A világítás forradalma

Világítás - Régi kép az operáről 01

Ebben a z időben az óceánon túl akadt egy másik zseniális ember, aki viszont ízig-vérig üzletember volt, és már, mint egy 1500 szabadalmát jegyezték be ekkorra a világon. mikor ő is rájött az izzólámpa titkára.Nem tévednek, Edison volt.

 

A Nemzeti Színház első épülete Pesten.

 

Ha azt a nevet halljuk Goebel kevesen vágják rá: a villanykörte feltalálója, pedig akár milyen hihetetlen, ez az igazság. A német származású műszerész megelőzve Edisont, 1855- ben elkészítette a világon elsőként, az elektromos izzólámpa működő mintadarabját.

Sokáig játékként kezelte és üzlete kirakatát világította meg vele a járókelők csodálatára.

 

A Nemzeti Színház belső tere, 1846.

 

Goebel mint minden iránt érdeklődő műszerész tudta, hogyan működik a barométer, mikor a higanyszál alább ereszkedik, az üvegcső többi részében légüres tér, keletkezik. Elszenesedett bambusznád-hasítékot helyezett a csőnek ebbe a légüres szakászába, és azt több, akkor már Volta által felfedezett elemmel (50, 60 db) sorba kötötte. A vékony náddarab izzani kezdett, és mit egy félóráig képes volt izzása révén fényt kibocsátani.

A járókelők csodálták a kirakatot, az ezermester műszerész boldog volt, de éppen úgy nem volt üzleti érzéke, mint hazánk fiának, Jedlik Ányosnak, aki a dinamót találta fel. Találmányukat, megelégedve szűk szakmai körben aratott elismerésnél, nem kívánták tovább, a nagy nyilvánossággal megismertetni, és azokkal a világ csodálatát kivívni.

 

Edison fogadtatása Budapesten 1911.

 

Ebben a z időben az óceánon túl akadt egy másik zseniális ember, aki viszont ízig-vérig üzletember volt, és már, mint egy 1500 szabadalmát jegyezték be ekkorra a világon. mikor ő is rájött az izzólámpa titkára.

Nem tévednek, Edison volt. Páratlan érdeme, hogy ő Goebel-lel szemben arra is rájött, hogy ez a felfedezése forradalmasíthatja a világítást. Találmányával az egész világot fényárba akarta borítani. s borította is.

 

Edison lámpája

 

A két feltaláló elsőbbségét a világon először, egy nagyszabású perben döntötték el, ahol már akkor sem az érdekeltek vitája számított, hanem a nagyvállalatok tőkéje és ereje.

A keresetet ugyan Edisonék nyújtották be, de még is a Beacom Vacuum Pump and Electrical Co. nyerte meg a pert, mert a bíróság elismerte Goebel elsőbbségét, aki a nyertes cég alkalmazottja volt ez idő szerint.

A győzelem ellenére Goebel neve mára feledésbe merült, és mint az izzólámpa feltalálóját, Edisont ismeri a világ.

 

Edison a Just -féle újpesti lámpagyárban 1911.

 

A világítás múltja Magyarországon

Hazánkban 1704-ig nem létezett utcai világítás. A megelőző korok polgárai, holdfénymentes éjszakákon gyertyával, olajmécsekkel világítottak, melyeket a patikákban állítottak elő, és onnan is lehetett drága pénzért beszerezni. Korabeli számlákról tudjuk, hogy a királyi vár világítására szükséges gyertyákat Engerhard és Valentinus budai gyógyszerészek üzleteiből szerezték be. Egy XVIII. század elejei levélből, pedig arról értesülünk, hogy az akkoriban 128 házból álló Pest hatósági hivatala is olyan szegény volt, miszerint 5 szál gyertya megfizetésére haladékot kellett kérjen – 35 krajcár értékben – a gyertyaöntő műhelytől.

 

Ganz gyártmányú dinamók a világkiállításon

Budán 1777-ben, ahol eddigre már 22000 ember lakott, kezdődött csak meg, a rendszeres utcai világítás. Háromélű bádogmécseket akasztottak a ház ormára, melyből a pislogó világítást olaj táplálta. Pestnek erre még 20 évet kellett várnia, pedig az idő tájt alig volt nagyobb, mint a mai kiskörút által körbehatárolt belvárosi terület, ahol a házak és utcák száma is jóval szerényebb volt, mint a Duna túlpartján elterülő, ekkor még önálló Budának.

 

Juszt – féle lámpagyár részvény papírja

 

Pest utcáit 600 olajlámpa világította meg, de csak holdfény nélküli éjszakákon engedélyezték azok meggyújtását. (A pontos adat, egy olyan hivatali rendeletből maradt ránk, melyben egyszerre rendelték el a város közvilágítását, és tiltották be a belvárosban a birkák legeltetését.)

 

 

 

A Szabadságharc utáni polgáriasodó Pest, már 112 utcáját mondhatta kivilágítottnak a 269 közül, és mintegy 1500 lámpa szórta a fényét esténként a még így is nagyon sötét, gödrökkel, kátyúkkal jócskán teletűzdelt sikátorszerű utcákban.

Petőfi – éknek, Vörösmarty – éknak bizony még lámpást kellet magukkal vinni, ha esténként vendégségbe vagy szórakozni mentek akkoriban, ha nem akartak minduntalan bukdácsolni, avagy nyakig sárosan megérkezni.

