térből az első lakását, különféle silók segítségével lerekesztette és azt további részekre osztotta, tapasztalnia kellet, hogy az így érte hozott különböző adottságú tereknek, más – más érzelmeket ébresztő, lélektani (pszichés) értéke van. Még tovább menve, arra is hamar rájöttek, hogy bármely lakóhelyiségnek, még az oldalfal felületei is más- más lélektani hatással bírnak. A kínaiak például a Feng shui – ban, míg az indiaiak a Vasztiban, már több ezer évvel ezelőtt írásba foglalták az ezzel kapcsolatos tapasztalásaikat.

 

 Feng shui szabályai szerint berendezett lakóház alaprajza

A térrendezésnek e lélektani tapasztalásokon nyugvó gyakorlata tőlünk, európaiaktól sem áll távol. Korábban ugyan még csak ösztönösen, de ma már egyre tudatosabban figyelünk oda otthonunk építésénél és berendezésénél ezekre az érzelmeinket befolyásolni képes finom részletekre.

Szögezzük talán le:

Bármely helyiségnek  a látóterünkbe eső része, (attól függően, hogy abban hol tartózkodunk, melyik oldalfalát tudjuk a hátunk mögött)   lélektanilag terhelő – vagy éppen kedvező helyzetbe hozó lehet.

Vagyis, egy helyiségbe, ha belépünk, annak minden oldalfalfelülete (alapesetben négy) más-más hatást gyakorol az érzelmeinkre. Hogy miképpen, azt ábrák segítségével igyekszem bemutatni.

 

A teret határoló síkok, vagyis az oldalfalfelületek a következőképpen oszthatók fel:

 

Szemközti fal – mögöttes fal – fedező (bal oldali) fal – kezdeményező (jobb oldali) fal.

 Most hasonló képen, ahogy az ázsiai országokban is teszik, mi is osszuk fel kilenc mezőre az adott helyiség alaprajzát. Ekkor az alábbi elnevezésű mezőket kapjuk:

 

 

Bal előtér:

 

Két oldalról, balról és hátulról fallal elzárt terület. Az ilyen tér mozgásszabadságot biztosít előre és jobbra, de falai megvédenek hátulról és balról ezért ezt a mezőt, a leválasztott tér elsőrendű védettségű sarkának nevezzük.

 

lélektani szempontból biztonságos, félelemérzetet csökkentő terület.

 

Lakberendezés Lzempontjából az egyik legértékesebb része a helyiségnek, hiszen itt ülve, vagy fekve miden jól belátható és hátulról bizton tudhatjuk, hogy semmilyen támadás nem érhet bennünket.L

Az elsőrendű védettségű sarokban kellemes az olvasás egy kényelmes fotelben ülve, de nyugodt lesz az álmunk is az ide elhelyezett ágyon. A sarok ülőgarnitúrának is kedvező helye, mert az itt helyet foglaló vendégek fesztelenül és felszabadultabban tudnak társalogni.

 

Bal közép:

 

Balról fallal elzárt terület többi három oldalán nyitott a tér mindhárom irányába. Ezt a mezőt fedező fal menti területnek nevezzük.

Lélektanilag bizonytalanságot fokozó, némely embernél kellemetlen érzéseket kiváltó hely.

 

Lakberendezés szempontjából célszerű korpuszbútorok, szekrények, vitrinek, vagy állványbútorok, polcok, asztalok elhelyezésére használni.

 

Térelválasztó fallal vagy térbe forgatott alacsony tároló szekrénnyel tovább osztva a teret, bármilyen más rendeltetésre (funkcióra) is alkalmassá lehető.

Ez a mező, azonban a félelem érzetre hajlamos emberek kerüljék az ilyen megoldásokat!

 

Bal háttér:

 

Két oldalról, balról és szemből akadályt támaszt a továbbhaladásra vagy a tér áttekinthetőségére, azonban jobbról és hátulról a védtelenség képzetét kelti bennünk, de ezen irányokban viszont szabad utat enged a menekülésre.

 

A kijelölt térnek ezért ezt a szemközti sarkát elsőrendű menekülési mezőnek nevezzük.

 

Lélektanilag, akár félelemérzetet is kiváltó hely lehet. Rossz érzések, feszült, felfokozott idegállapotot, bizonytalanságot sugallhat.

 

Lakberendezési szempontból; dísztárgyak; képzőművészeti alkotások; virágállvány elhelyezésére alkalmas mező. (Legtöbbször az ablak helye is ide esik.)

