Francia rokokó-bútorok – I. rész,

Francia rokokó I. r. 01  címkép ROKOKÓ ENTERIÖR

Kinek giccses, kinek szép, de egy biztos, hogy XV. Lajos korának rokokó bútorai és öltözékei mind máig az iparművészet remekeinek a legjavát fémjelzik. Csak csodálni lehet, hogy az akkori kor mesterei, azzal a technikai adottsággal,  hogyan voltak képesek ilyen, ma is párjukat ritkító műremekeknek a megalkotására?

 

 

A bútor funkciója és megjelenési formája a kor érzületének tükörképe. Stílus és életszemlélet szorosan összefüggenek egymással. Ugyanaz a szellem alakítja ki a bútorok tulajdonságait, mely az élet formáit is megszabja, a divatot is váltogatja s a kor ízlését is meghatározza.

 

XV. Lajos

 

Nemcsak a látásmódunk változása, hanem az érzületünk megváltozása is szükséges ahhoz, hogy a bútorok képe és szerkezete időről – időre megújuljanak.A rokokó idején is egy új szellemiség; a vidámság; könnyedség; az életöröm és az elegancia érzülete volt az, mely a bútorok és öltözetek formaváltozásra közvetlen okot szolgáltatott.

 

 

 

A reneszánsz tiszta, egyenes vonalú, szigorú egyszerűségével, a barokk pedig a mozgalmas fenségével nagyon is megfeleltek a maguk idejének közízlésének, de az új érzület a maga kifejezésmódját már a megváltozott formák közt keresi és találja meg. Miközben a kor bútorai a feloldódó formák szeszélyes önkényéhez és a játékos csapongáshoz vonzódnak, aközben a teljes megújulni akarásuknak a jeleit, még az apró részleteikben sem érjük tetten.

 

 

Még, a rég megszokott szimmetriát is elhagyják s helyette egy új ékítményes rend veszi át vezető szerepet, melyre a súlyelosztás törvénye lesz érvényes. Még a térkiképzésben is újfajta ritmus váltja a régit. A bútorok rendeltetési szerepe is megváltozik, méghozzá azoknak a kénye – kedvéhez simulva, akiknek a szeszélyeit, rendkívüli ékességükkel és ragyogásukkal, mindig is maradéktalanul kiszolgálták.

 

 

Megjelenésükre a vonalak könnyed játékossága, finom hajlításokra való utalás jellemzi. Ékítményeik nem a bútorok formájának a vonalait követik, sokkal inkább bizonyos fontos pontjaiknak az élesebb kihangsúlyozására szolgálnak. Ugyanez a kettősség hatja át a rokokó ember viselkedését is. A tartásban és mozgásban megtalálhatók a; szeszélyesség; a könnyedség; a hangsúlyok játéka, de az eltökéltségnek olyan jelei is, amelyek mindig is mértéket szabnak a szabadosságnak. Ha a rokokó időpontját le szeretnénk rögzíteni, akkor hozzávetőleg az 1720-1760-ig terjedő időt jelöljük meg.

 

 

 

 

Művészetek terén, ekkor Franciaország jár elől. Európa művészeti világának súlypontja Párizsra esik. A francia művészet például szolgál az egész világnak, kivéve a sorból, talán Angliát

A rokokó emberének életérzését, életterének légkörét, amennyiben érezni szeretnénk,s látni azt a környezetet, melybe ezek a bútorok beleillenek, akkor e célból, bizony a legpontosabb forrásokhoz kell fordulnunk, méghozzá a kor híres festő és metszőinek az alkotásaihoz. Boucher festményeiből, Baudouin és Moreau metszeteiből egyszerre világossá lesz előttünk e a kort jellemző stílus és életérzés minden összefüggése.

 

Más szempontból is fontosak ezek a kútforrások. Ezek az alkotások megmutatják, hogy eredetileg egy – egy adott rokokó térben milyen szerepük volt ezeknek a fényűző megjelenésű. A barokk korban a berendezés hatalmas darabjai odaláncoltak a hátterükhöz. Kényszerűen követik az építészeti elosztás szabályát. Az asztalnak a térben mindig megvan a kijelölt helye, melyhez a székek, a díszteremben egyhangú szabályossággal, a falhoz igazodva sorakoznak. A rokokóban mindez a szabályosság feloldódik, a könnyed csevegő életformához igazodik.

 

 

A nehézkes, faltól el nem mozdítható bútorok elrendezésének törvényszerűségével szemben, már a térben szabadon álló bútoroknak az elrendezési elve érvényesül. Ezek a bútorok és bútorcsoportok az első pillanatban fegyelmezetlen, rendezetlen hatást keltenek az adott térben, de ha jobban odafigyelünk, láthatjuk, hogy az elrendezésnek egyfajta finom egyensúlya az, mely összetartja az elénk tárulkozó képet.

 

Ezt akkor vesszük csak igazán észre, ha egy széthordott rokokószoba eredeti arculatát akarjuk helyreállítani. Egy percre sem lehet elfelejteni, hogy berendezést és a bútorokat a térrel együtt komponálta az építész.

 

N. Pineau szalon berendezési tervének részlete

 

Meissonier és Pineau midig is a falak vázlatába rajzolták bele, a bútoraikat.

Leszögezhetjük: Minden korok bútorai közül a rokokó bútorai a térben legszabadabb elrendezést mutatják, de megjelenésükben a legkötöttebbek is ahhoz. Éppen az ilyen ellentétek kiegyenlítése, mint erő és könnyedség egymáshoz való vonzódásának a finom egyensúlya, jellemzik a rokokó kor a stílusát és szellemiségét.

 

rokokő élet kép

 

 

Feulner Adolf cikke nyomán írta: Horváth Tamás

Folytatás II. befejező részben

 

Szerző: Horváth Tamás

Szólj hozzá Te is!

slots