Színek tulajdonságairól III. rész

CREATOR: gd-jpeg v1.0 (using IJG JPEG v80), quality = 75

Györffy Rozália ref. lelkész és Pierre Lancer belsőépítész lakberendezési előadás sorozatának naplójegyzeteiből. Nagyvárad 2006.III. része

Ennyi izgalom után most ajánlanám, hogy nézzünk át a nyugodtabb színek világába:

Kezdjük talán a zölddel!

Egyenlő mennyiségű kék és sárga szín összekeveréséből nyerjük a zöldet. Vörössel meleggé, kékkel hidegé  varázsolhatjuk.

A zöldnek végtelen sok árnyalata keverhető ki. Sok sárgával kellemetlen, míg sok kékkel nyers hatása lesz. Legtisztább a zöld, ha mindkét színből egyenlő részt keverünk bele.

Ebben az esetben kellemes és nyugodt hatás kölcsönöz a megjelenésével. Az ilyen árnyalata a legalkalmasabb olyan helyiségek – nappalik, szalonok, halok – díszítésére, festésére, melyben a legtöbbet és leggyakrabban tartózkodunk.

 

ZÖLD ÉS

 

Azonban ne felejtsük, a túl sok zöld a térben unalmassá, egy idő után meg akár álmosítóvá is válhat. Kórházi folyosók, kórtermeik, műtők falaira, pszichiátriai intézetek termeibe, vagy akár gyermekmegőrzők helyiségeibe festésére dekorálásra, nyugtató hatása miatt, mint elsődleges színt gyakran választjuk.

Figyelem! A színterveitekben a zöld szín alkalmazásánál mindig ügyelni kell arra, hogy a túl sok sárgával, vagy a túl sok kékkel kevert színárnyalatai könnyen megbonthatják a tér színharmóniáját, vagyis a színek összhangi hatását.

 

 

ZÖLDES SÁRGA HÁLÓ

 

És most nézzük a kéket!

A kék szín maga a nyugalom, a feloldódás, a végtelen távlatok és határok érzetét kelteik a szemlélőjükben. Világosabb árnyalatai a legmegnyugtatóbbak, legkellemesebbek és legvonzóbb hatással bírnak a szemünk számára.

A távolság, a tiszta égbolt, a távoli hegyek, tengerfelület, a levegő, mind ezt a színt verik vissza.

 

 

Песня жаворонка

 

Épen ezért a hűség, állandóság, ábrándozás és a gyengéd érzelmek színe.

A kékre festett helyiség szellősnek és tágasnak tetszik.Sötét árnyalatai hűsítő hatásúak. A feketéhez, minta legközelebb álló, az alapszínek legsötétebbje.

Meleg színekkel társítva azokat lehangolja, de egyben kellemes ellentétet, kontrasztot is kölcsönöz azoknak.

 

KÉK HÁTTÉR

 

 

Legtisztább az úgynevezett kobaltkék, de egyúttal ez a szín a leghidegebb is. Az ultramarin már vöröses, míg a párizsi- és berlini kék meg zöldes színben  játszik.

 

Eddig egyetértek az elhangzottakkal?

Nos, ha igen, akkor most térjünk át egy kedves virágnak, az ibolyának a színére!

 

 

IBOLYA

.

Térben, nagy felületeken általában a legkevésbé kedvelt szín. De mint a spektrum utolsó látható színe, a lakberendezésben ezt a színt sem hagyhatjuk figyelmen kívül.

A vörös és kék festéket, ha egyenlő arányban keverjük egymással, a kapott színnel kedvesünknek írott versünk levélpapírjára csodálatos ibolyacsokrot festhetünk.

 

 

Évszázadok óta az ibolyát a levegő és az árnyék színének mondjuk. Általában a legtöbben hidegnek tartják, bár a benne lévő vöröstől, egyesekre bizonyos nyugtalanító hatást is képes gyakorolni. A telített ibolyaszín, bármilyen helyiség falain, de akár egy nagyobb bútordarab kárpitozott felületén is sok ember szemében idővel elviselhetetlen, vállalhatatlan lesz.

 

 

SZÍN KÁRTYA másolata

 

 

A halvány ibolyaszínt, melyet már élénknek mondhatunk, fehér hozzákeverésével nyerjük, és azt lilának nevezzük.

Lakószobák falára, romantikus lelkületű hölgyeinknek elsődleges színnek szívesen választják, ám a depresszióra hajlamosak óvakodjanak a túl nagy felületeken történő alkalmazásától.

Ha egy térben zölddel és naranccsal társítjuk, azokkal viszonylag érdekes hangulatú enteriőröket tervezhetünk.

 

 

LILA ENTERIÖR

 

– És mi a helyzet a fehérrel és a feketével?- hallatszott egy eddig csendben meghúzódó erdélyi lakberendező barátunk kérdése.

Igazad van Áron. Nézzük csak azt a rejtélyes fehéret, feketét és szürkét!

E három szín közül egyiknek sincs határozott jellege. Sok szakember nem is nevezi ezeket színnek.

