Vasztu, avagy a védikus otthonteremtés bölcselete, I. rész

 

Tanítása szerint, ha valaki a Vasztu -purosának megfelelő felajánlásokkal és imákkal  kedveskedik, amikor új otthonába beköltözik, védelmet nyer; az otthona és  környezete kiegyensúlyozott, harmonikus lesz, s nem válik semmiféle természeti csapásnak áldozatául.

 

 

Úgy ahogy a feng shui több ezer éves kínai térrendezési tudománya, úgy a vasztu a szanszkrit nyelven lejegyzett védák azon egyik tanítása, mely a harmóniával foglalkozik, ezen belül is az otthonteremtés, otthontervezés művészetével. A vasztu törvényeit a legendák szerint Krisna-dvaipájana jegyezte le írásban, majd 5000 évvel ezelőtt, a vaskor kezdetén, mantrák (versek, himnuszok) formájában. Véda; ó-ind eredetű elnevezés, jelentése: Tudás könyve. Négy kötetből és három-három alkönyvből álló bölcselet, melyből egy fejezet a harmónia tudományával foglalkozik. A fejezet címe: Vasztu-sasztra.

(Sem a kínai, sem a szanszkrit bölcseleteket ne akarjuk gondolkodás nélkül átültetni saját hagyományainkba, mivel azok útmutatásai más éghajlaton, más domborzati viszonyok mellett élő, sőt más növény- és állatvilág által benépesített földrészen található, ahol más mentalitású és testarányokkal bíró, más vallási érzelmekkel töltött emberek otthont teremtő munkájához tudnak csak fenntartások nélkül segítséget nyújtani. A közös bennünk, emberekben, bárhol is éljünk, csupán annyi, hogy minden nemzet, minden családjának, minden egyes tagja, a természettel harmóniában n szeretne élni.)

 

Brahma és Visnu a fekvő Siva előtt

 

A vasztu szanszkrit nyelven anyagot, valóságot, lényeget, teljességet jelent. Ez egy olyan szemlélet melyben a világ alkotóelemeit, energiáit, egységben – a köztük lévő kölcsönhatások alapján – dialektikusan és dinamikus egyensúlyban szemléli.

Az alapvető elv szerint a különböző energiák és elemek lényeges hatást fejtenek ki az élő szervezetekre, ezért azok aránya és elrendeződése, vagy elhelyezkedése kedvező, de kedvezőtlen hatást is gyakorolhatnak ránk, emberek szervezetére, érzelmeire. De igaz ez minden más élőlényre is.

A vasztu tehát, harmonikus életkörülmények megteremtésének a tudománya. Életünk minden területét a harmónia hatja át. Ezért ha környezetünket, otthonunkat e tudomány útmutatásai alapján alakítjuk ki, (Anyagi világban tökéletes megoldás természetesen nem is létezhet, mert az úgy is mindég változik, mutat rá az Ó-ind bölcselet.) jelentősen megkönnyítjük, kiegyensúlyozottabbá tehetjük életünket.

 

A vasztu három alapvető energiaforrást kapcsol egybe

• Lelki energia: Melyet a finom fizikai- és durva fizikai elemek vesznek körül az anyagi világban. Ez utóbbi például a testünk is.

A kettő között a práma (életerő) hozza létre a kapcsolatot. (A práma az univerzumban mindenütt jelen van.)

• Finom fizikai energiák:

Tudat: nem anyagi jellegű. A lélek energiája. A lélekszikra szórja magából, akár a Nap a sugarait. A legfinomabb és legváltozékonyabb energia, mely a lélek vágyait, karmáját és az előző életünk során szerzett benyomásainkat tükrözi.

– Ego: énképünket határozza meg. Egy igen erős kapocs a lélek és a test között.

– Értelem: más néven intelligencia. A tiszta értelem, mely a lélek által diktált elvek alapján dönt.

Funkciói: dolgok valódi természetének megítélése, kételkedés, helyes döntések meghozatala.

Kérdése: Mit kell, ahhoz tegyek, hogy ezt és ezt elérjem?

– Elme: érzékszerveink meghosszabbítása. A külvilágban érzékelt és onnan származó információkat a práma juttatja el elménkbe, ahol ezek a benyomások, később emlékek formájában rögzülnek.

Az elme funkciói: gondolkodás, érzés, akarat.

• Durva fizikai elemek:

Éter, levegő, tűz, víz, föld. (Az anyag tulajdonságait és állapotát értjük alatta.) Közülük a legfontosabb az éter, mert nem atomi, hanem mező- szerkezetű, ebből alakult ki a másik négy durva fizikai elem, (levegő-tűz-víz-föld) valamint a nekik megfelelő tudásszerző, illetve cselekvő érzékszervek is.

