Mindenki lakberendezési iskolája – III. rész

CímképIV

 

Színek a lakásban:

Próbáljuk most összevetni a színekről és tulajdonságaikról eddig elhangzottakat az otthonunk falain belül használt színekkel és hangulatkeltő hatásukkal.

Azt tapasztaljuk, hogyha a lakásunk helyiségeinek színösszképéből fakadó hangulati hatásokat, e helyiségek alaprajzi elrendezésének, tájolásának, rendeltetéseiknek és formájuknak figyelembevételével összemérjük, akkor a nyert eredményből leszűrhető következtetéseink, bizony, elég változatosak és szerteágazók lesznek.

Az otthonunk színösszképe rendszerint más-más szempontok szerint alakul. Nem mindegy a lakást hány személy lakja, mi a foglalkozásuk, milyen az életvitelük, milyen az érdeklődési körük, milyen közösséget alkotnak. A lakás színeinek megválasztásánál, minden estben előtérbe kerülnek az egyéni érdekek.

Tervezésnél mindig ezekből a feltételekből, adottságokból indulunk kifelé, s e feltételeket kapcsolójuk hozzá a külső környezethez. Továbbá a színeinek megválasztásánál figyelembe kell venni minden olyan számos más rendeltetésbeli apróságokat, olykor csak árnyalatnyi tényezőket is, amelyeket egy harmonikusan berendezett otthonnak, minden estben ki kell tudni majd elégíteni. (gyakori vendéglátás, otthoni úgy félfogadás, hobbi, állattartás)

Lakásunknak adott a belső építészeti szerkezete, vagyis a beosztása, arányai és a méretei. A lakótér lehet zártabb, nyitottabb, kisebb léptékű vagy nagy alapterületű, egyszerű beosztású vagy több, esetleg apróbb helyiségre bontott.

 

A nehezebb – sötétebb színeket alulra a könnyedebb – világosabbakat felül alkalmazzuk.

 

 

A gyakorlatban érdemes sokszor makettszerű léptékes kicsinyítésű modelleken is próbálni a változatok lehetőségét, hogy a formákat és színeket ily módon összhangba tudjuk hozni.

A lakás színterveiben, mindig hagynunk kell legalább lélegzetnyi semleges területet és felületet, átmeneti mozgási lehetőséget a színek számára. A színekkel, éppen úgy túl lehet zsúfolni egy teret, mint akár bútorokkal vagy a testinkkel.

Amennyiben nem biztosítunk megfelelő átmeneti, semleges területet a színeknek, akkor abban a térben az elvárt harmonikus összkép helyett, csak valamiféle zavaros tarkaságot idézünk elő.

Törvényt, mely segíteni tudna az efféle problémán, igen nehéz lenn felállítani, már csak azért is, mert a színeket mindig a környezet többi elemével vagy jelenségével kapcsoljuk egybe, és csak is azok együttesébe ágyazva érzékeljük helyesen. Kellemesnek vagy éppen ellenkezőleg.

Nem szerencsés, ha a térformákat figyelmen kívül hagyva, azoknak rendkívül erős hatását megkerülve választunk színeket. Jó, ha a nehezebb, sötétebb színeket alulra, a könnyedebbeket, világosabbakat felülre képzeljük el. Lehetőleg ne szabdaljuk fel feleslegesen a falsíkokat! Az egyébként is zárt lakásban világos falon a sötét színű ajtók, ablakok, erős ellentétes hatásukkal börtönszerűvé változtatják helyiség hangulatát.

 

A narancsvörös szín a térben minden más színt megelőz

Minél több bútor van a lakásban, a színezést annál egyszerűbbre kell kitalálni. Ellenkező esetben, amikor csak kevés, de terjedelmes bútordarabok állnak csak rendelkezésünkre, akkor az egyes oldalfalak hangsúlyos színezésével egyenlíthetjük ki a hiányos felületek ürességet.

A színek arányával kapcsolatban érdemes megjegyezni:

A telítettségi viszony mellett – ami azt jelenti, hogy a kisebb felületek, vagy kisebb térformák jóval élénkebb színeket bírnak el, mint a nagyobbak, s ellenkezőleg; a hidegebb színek viszont nagyobb felületen telítődnek jobban. Vagyis hideg színekkel (kék, zöld, ibolya) sokkal nagyobb felületeket is nyugodtan színezhetünk, a nélkül, hogy az ilyen nagyobb színfoltok a térben zavaróvá válnának.

 

A kisebb felületek, vagy kisebb térformák jóval élénkebb színeket bírnak el.

