Történelmi stílusjegyek és a mai lakás- I. rész

Egyiptomi falfestmény

 

Amíg a sátorból, kőből épült lakás lesz

Az emberi elme első megnyilatkozásai közé tartozott az odú, később a hajlék megszerzésére való törekvés, melyek kezdetleges lakhelyek némi oltalmat nyújtottak az időjárás viszontagságai ellen. Alkalmasak voltak még az élelem, s más egyéb készletek elhelyezésére és elrejtésre. Védelmet nyújtottak, éppen úgy az állatvilág, mint az embertársak esetleges támadásai ellen is.

Ilyen természetes, ősi ösztön, még a szépérzék, amennyiben maga a természet számtalan megnyilatkozásaiban megtanította az emberiséget a szép fogalmára és érzetére.

Mind a mellet mégis a leghatalmasabb emberi ösztön, maga a szerelem, mely érzés finomabb megnyilatkozásaiban az emberi szépség kultuszát váltotta ki és egyben felébresztette a nők énjének díszítési vágyát. A gyönyörű vadregényes tájak, virágok, állatok, szép kagylók és lepkék, a drágakövek és az ásványok alakjainak és színeik látványa, már jóval korábban felkeltették az ősemberben a szép érzését és azon vágyát, hogy a használati tárgyait, fegyvereit, e minták alapján díszítse. Sőt, mint az újabb időkben felfedezett, számtalan barlangfali rajzok is mutatják, otthonát, barlangját, e késztetésnek engedve, már akkor szépíteni igyekezett.

 

 

 

Egyiptomi stílusjegyek I. tábla

 

Egyiptomi stílusjegyek II. tábla

 


Görög stílusjegyek I. tábla

 

Mindenki előtt ismeretes, hogy a legrégebbi egyiptomi oszlopfejek a lótuszvirág kelyhét utánozzák. Minosi és mükénéi kultúrák az Octopus polipot használták fel a vázáikon, mint díszítő motívumot. A legrégebbi görög díszítés, a tarajozó tengeri hullám utánzatából származik. Az Akantusz virág és levél szolgáltatja a mintát a korinthoszi oszlopfejhez, de a görög és római kor ornamentikájához is. A nagy Ammonit kagyló előzőleg a Johni oszlopfej díszítésének motívumát adta, míg az újabb időkben a barokk és a lombfüzéres Louis XVI. stílus legjellegzetesebb ékítménye lesz.

 

 

 

Görög stílusjegyek II. tábla

 


Római stílusjegyek I. tábla

 


Római stílusjegyek II. tábla

 

Azonban a szépérzék ezen kielégítési vágya, valamint ennek tényleges megvalósulása, mindenkor egy hosszabb fejlődési szakasznak az eredménye. Természetesen ezek a szakaszok feltételeznek; egyfajta fokozatosan megvalósuló általános kulturális előrehaladást valamint egyfajta részleges jólétet a társadalmakban. Ezek a vívmányok – legalább egyes kimagasló egyéneknek – megengedték, hogy a mindennapi élet gondjaitól mentesülve, a stílust tovább nemesítsék, a fokozottabb igényeikhez mérten átalakítsák, s ekként megteremtsék az egyes népekre, korokra jellemző, napjainkra s fennmaradt stílusjegyeket.

 

 

 

Bizánci stílusjegyek

 


Arab stílusjegyek I. tábla

 

Arab stílusjegyek II. tábla

 

De mielőtt bármilyen stílusjegy kifejezést nyert volna, óriási volt az út, mely elvezetett a barlangtól, vagy a nád- és gallyakból összerótt kunyhótól, a sátortól a, fából és sárból épült állandó lakóházig, és legvégül; a kőből és téglából épített emberi hajlékig. De éppen ilyen hosszú fejlődési utat jártak be eme kezdetleges lakások berendezési tárgyi is.

Az emberiség fejlődésének első idejében a tűzhely, az állati bőrök vagy falevelekből készített fekhely és egyes kövek, mint ülőhelyek voltak a berendezés kezdetleges darabjai. Ám görög és római kor sem volt túl gazdag berendezési tárgyakban. E kór jellegzetes darabjai; az ágy, az ülőke, a karosszék, az asztal, a lámpaállványok voltak, s ezek is csak bronzból, vagy márványból készültek. Ezt a képet gazdagította később a bronzlemezzel borított faláda és a nyugágy (triclinium).

E mellett a Percles-korabeli görög lakóház, amint azt a régi fennmaradt Athén nyomaiból megállapíthatjuk, felettébb kicsiny volt. Alig állott több mint két-három kis szobából. Később, amint ezt a görög Pompei városában, Delos szigetén láthatjuk, sem igen változtak a lakások korábbi méretei.

 

 


Román stílusjegyek I. tábla

 


Román stílusjegyek II. tábla

 


Román stílusjegyek III. tábla

 

A primitív kezdetek után, a stílus-fejlődésében, vagyis a népek műtörténetében, mindenkor a vallás vitte a vezető szerepet. Az isteneknek, vagy az istenségnek, minden házát igyekeztek az ízlés legmagasabb és leghatalmasabb pompájával feldíszíteni. Ilyenképpen bátran állíthatjuk, hogy minden, ami szép a lakásberendezésben, hajlékunk díszítésében, azt mind a vallás, mind az uralkodó történelmi osztályok szükséglete, mind pedig a kultúra fokozatos haladása hozta létre.

 

Folytatás: Történelmi stílusjegyek II. rész

 

 

Szerző: Horváth Tamás

Szólj hozzá Te is!

slots