 

 

A helybéli mulatókban persze mindenütt lehetet lámpás embereket fogadni, akik hazáig kísérték a kapatos vendégeket, de ezt csak a tehetősebb polgárok engedhették meg maguknak.

Vidéki városainkban hasonló volt a helyzet, de ők a későbbi fővárossal ellentétben, (1872 Pest, Buda, Óbuda egyesülése) az olajlámpáról közvetlen a villanyvilágításra tértek át, míg Pest-Buda először a légszeszvilágítást részesítette előnyben.

A gázvilágítással a lakosság 1816-ban ismerkedhetett meg először, mint kísérleti fényforrással, de a város vezetői már akkor nagy jövőt jósoltak e világítási módnak, pedig a gázgyár csak 1856-ban épült fel a mai Köztársaság tér sarkán, mely épület együttes ma is a Gázművek tulajdona, csak éppen napjainkban nem a magyaroké.

 

 

 

Az otthonokban persze jóval korábban világítottak gázlámpák, hiszen a 20-as évektől már bőrtömlőkben lehetet vásárolni légszeszt, azaz világítógázt. A biedermeier lakásberendezések ekkor már elmaradhatatlan fényforrása volt a csiszolt opálburás többágú réz, bronz mennyezeti csillár és falikarok.

A ‘palackos gáz persze nagy szenzáció volt, amikor 1838-ban a Nemzeti Színházban előadás előtt az előtérben felgyulladtak a falikarok gázlángjai. Olyan ováció fogadta a jelenséget, hogy a közönség tapsa mellett a világítás megalkotója Weber Ignác bádogosmester, kénytelen volt a színpadra az ünneplők elé kiállni.

 

 

A főváros, Budapest megalakulása után, már egy évvel, 1873-tól rendelet írja elő, hogy az utcákon minden este kötelező a kivilágítás, még holdfényes éjszakákon is.

 

Napjaink és a világítás:

Nemcsak a fáklyától a gázlángig telik el sok idő, míg természetessé válik mindenki számára az esti fény, utcáikon, épületeinkben és otthonaikban, de hosszú idő, és sok technikai vívmány előzi meg az első villanyégő felgyulladásának első pillanatát is, mely az emberiség életkörülményeit hivatott komfortosabbá tenni hétköznapjaiban.

 

 

Hazánk ezen a téren is vezető szerepet vállal, hiszen a német műszerész Goebel játszadozásától alig telik el öt évtized, és dr. Juszt megalapítja 1896-ban a dr. Juszt féle Izzólámpa és Villamossági Gyár Részvénytársaságot. Ekkorra az üvegburák alatt szénszál helyett wolfram-spirál izzik és a magyar gyár találmánya révén, nemsokára, kripton-gáz élénkíti az égők fényét.

 

 

Később, Tungsram Rt. néven elhíresült óriásvállalat, (több mint 60 országba exportálja, több százféle, kiváló termékét) és manapság mégis 1993-óta a Ge Hungary Powwer System Divisio amerikai cég tulajdona. Világhírű gépgyárának, a Vakum Gépgyár telepének területét ma méter magas gaz borítja.

 

Jó, ha tudjuk:

A modern fényforrások, ma még, villamos energia segítségével állítják elő a fényt. A fényforrásban hogyan milyen módon erjesztjük a fényt, két csoportba soroljuk a sugárzókat: hőmérsékleti és lumineszcens.

• Hőmérsékleti; ilyen sugárzást bocsátanak ki az égők, izzók.

• Lumineszcens; ilyenek a gázkisülő lámpák, fénycsövek.

 

 

Az égők és izzók esetében az áramot volfrám huzalon vagy spirálon vezetjük keresztül s egy vákumolt üvegburában aztán izzásba jön, és fényt bocsát ki. Az égő élettartamát növeli a volfrám tisztasága, egyenletes vastagsága, továbbá, ha a párolgási sebességét semleges gázok segítségével csökkentjük (nitrogén+argon, kripton, xenon, jód).

Egy jó minőségű égő élettartalma eléri az 1000 órát.

 

 

A gázkisülésű lámpák; lehetnek kisnyomásúak (higany – fém halogén – nátriumlámpák), vagy nagynyomású világítótestek (fénycsövek, fénypor bevonattal készülő fluoreszkáló fényforrások). Gázkisülésű fényforrások a reklámvilágítások nagy része is. Színük attól függ, hogy a nagyfeszültségű csőnek (nem neon) milyen a gáztöltése, és az üvegburájának milyen színezése van.

Neon = piros

Xenon = ibolya

Hélium = fehér

Higanygőz+argon = zöld (sárga üvegcsőben)

 

A fényforrásokat különféle lámpatestekbe építjük be attól függően, hogy mi a szándékunk a megvilágítással. Így azok lehetnek közvetlen és közvetett megvilágításra alkalmasak. Továbbá lehetnek kül – vagy beltéri világítótestek, de léteznek víz- gőz – és robbanásmentes, zártrendszerű armatúrák is.

 

 

Manapság már a halogén égők divatját éljük. Ezekről a rendkívül takarékos fényforrásokról egy következő cikkünkben közlünk leírást.

 

 

Köszönöm a figyelmüket:Sághy Vilmos

 

 

 

 

Szerző: Horváth Tamás

Szólj hozzá Te is!

slots