 

Közép háttér:

 

Szemből fal zárja el az utunkat és a kilátásunkat. A tér másik három oldaláról viszont védtelenek maradunk és nem tudhatjuk, vajon mikor és mi fog történni a hátunk mögött. Neve a szemközti fal előtti terület.

 

Lélektanilag félelmet, rossz érzeteket keltő hely, huzamos tartózkodásra nem alkalmas terület.

 

 

Lakberendezési szempontból a dekoráció helye. Szobrok, posztamensek, vitrinek, faliképek előnyösen mutatnak ebben a mezőben.

 

 

Jobb háttér:

 

Két irányból, jobbról és elölről akadályba ütközünk, de balra és hátulra szabad utat enged a menekülésre, ezért a leválasztott tér másodlagos menekülési sarkának nevezzük (fenyítősarok).

 

Lakberendezési szempontból hasonlóan a másik sarokhoz bármely dísztárgy, vitrin, könyvespolc elhelyezésére felhasználható.

 

Lélektanilag hasonló érzeteket kelt, mint a szemközti mező.

 

 

 

 

Jobb közép:

 

Jobbról fallal határolt terület, míg a tér másik három irányából nyitott, védelmet nem biztosít.

Ezt a mezőt kezdeményező fal melletti területnek nevezzük.

 

Lélektanilag bizonytalanságot, félelemérzetet fokozó hely.

 

Lakberendezési szempontból korpuszbútorok, vitrinek, állványbútorok, könyvespolcok, konzolok, elhelyezésére alkalmas mező.

 

 

Jobb előtér:

 

Két irányból, jobbról és hátulról fallal védett sarok, viszont balról és szemközt zavartalan rálátást biztosít a helyiség minden pontjára.

 

E mezőt neve; másodlagos védettségű sarok (elrejtő sarok).

 

Lakberendezés szempontjából a leválasztott tér szintén egy nagyon kedvező helye. Hasonlóan a bal előtérrel akár pihenésre, akár munkára, akár vendégek elhelyezésére rendkívüli értékkel bír.

 

Lélektanilag kellemes védettséget, félelem nélküli tartózkodást biztosító mező. Nosztalgiázásra, álmodozásra alkalmas, kikapcsolódást biztosító sarka a helyiségnek.

 

Két irányból, jobbról és hátulról fallal és ablakkal védett sarok, viszont balról és szemközt zavartalan rálátást biztosít a helyiség minden pontjára.Munkavégzés  céljára hibátlan helye a szobának.

 

Előtér közép:

 

Hátulról védett, más irányokból nyitott mező. Rátekintést biztosít az egész helyiség minden pontjára.

 

Neve hátfal menti terület.

 

Lélektanilag viszonylag kedvező, nyugodt területe a helyiségnek. Félelemre hajlamos emberek számára nyugodt munka és pihenő helyet biztosító mező.

 

Lakberendezés szempontjából fekvőhelynek, munkahelynek, ülőgarnitúrának megfelelő hely.

 

Középső közép:

 

Minden irányból nyitott mező, semerről nem támaszt akadályt a járásnak és a körbetekintésnek.

Falakba nem ütközünk sehol, éppen ezért védelmet sem nyújt. Neve a helyiség középrésze.

 

Lélektanilag a leginkább bizonytalanságot, félelemérzetet keltő része a lakóhelyiségnek.

 

Lakberendezés szempontjából, amennyiben ez a hely egy viszonylag kis helyiség közepe, úgy jobb, ha üresen hagyjuk. Nagyobb térben szobai szökőkút, kör alapterületű ülőgarnitúra, esetleg nagyobb szobrászati alkotás helye lehet.

 

 

Kedvezőtlen elhelyezésű ülőgarnitúra, mely nem csak a körülötte lévő teret teszi rendezetlenné, hanem a benne ülőket is nyugtalanítja majd annak tudata, hogy egyetlen oldalról sem védettek

A Kínaiak és az Indiaiak a tér középső részét tabunak tekintik, és szabadon hagyják, jó estben, Istenszobrot állítanak e helyre. A tér egyes részeinek ez a hatásbeli különbségei mindig az egyének helyiségben elfoglalt helyétől függ. Az egyén helyzetváltoztatása alapján felcserélődhetnek a helyiség egyes sarkainak és falfelületeinek szerepe, de ugyanez történik egy mezőn belül is, ha négy különböző irányban elhelyezkedő személy tartózkodik.