 

A narancsvörös szín a térben közelünkbe jön, minden más színt megelőz. Minél nagyobb felületen alkalmazzuk, annál kisebbnek látjuk szobánkat. Bizonyos arányon túllépve a hatása nyomasztóvá erősödik. Sok helyen lehet látni déli fekvésű lakásokon narancsszínű fényvédőrolót. Az ilyen fényvédővel azt a hatást érhetjük el, hogy a narancsszín a belső teret kápráztató, bántó meleg reflexekkel telíti, melytől az következik, hogy a szoba levegőjének hőmérsékletét még melegebbnek érezzük.

 

 

A hidegebb színek a  nagyobb felületen telítődnek jobban. 

A passzív színpár, a zöldeskék esetében más jelenségnek vagyunk tanúi. Nyugtató és óvó jellegű színkeverék. Környezetünkben, akár nagyobb felületeken is nyugodtan alkalmazhatjuk. Hibája lehet, hogy ellenállási hiányánál – és visszahúzódó jellegénél fogva könnyen egyhangúvá válhat. Nem segíti a szellemi erőfeszítést, inkább álmosító. Ha este izzólámpával világítjuk meg az ilyen színű felületet, a ráeső meleg fény következtében fakóvá, piszkos szürkévé válhat és a fojtó egykedvűség hatását keltheti. (Hálószobába, dolgozószobába, konyhába valamint étkezőbe nem ajánlanám.)

 

 

A narancs   szűkíti a teret és nyugtalanító hatású, addig  a zöld  tágítja a teret, de egyhangúságot kelt. 

Más a színek összképi hatása a falak és bútorok viszonylatában, és megint más a bútorhuzatok és függönyök vonatkozásában, és megint csak más, ha az öltözékeinkről van szó.

Másképpen hangolódik környezetébe, például a meszelt fehér falak előtt álló egyféle régi parasztbútorok – festett motívumokkal ékes együttese, mint az egyszerű geometrikus formákból alakított minimál stílusban terveződött ülőcsoport.

A színesség kérdései:

A színkáprázás annál fokozottabban kerül előtérbe, minél több színt s minél több kontrasztot zsúfolunk a térben össze.

 

A színkáprázás annál fokozottabban kerül előtérbe, minél több színt s minél több kontrasztot zsúfolunk a térben össze.

 

A helyiség fő- és oldalfalainak színezése hangsúlyosabb kell, hogy legyen, mint a padlóé.

A mennyezet a legsemlegesebb elem, hacsak a lakás magasságérzetét optikailag nem akarjuk befolyásolni semleges színezést választunk hozzá.

A padlózatot sem szabad túlságosan felbontanunk. A szőnyegek elrendezésénél ügyeljük arra, hogy azok a rajtuk elhelyezkedő bútorcsoportokkal áttekinthető rendet alkossanak. A falfelületeket, ha túlságosan apró formákkal bontjuk meg, szétromboljuk a léptékét, így az arányok nem tudnak kibontakozni.

 

A szőnyegek elrendezésénél ügyeljük!

 

A színekkel s az őket hordozó formákkal, melyekkel elválaszthatatlanul összefüggnek, nemcsak építhetjük, de rombolhatjuk is a teret. Sajnos, eléggé elharapódzott rossz szokás lett, hogy különböző átlós osztásokkal megbontják a fal vagy éppen a mennyezet síkját. Az effajta ügyeskedések rendszerint abból a hiányos technológiai előkészítésből fakadnak, amellyel igyekszenek megkerülni a falfestés jó alapozását, szigetelésé, vagyis felületesen takarják az egyenetlenségeket, a hibákat elkerülni. Egy biztos a mintás falon kevésbé látszik a piszkolódás, a por és a sérülések nyoma.

 

A mintás falon kevésbé látszik a piszkolódás, a por és a sérülések nyoma.

 

Minthogy a mai lakásban szeretjük a könnyedséget, az oldottabb elrendezést, s kerüljük az ágy-éjjeliszekrény ‘garnitúra’ szimmetriákat, az alakíthatóságot alá is húzhatjuk a színekkel.

Bátran kiemelhetjük a főfal vagy egy másik hangsúlyos fal szerepét, élénkebb, teltebb színnel. Mélyebb, teltebb színek alkalmazásával különösen hosszúkás belső tereknél, például egy előszobánál ily módon javíthatjuk az optikai arányokat.

Gyakran kapnak a színek olyan szerepet, hogy rejtő vagy könnyítő hatásukkal a helyiség levegősségét vagy összefoglaló hatását erősítsék.

A ruhák tárolására szolgáló nagy, többajtós szekrény az előszobát, a sötét színével, teljesen uralja, míg a fal színében, vagy ahhoz közelálló színben – az erős ellentétének elvesztésével jobban a fal síkjában marad.

