Őszi színek kedvelőinek

 

Őszi napsütés színei bármelyik évszak színeinél mélyebbek és hangsúlyosabbak.

A beköszönő ólmos szürke reggelek erősen kontrasztos és a délutánra fáradó Nap egyre gyengülő fényben a természet tompa, misztikusan sejtelmes színi csodálatos színkavalkádban olvadnak egymásba a Teremtő „vásznán”.

Vigasz ez a hamarosan ránk köszöntő téli hónapok előtt.  A fák koronájának színpompás levélterhét már egyre szorgalmasabban kopasztja csupaszra a metsző hideg szél.

“Őszbe csavarodott már a természet feje,

dérré vált a harmat, hull a fák levele.

Rövidebb-rövidebb lesz a napnak útja

s nagyokat alszik rá, midőn befutja.”

Írja le a beköszöntő ősz hangulati változását Arany János a “Toldi estéje” című elbeszélő költeményében.

A reggeli dér, bár látatja velünk az élet mulandóságát, az őszi napsütés gyengülő fénye még kora délutánra színpompát varázsol a tájra.

„Változik a világ gyengül, ami erős

s erős lesz, ami gyenge volt azelőtt.”

Írja tovább Arany János.

 

A színes őszi táj képe napszakonként, de minden egyes nap elmúltával gyorsan változik.

A természet legapróbb zugába is, ahová még képes sugaraival behatolni az egyre gyengülő napfény, szebbnél- szebb színösszeállításaival kápráztatják el a szemlélőt.

Keverednek a nem is olyan régen még ereje teljében pompázó természet világos és örömteli színei a kezdődő kifáradás tompa és a közeledő elmúlás egyre sötétebb, egyre gyászosabban mélyülő színeivel.

A vörös és zöld, a sárga és lila, a kék, a narancs és ezeknek a színeknek világos és sötét árnyalatai, szinte kart – karba öltve, egymással harmonikus összhangban uralják el a határ őszi képének meghatározó hangulatát.

 

 

Az úton baktató   asszonyság arca széltől pirult, tett piros, mint a fán maradt Jonatán alma színe. A földjéről hazaérkező gazda bőre pedig olyan aranybarna, mint a napon száradó makói hagyma levele. Arcán a barázdák a hulló falevél gyönyörű mintázatának tökéletes mása.

A ferdén aláhulló gyengülő napfény az arcokon megjelenő ráncok árkaiban játékos árnyakat festenek, ahogy a szántások barázdáira vagy a száradó kukorica szárára.

A nyári nap vakító fehérje, narancsra majd vörösre vált. A gyengülő fény ezzel a vörös mázával a színeket apránként nyakon önti, azok élénkségét tompítja. Így kényszeríti az elfáradt fény az eddig színpompás világunkat az eljövendő tél, egyre rövidülő napjainak gyászos színeibe öltözni.

Az ősz színei általában a nyugalmat és állandóságot kedvelő embertársaink otthonának színösszképéhez illenek. Az ilyen színekben pompázó otthon lakója kiegyensúlyozott megállapodott kedélyű, néha kissé magába forduló, a zajos élettől távol álló komoly gondolkodású, mélyen érző egyéniség.

Az ősz színe a meleg vörös. A falaknak és a szőnyegnek ebben színben, vagy sötétebb árnyalataiban pompázva, telítik a teret, s így a legjobb megjelenítői lesznek az évszaknak. A berendezésben bátran rendeljük melléjük az okker sárgát, a gesztenyebarnát a réz vörösét, vagy a szilvaéket. Lehetőleg a színösszképből mellőzzük a harsány, de a lágy pasztellszíneket is, mert ezekkel vegyítve az ősz színeinek kívánt hangulatát lerontják.

A berendezés anyagszíneire legyen jellemző a vöröses és árnyalatai! A fánál például a mahagóni, a fémeknél a vörösréz, a köbburkolatoknál és parkettánál hasonlóképpen a vörös és barna színárnyalatai domináljanak.

(vörös mészkő, terrakotta mázas lap, dió – vagy paliszander parketta)

A bútorhuzatok esetében éljünk bátran a színpárok és színhármasok erős kontrasztjával. A téglavöröshöz bátran használjuk a szilvakéket és az olajzöldet.

 

          Innen lehet színpárokat, színhármasokat válogatni

Az ősz színei csodálatosak. Akiket elbűvöl az őszi természet színvilágának hangulata, akár öltözetükben, akár otthonuk berendezésének összképében bátran használják. Biztosan örömüket lelik benne.

Szerző: Horváth Tamás

Szólj hozzá Te is!

slots