 

Például egy mezőn belül valamely ülőgarnitúra körül elhelyezkedő személyek esetében az egyiknek az ülésirányából adódóan védett nyugodt helye lesz, és jól érzi majd magát, míg a másiknak, ha nem is tudatosan, de elfoglalt helyzeténél fogva, szorongásos, kellemetlen érzetei támadhatnak.(ültetésnél mindig vegyük figyelembe)

 

A fal védelmében ülőknek nyugodt helyük lesz és jól érzik majd magukat, míg a térben elhelyezett kanapén ülők védtelennek és  ezért kellemetlenül érzik majd magukat.

Figyelem!

Vendéget soha ne ültessünk háttal védtelen, bizonytalanság érzetét keltő mezőbe, ( kis mamákat véletlenül sem) mert egy ilyen baklövés, könnyen a jó hangulat és sikeresnek ígérkező összejövetel elrontója lehet.

 

Minden helyiségen találhatók ajtók és ablakok is. (Ablak nélküli helyiség ugyan előfordulhat, de a jelenlegi építési szabvány az ilyen építményeket nem tekinti lakás céljára alkalmasnak.) Ezek a nyílászárok egyrészt csökkentik a helyiség védelmi helyzetét, ezáltal a biztonságérzetet, de ugyanakkor fokozzák is azzal, hogy menekülési lehetőséget biztosítanak kifelé. (függönyözéssel a rossz közérzet javítható)

 

Sokszor a bezártság érzetét keltheti az amúgy is szorongásra hajlamos emberben, ha a nyílászárok száma és azok nagysága nem megfelelő. Egy mellettem nyíló ajtó nyugodttá tesz, míg egy hátam mögötti, csukott ajtó, képes rövid időn belül az őrületbe kergetni.

 

Az ajtók nyitási módja is komoly lélektani hatással bír. Hiszen egy számunkra különleges nyitású és záródású ajtó (toló, bukó, süllyedő) is, visszatetszést kelthet, akár még egészséges emberekben is, hát még egy amúgy is labilis idegállapotú embertársunkban. Képzeljük csak el, milyen rémületet okozhat bennünk, ha egy zárt helyiségben nem ismerjük az ajtók, ablakok biztonságos kezelhetőségét? (lift effektus)

 

Ezért az egyedi tervezésű (speciális záródású) nyílászárok beépítését gondoljuk meg alaposan, és csak indokolt esetben alkalmazzuk azokat otthonainkban. A hagyományos nyíló ajtóknál is vegyük figyelembe, hogy kilépő egyén számára soha sem kellemes érzés, ha az nem rányílik. (belépőre viszont soha sem nyíljon) Az ajtó inkább legyen pajzs, mint sem támadó fegyver a kézben. (Sok ember orra beszélni tudna erről.)

 

A nyílászárok egyrészt csökkentik a helyiség védelmi helyzetét, ezáltal a biztonságérzetet, de ugyanakkor fokozzák is azzal, hogy menekülési lehetőséget biztosítanak kifelé. (függönyözéssel a rossz közérzet javítható)

Az ajtó nagysága szintén fontos kérdése a biztonságos, félelemmentes otthon kialakításának. Az emberi arányok miden esetben meghatározzák az ajtó méreteit. A túl alacsony ajtó meghajlásra, megalázkodásra készteti a belépőt, a keskeny ajtó lefegyverző, mivel a karjainkat gátolja a szabad mozgásban, a túl nagy és túl magas ajtók, viszont a kivagyiságot, a kevélységet (erő és hatalmi fölényt) példázzák. Az ilyen lakásokban nem szívesen látott ember a vendég.

 

Mint látjuk sok apróságból és nagy-nagy odafigyelésből tevődik össze a barátságos, félelemmentes otthon képének a kialakítása. Érdemes azonban ezekre a macerásnak, néha még fontoskodónak tűnő kérdésekre is odafigyelni egy jó lakberendezőnek, hiszen sok esetben ilyen apróságokon is múlhat egy otthon berendezésének varázslatos tervezési sikere, vagy kudarcos bukása.

 

Ez a cikk dr. Rejch Antal tanítása nélkül sohasem jöhetett volna létre.

 

Köszönöm figyelmüket.

 

Szerző: Horváth Tamás

Szólj hozzá Te is!

slots