Az ajtók és ablakok jelentős szerepéről már szóltunk. A nyílászárók színének fontossága – nyitás-zárás együttes funkciója, vagyis a kapcsolat létesítése a külső vagy belső térrel, szinte egyenrangú fontosságúvá lesz az ülőbútorcsoport jó elhelyezésével. Sötét színben erősítik a bezártság érzetet, világos falszínnél, fehér színben nemcsak optikailag kapnak hangsúlyt, de a nyitottság, a fénytelítettség érzetét is emelik a térben.

 

Előfordulhatnak olyan berendezési formák, melyeknek nem kell különös hangsúllyal megjelenni. Hány előszobában láthatók a falakon éktelenkedő villany- és gázórák ‘szabvány’ színükben. Ezek nemcsak a közlekedést akadályozzák, de hivalkodó elhelyezésük és kirívó színük lehetetlenné teszi, hogy azon a falon bármit elhelyezzünk. (fogas falat, képet, virágokat). Amennyiben az  ilyen akadályozó formákat a falba süllyeszteni vagy eldugottabb helyre nem lehet áthelyezni, falszínű, vagy ahhoz közelálló színű tartószekrénnyel rejthetjük el őket.

 

Előfordulhatnak olyan berendezési formák, melyeknek nem kell különös hangsúllyal megjelenni.

 

Ha a kisebb léptékek felé megyünk, elemeznünk kell a bútorok és a többi tárgy színbeli viszonyát; önmagukban és egymás mellé rendeltetett szerepükben is. Tartsuk alapvető szabálynak itt is: „A kevesebb néha több” elvet. A lakástextíliákban vagy a képek, könyvek, kisebb tárgyak elrendezésében is kerüljük a dagályosságot és a zsúfoltságot.

A textíliák a lakás mozgékony elemei. A függönyöknél jól kihasználhatjuk mozgalmas hatásukat. Mintáik nagysága és színösszhangja erőteljesen meghatározza a helyiség reflexviszonyait. Áttetszőségüknél fogva felerősödnek a rajtuk mutatkozó színek. A fénytompító függöny, ha mintázatlan, vagyis egyszínű, az esetben optikailag megnöveli az ablak méretét. Szétszórttá teszi a belső fényt, akár csak a fák lombjain átszüremlő napfény, reflexeivel teleszórja a szobát.

 

A fényáteresztő függöny szétszórttá teszi a belső fényt, akár csak a fák lombjain átszüremlő napfény. Reflexeivel szórja tele a szobát.

 

Déli fekvésű helyiségben hasonlóképen mérsékelhetjük a beeső sugarak bántó hatását, ha hideg világoskék, úgynevezett cölin – kék színű függönnyel látjuk el az ablakunkat, míg az északra néző helyiség ablakán logó a nap sárga függöny melegebb hangulatot áraszt majd.

 

Északi fekvésű helyiségek hidegségérzetét  meleg színekkel ellensúlyozhatjuk.

 

Az ülőbútorok jellegük szerint viselhetnek különféle színű bevonó anyagokat. A nagyobb méretű foteleken, akár erősebb mintájú (csíkos vagy kockás) anyagok is jól mutatnak, míg a könnyed étkezőszékekre apró mintás vagy egyszínű anyagok valók. A szék formai jellege határozza meg, hogy a rákerülő kárpit erős színellentétel üssön el a váztól, vagy ahhoz közelálló, illetve azonos színű legyen? Természetesen vigyáznunk kell arra, hogy ezek a kárpitozott bútorok végül is, majd abba a térbe kerülnek elhelyezésre, melyben a bútorok és falak színösszefüggését már korábban meghatároztuk, vagyis így válasszuk meg a színüket.

 

Déli fekvésű helyiségben mérsékelhetjük a beeső sugarak bántó hatását, ha hideg világoskék,  – színű függönnyel látjuk el az ablakunkat.

 

Lehetnek a bútorok világosak a világos környezetben, de lehetnek közép, vagy sötét tónusúak is. . Az első esetben „a világos” a világos melletti viszonyban az egész belső tér tágasságával együtt növekszik, míg a sötét bútorok a világos környezetben visszahúzódnak a háttérbe kerülnek, és súlyosabbnak látszanak.

Gulyás Dénes 1970 –n elhangzott előadásából, saját  jegyzete alapján, (2003-12-09 )

Folytatás a: Mindenki lakberendezési  iskolája – III. részben

 

 

 

 

Szerző: Horváth Tamás

Szólj hozzá Te is!

slots