 

 

A táblázat tanulmányozásakor könnyen észrevehetjük, hogy az épület elemei nemcsak pszichénkre, de érzékszerveink és testünk működésére, de még az egészségi állapotunkra is befolyással bírnak. Az elemek amennyiben egyensúlyba kerülnek, problémamentessé válik az életünk, s vele az életvitelünk.

Éter: (ákása)

Az éterikus mező az összes elem formáját és rezgését szállítja, így ha azok nincsenek összhangban a környezetükkel, akkor kellemetlen érzéseket, gondolatokat ébresztenek, melyek következtében helytelen döntéseket hozunk, s végül a sorsunk rosszra fordul, egészségünk megromolhat.

Az éter maga a tér, ezért az épületek, lakóhelyiségek térbeli elhelyezése az üresen hagyott, vagy beépített részek, a helyiségek és falak képe, azok elrendezése, a belső berendezés, a világítás, de még a színek is az éterikus mező rezgéseit kedvezően, vagy kedvezőtlen irányban befolyásolhatják. (közérzet)

Levegő: (váju)

A levegőhöz kapcsolódó jelenségek mozgás, keveredés, hang, érzéktárgyak megközelítése, érzéktárgyak mozgása.

A levegő mozgatja a fa leveleit éppen úgy, mint testünk részeit, izomzatunkat, szívünket, vérünket, tápcsatornáinkat.

 

 

Az épületeknek szintén szükségük van megfelelő légkeringésre, friss levegőre és légcserére, szellőzésre. Egy olyan helyiségben, ahol tiszta a levegő, nincs hideg huzat, nincs szmog gondtalanul élünk. Tehát fontos kérdés otthonunk tájolása, ablakainak mérete és nagysága, azok fűtési és szellőzési rendszere és funkciója. (Nem mindegy egy helyiségben, egy időben hányan tartózkodnak és milyen céllal.)

Tűz: (agni)

A tűz jellemzői a hő és fény: Meleget áraszt, főz és süt, segít az emésztésben, megszünteti a hideget és párologtat.

Szerepe az épületen belül egyértelmű. Természetes vagy mesterséges formájában fűti otthonunkat. Legtisztább megjelenési formája a Nap által sugárzott meleg. Hidegebb éghajlaton a nap energiájának közvetett hatását hasznosítjuk. Ezek közül a legkedvezőbb a fa és a szén elégetése, majd a gáz és a villamos árammal történő fűtés.

Fontos továbbá otthonunk megfelelő fénymennyiségének biztosítása. A túl kevés fény egyértelműen nyomasztó, frusztráló hatással bír, míg a sok fény kiszívja, kitikkasztja az életet.

 

 

A fény évszakonként, napszakonként változik, ezért a fénycsapdák, vagyis az ablakaink optimális felülete és azok árnyékolhatósága meghatározzák belső élettereink minőségét és benne közérzetünket. A fényviszonyoktól függ az otthonunkban alkalmazott színek tulajdonságai, melyek ugyan egyedi ízlésvilágunk jellemzői, de harmóniájuk mégis bizonyos szabályokat kell, hogy kövessenek.

A tűz közvetett megjelenési formája az elektromos áram is. Fordítsunk nagy gondot az ilyen energiával működtetett berendezések elhelyezésére, az elektromos kábelek minél jobb árnyékolására, de a nagyfeszültségű kábelek és mágneses sugárzó berendezések számának minimalizálására is.

 

 

Víz: (dzsala)

Életet adó elem. Az élővilág elengedhetetlen és legnagyobb hányadát alkotó eleme. Jelentőségét azzal is bizonyítja, hogy a létfontosságú földet, (szilárd) s levegőt (légnemű) képes összekapcsolni az által, hogy közben bármelyik elem állagát felveszi. Ez az átalakulás hő (tűz) hatására megy végbe.

Éterikus információk raktározója, energiák hordozója. Ezért nem közömbös számunkra, hogy lakókörnyezetünk, avagy telkünk; patak vagy folyó, netán tóparton található-e? A tiszta és halban gazdag vizek mindig kedvezően hatnak egy harmonikus otthon kialakítására. Sorrend a vasztu tanítása szerint; forrás; patak; folyó; tó; tenger; óceán. Amennyiben lakóhelyünkön nem található természetes víz, úgy ássunk kutat, ami a szanszkrit bölcselet szerint nem csak tiszta vizet biztosít, hanem a családot is összetartja.

A szennyezett víz természetesen rossz ómen, ezért gondosan tervezzük meg házunk szennyvíz elvezetését és emésztőgödrét.

 

 

Föld: (prithivi)

A föld tulajdonsága a szilárdság, fenntartás és a tömeg.