A fehér például a világosság, a fekete pedig a sötétség kifejezője. A fehér más színeket kellemesebbé, pasztellesebbé halványítja, míg a fekete azokat besötétíti, vagyis komolyabbá, komorabbá teszi.

A fehér, fekete és szürke tónusai dimenzionálják a teret, s benne a tárgyi világunkat is.

Például, ahhoz, hogy a Földünket a világűrből tényleg ne csak egy korongnak lássuk, ahhoz, mind a feketére, mind a fehérre, de a kettőjük keverékére; a szürkére is szükség van.

Nélkülözhetetlen szerepük van a térlátásunk kifejlődésében.

 

ÁRNYALAT

 

A fehér a feketével vegyítve, mint az előbb már említettem; a szürkét adja. Ez a szín a kettő közt, középen áll és hatására nézve; „csak egy szürke senki” szoktuk mondani, de ez a „senki” az árnyalataival éppen az árnyékolás nélkülözhetetlen nagymesterei.

A szürke az árnyék és félhomály színe, mint ilyen bizonyos megnyugtató érzést igyekszik kelteni bennünk. A feledés, de épen úgy a remény hangulatát is jelentheti.

Más színekkel keverve, azok hatását tompítja vagy épen lerontja.

Régen a mi Európánkban, az úgynevezett biedermeier kornak kedvelt tapéta és falszíne volt. Arany mintázattal a bécsi és pesti polgári otthonokban az ilyen színpárosítást rendkívül divatosnak tartották. Sötét dióbarna fabútorokat, kék, zöld, alapon, apró mintás bútorhuzattal kárpitozott foteleket, kanapékat állítottak az ilyen színnel kifestett szobák enteriőrjébe. Szépanyáink a szürke falakat és hideg színű kárpitok álmosságát, vörös rózsacsokrok sokaságának vérpezsdítő hatásával ellensúlyozták.

 

 

FEKETE SZÜRKE ENTERIÖR másolata

 

 

– Az eddig elmondottakból talán érdemes megjegyezni, hogy a világos meleg színek a kedélyünkre kellemet, derűt hoznak, míg a hideg színek lehangoló, komoly, komor, befolyással bírnak.

 

 

HIDEG MELEG SZÍNEK

 

-Kérdés?

-Ne kíméljetek! Hallgatom kedves Szeréna. Mi a kérdésed?

Szeretném tudni, hogy a délben még csodálatosan kékes- zöldes tengervíz színe naplementekor, miért változik rózsaszínűre?

Érdekes a kérdésed, de nem megválaszolhatatlan.

– Nos, ha kapok, még néhány percet a drága időtökből megpróbálom, elmagyarázzam – intette le nyugodt szavaival Pierre a már zajosan távozni készülő hallgatókat.

 

– Tudvalevő, hogy a fény és a levegő színének teltsége kölcsönhatásban áll a színeknek azzal a  tulajdonságával mely meghatározza bármely összképnek a hangulati hatását.

Amint a fény ereje gyengülni kezd, úgy változik, halványul, vagyis gyengül a színek világossága.  Mimnél vastagabb lesz a közbenső levegőréteg takarása, az összkép színei annál inkább elhalványodnak.

Visszatérve a naplementéhez, ez esetben is az történik, hogy a gyengülő nap fényében, – fehér, sárgára, narancs majd vörös -, a tengervíz – zöldes – halványkék, sötétkék – elhalványodó színei rózsaszínbe, majd palack zöldbe s végül a sötétség beállta előtt szürkébe keverednek egymásba.

 

TÁJ SZÜRKÉBEN

 

Ilyenkor a tengerparton állva úgy látjuk, hogy a látóhatár felé  egyre sötétedő tengervíz színének zöld tónusai és a gyászba borulni készülő Nap sárgából mélyvörösre változó színe összekeveredve, fokozatosan kioltják egymást és a tenger nappal csodás színei ezüst szürkére változik.

 

 

 

TÁJ RÓZSASZÍNBEN

 

 

Hogy még érthetőbb legyek; például, amikor Jeniffer este palack zöld ruhájában kilép a táncparkettre, akkor a színpadi lámpákról rávetülő vörös fénytől a ruhájának zöld színe gyászosan fekete lesz.

Fekete lesz, mert a vörös és zöld színek, ha közel egyenlő arányban keverednek, s mivel egymás komplementer –kiegészítő – színei, egymást kioltják..

 

A zöldség árusok is jól ismerik ezt a trükköt. Mikor a kirakatban sápadni, fonnyadni kezdenek a zöldségeik, akkor azokat kellő minőségű vörös fénnyel megvilágítják. A varázslat hatására a silány zöldségekből, láss csodát, ismét haragosan, mélyzöld színű, kapós áru válik.

Kérdés?- Ezúttal már egy kéz sem emelkedett a magasba.

Nos, akkor mára ennyit a színekről – fejezte be előadását Pierre..

Lejegyeztem én:

 

Szerző: Horváth Tamás

Szólj hozzá Te is!

slots