Optikai csalódások II. befejező rész

Optikai csalódások II.  címkép Reigl.judit másolata

 

 

A II. részben az optikai csalódásokból fakadó jelenségek közül a szemünket leginkább becsapni képes, sínek okozta hamisságok előnyös, vagy hátrányos  téralakító tulajdonságaikról olvashatunk.

 

 

A színek hasonló optikai csalódásokat képesek okozni, mint az első részben már megismert más „fura” jelenségek.

 

Barcsay Jenő (dombos)

 

A narancssárga szín a többi színnel egy síkban került ábrázolásra, mégis erőszakosan az előtérbe furakodik, és a különböző színek, mint azt fenti Barcsay Jenő képen is láthatjuk, függetlenül az árnyékhatásoktól, dimenzionálni tudják a sík felületet.

 

 

 

Közéjük fér a baloldali négyzet?

 

 

 

 

Két azonos nagyságú alakzat közül a fehér jóval nagyobbnak hat a szürkénél vagy feketénél.

Annak ellenére, hogy a két négyzet közötti hely kisebbnek tűnik, mint a baloldali négyzet mérete, a valóságban mégis befér. A fehér, vagy élénk színű felületek visszaverik a fényt, melyet nemcsak szemünk ideghártyája érzékel, hanem a környező sejtjei is. A fény szinte túlcsordul a négyzet peremén, ezért azt nagyobbnak látjuk, mint a fényt elnyelő fekete négyzetmezőt.

 

 

Ennél nehezebben áttekinthetőbb naptárlap nehezen található ki

 

 

Már az első részben szóltam a színes látást érzékelő idegsejtekről; a csapokról. Ajánlom elevenítsük fel újra az erről tanultakat. A szemben lévő ideghártya kétféle fényérzékeny idegsejtet tartalmaz; pálcikákat és csapokat. Ezeket, ha fény éri üzeneteket küldenek az agyba. A pálcikák kis mennyiségű fényt is képesek érzékelnek. Ezek a sejtek segítik elő, hogy félhomályban is viszonylag jól lássunk. A pálcikák a színeket még kevés fényben is a szürke különféle árnyalataira képesek átalakítani s észlelni. Ezzel szemben a csapok csak az erős fényt érzékelik. Nem közvetítenek információt az agyunkba a sötét – ami ez esetben nem csak feketét jelent – vagy szürke színekről. Ellenben, hogy a színvilágunk tarkaságát csodálhatjuk, azt a csapoknak köszönhetjük. (Színtévesztők e csapocskák rendellenes működésének köszönhetik betegségüket. Egy világra szóló felfedezésnek köszönhetően ma már részben orvosolni tudják – műtéti beavatkozás nélkül – az ilyen látási rendellenességet.)

 

Az elméletet most kövesse egy kevés gyakorlat!

Hány különböző színt lát, ha lekapcsol maga körül minden lámpát és fokozatosan lesötétíti a monitora képernyőjét?

 

Világosban, a szemünkben lévő idegcsapok minden színt azonosítani tudnak,ellenben  félhomályban már csak a pálcikák képesek a látott képet az agyunkba közvetíteni. Ám így a színes kockák fokozatosan, a fény csökkenésének arányában, elszürkülnek, mivel a pálcikák, mint azt már az első részben is olvashattuk, fényszegény környezetben  nem képesek a színeket érzékelni, azokat egymástól megkülönböztetni.

Nézzünk a tovább a gyakorlatban is hasznosítható példákat!

 

Ön hány árnyalatát látja a narancssárga színnek?

 

 

 

 

Szíveskedjék a mutatóujjával a fenti ábrát középen keresztben

elválasztani!

Ön azt fogja tapasztalni, hogy a sötét háttérben a narancssárga világosabb árnyalatú, míg a világossárga háttérben elsötétedik. Hogy milyen árnyalatúnak látunk egy színt, az attól is függ, mennyire üt el a környező háttértől.

 

 

 

 

A piros, sárga, téglavörös, kék azonos formákat egymás mellé helyezve azt tapasztaljuk, mintha a kék távolabb, a piros közelebb lenne. A sárga forma könnyűnek, míg a vörös nehéznek hat.

A belső térben a kék színek távolító, tágító hatással bírnak, míg a vörös színben pompázó terek közelítő, mélyebb árnyalataikban – testesebb, nehézkesebb, vaskosabb hatást keltenek.

 

 

A sárga szín könnyedségével emeli a teret. A mennyezeten alkalmazva pótolni képes a helyiség hiányzó magasságát. Ha mély barnásvöröset, vagy feketét alkalmazunk ugyanarra a célra, az ellenben lenyomja, préseli, a teret. Olyan esetekben, ahol a figyelmet lefelé igyekszünk irányítani – pl. nagyobb belmagasságú termekben, áttört álmennyezetek beépítésénél – ott célszerű a mennyezetet sötét színre, esetleg feketére festeni. Szemünk a világos sárgászöld színt érzékeli a legvilágosabbnak, (tavaszi színvilág) míg a tompa vöröses lilát a legsötétebbnek (őszi színvilág). Mint a példák is bizonyítják, a színeknek jelentős szerep jut a terek alakításában.

Megjelenésüknél fogva más-más hatást gyakorolnak ránk, emberekre is, de ez csak k abban az esetben igaz, ha az általuk dekorált helyiség (tér) látómezejében elfoglalt helyünket tudatosan meghatározzuk. Vagyis nem mindegy, hogy egy bizonyos színt a tér melyik pontjáról szemlélünk. (árnyékhatás)

 

 

Vizsgáljuk meg a színek különféle térbeli hatásait!

 

 

 Meleg sötét színek: vörös, vörösbarna, bíbor

Felettünk
Középen Alattunk
ünnepélyes, magasztos, lenyomó
erőszakos közeliséget megszüntető
súlyos, földszerű, megfogható

 

 

 

 

 

 

 

 

Meleg világos színek: sárga, sárgásfehér, bézs, narancs

lettünk Középen
Középen
szellemileg aktivizáló, fénnyel telített felmelegítő, serkentő, közelítő, felemelő, mozgató

 

 

 

Hideg világos színek: citromsárga, sárgászöld, zöldeskék

Felettünk
Középen Középen
magasító, feszítő, világító
hideg, merev, távolító sima, csúszós, nedves

 

 

 

 

 

 

 

 

Hideg sötét színek: kobaltkék, párizsi kék, ultramarinkék, lila

Felettünk Középen Középen
árnyékoló, elsötétítő, fenyegető
fagyos, szomorú, bezáró elnehezítő, lehúzó, megállító

 

 

 

 

Még sok-sok példát sorolhatnánk az optikai csalódást okozó jelenségekből, de talán a legjellemzőbbeket, melyek egy lakberendező munkáját is befolyásolhatják jelen cikkemben, úgy érzem, bemutattam.

 

 

Köszönöm figyelmüket.

Horváth Tamás

 

 

Szerző: Horváth Tamás

Szólj hozzá Te is!

slots