A lakóépület szempontjából, hogy az milyen telken épül a föld szerepe meghatározó. Meghatározó még a telek alakja, a föld minősége, domborzata, de meghatározó a földalatti és föld feletti vizek mennyisége, továbbá a földben termeszthető növények száma és a belőle áradó hangulat;látkép és panoráma A föld nemcsak a ház, tartós alapra történő építését határozza meg, hanem a család és az utódok tartós ott élését és boldogságát is szavatolja.

A föld az építőanyag alapja is, hiszen a fa benne gyökeredzik, a vályog és a tégla belőle készül. A beton kerülendő! A fa épületek, habár a legmagasabb követelményeknek is megfelelnek, hamar pusztulnak. A kövek tartósak, de nagyon nehezek, ezért a kőépületek fapadlóval és sok faburkolattal lesznek csak harmonikus. Csak így tudnak majd , barátságos lakókörnyezetet biztosítani.

 

 

Ó-Indiában járunk, megelőzve Krisztus születését közel 3000, és Buddha első tanítását majd 2300 évvel.

Ekkor jegyzik le először a védák (tudás) könyvét.

Mondá az Úr (Visnu): Ti emberek már nem vagytok képesek megjegyezni a tanításaimat, mert tudásotok egyre korlátoltabb, ezért írjátok le azokat! A puránák (történelmi krónikák) szerint Krisna-dvaipajaná tizenhat kötetben lejegyezte az isteni tudás útmutatásait, melyek később még két kötettel, a Mahábháráta és a Rámájána hőseposzokkal egészülnek ki. Összességüket a szanszkrit irodalom Védanta-szútra néven említi. (összes tudás)

 

A négy főkötet mellett született még négy alárendelt írás is, mely közül az;

  •  Ájur véda az orvostudományokkal,
  •  Dhanur véda a hadtudományokkal,
  •  Gándhara véda a zeneművészetekkel
  • -Szthápána véda azépítőművészetekkel kapcsolatos lejegyzések, utasítások, azaz sásztrák.

Krisna – Vishnu

 

Az építőművészetekkel foglalkozó utasítások olyan területekkel foglalkoznak, mint az

  •  Istenszobrok készítése
  •  Várostervezés
  •  Erődök építése
  •  Hajóépítés
  •  Repülő szerkezetek építése!
  •  Járművek építése.

(Ne felejtsük! Krisztus előtt 3000 évvel, járunk.)

 

Mindebből következik, hogy a vasztu tudománya nélkülözhetetlen volt az építészet bármely területén.

Az Úr; Visnu félisteneket biz meg az általa teremtett anyagi elemek felügyeletével, így a házak, lakóépületek irányítására Vasztu-purusát jelöli ki.

Ebben a formában a vasztu mozdulatlant, míg purusa a félistenek összességét jelenti.

A sásztra szerint a lábait, karjait maga alá gyűrő, arccal a földre boruló Vasztu-purusa négy helyen fordul elő otthonépítő és berendező munkánk során, s követeli meg azokon a helyeken az építők és berendezők felajánlásait, áldozatait, melyek, ha bármilyen okból elmaradnának, akkor vérüket és testüket falja fel.

 

A négy hely mely ahol a felajánlásunk és az áldozatvállalásunk kötelező:

  •  A föld, mint mindennek alapja és fenntartója
  •  Templomok, paloták, lakóházak, gazdasági- és középületek
  •  Járművek és közlekedési eszközök
  •  Bútorok és berendezési tárgyak

 

Tanítása szerint, ha valaki a Vasztu -purosának megfelelő felajánlásokkal és imákkal  kedveskedik, amikor új otthonába beköltözik, védelmet nyer; az otthona és  környezete kiegyensúlyozott, harmonikus lesz, s nem válik semmiféle természeti csapásnak áldozatául. Ellenkező esetben a ház lakói örökös zaklatásoknak, veszekedéseknek és végül betegségeknek lesznek kitéve.

Összegzésül: a Vasztu-purusa megkívánja az otthonukat építőktől, hogy megfelelő alakú, méretű és tájolású telekre építsék a házaikat, melyen a kút, a kerítés, a víz és csatorna, de a kert és annak növényei is az ő előírásaihoz igazodnak. A házak belső felosztása, azokon az ajtók és ablakok, valamint a helyiségeik berendezése, bútorozása, megvilágítása,

Aszthira-vasztu-purusa

szellőzése és fűtése, de a színek és anyagok megválasztása is mindig legyenek önmagunkkal s a természettel, valamint a jó ízléssel összhangban és egyensúlyban. Mert csak így tudunk harmonikus otthont teremteni és benne boldog családi életet élni.

 

Folytatás következik.

 

Szerző: Horváth Tamás

Szólj hozzá Te is!

slots