Az illatos otthon II. rész

 

– Emlékszel még Zazikám, hogy tegnap, hol hagytuk abba az otthon illatáról elkezdett beszélgetésünket?

– Na még szép nagypapa. Ott hagytad abba, hogy anya és a nagyi az otthon illatosításának minden praktikáját az őseinktől örökölték.

– Nos, ha az ősöknél hagytam abba, akkor most onnan is folytatom.

 

Tudnod kell ugyanis, hogy az emberek, már a történelem előtti időkben is használtak illatosítására növények gyökeréből, szárából, leveléből, virágjából, terméséből készült illatos – olajakat, – aszalmányokat és – szárlítmányokat.

Erre vonatkozó emlékek egyiptomi sírkamrákból bőven kerültek elő. Leírásokból tudjuk, hogy a görögök és rómaiak már a fűszernövények sokaságát ismerték. Sokat közülük nem csak ételízesítésre, hanem gyógyításra, testápolásra és az otthonaik levegőjének frissítésére is használták. Olykor kisebb vagyonokat fizettek egy – egy messze földekről nehezen beszerezhető ritkaságért. Például ilyen ritkaság volt akkoriban: a tömjén, a vanília, vagy éppen a fahéj.

Azóta sok évszázad múlt el, de ezek a finom illatok még napjainkban is kedveltek maradtak.

Egyetlen kultúra sem akadt az óta, amelyik ne ismerte volna el, hogy az ilyen és ezekhez hasonló természetes illatok örömteli és jótékony hatással bírnak az emberi szervezetre és az emberi lélekre.

Angliában, majd később Franciaországban a füves kertek elterjedésével, már a középkorban gyakoribb lett a köznépi otthonok levegőjének illatosítása is.

Hazánkban Mátyás királyunk idejében kezdnek meghonosodni a füves kertek, s velük a fűszernövények. Falusi kertjeinkben az efféle, illatosításra is alkalmas növények termesztése kedve és divatja, általánosan csak a biedermeier korban terjed el. Szépanyáink már ekkor, ünnepnapokra és vendégvárásra, a házak „ámbitusának” falait újra meszelik, a szobáikban pedig tányérkákon almák szárított héját, metszett üvegvázáikban pedig szárított levendula csokrokat illatoztatnak.

A tálkákban elhelyezett szárított, illatos leveleket, virágokat és terméseket francia kifejezéssel pot pouri – nak „korhadó edénynek” nevezzük. Zárt terek levegőjének frissítésére, talán még napjainkban is az ilyen illatozó tálkákat használjuk a leggyakrabban.

Az illatozó tálkák a lakás nagyszerű díszei lehetnek, melyek természetesen nem csak a szemet gyönyörködtetik, nem csak a helyiség levegőjét illatosítják, nem csak az ott lakók személyiségét, egyéniségét tükrözik, de olykor még a hangulatunkat, és vele az egészségünket is meghatározhatják.

Nagypapa mondanál néhány ilyen illatozó tálka receptet?

Semmi akadálya, de előre szólók, hogy a recepteket én is a nagyitól tanultam:

• • Illatozó gyümölcsös tálka:

Tegyél egy tálkára fél maréknyi fahéjat, két evőkanál csillagánizst, két – három szerecsendió reszelékét, két evőkanál szegfűszeget, ugyanennyi szegfűborsot! Keverd mindezeket össze, majd csepegtess a keverékre 10 csepp fahéj olajt és 5 csepp szegfűszeg olajt! Felhasználás előtt fedd le néhány napra légmentesen!

• • Illatozó citrus tálka:

Tegyél egy tálkára néhány vékony szelet és hozzá félmaroknyi grapefruit szárított héját, félmaréknyi citrom – és ugyanennyi narancs és mandarin héjat! Keverj mind ezekhez egy maréknyi szárított citrom füvet és fél maréknyi szegfűszeget! Locsolj rá 10 csepp narancs olajt és 5 csepp citrom olajt! Felhasználás előtt néhány napra fedd le légmentesen!

• Illatozó fenyő tálka

Tegyél egy tálkára egy marék fenyő vagy cédrus forgácsot, különféle illatos fenyők, apró tobozából néhányat, fenyő, boróka, ciprus leveles ágaiból néhány kisebb darabkát, reszelj rá boróka terméséből egy félmaroknyi mennyiséget, majd keverd össze az egészet! Cseppents rá 10 csepp fenyőolajt és 5 csepp cédrusolajt! Felhasználás előtt néhány napra takard le légmentesen!

• • Illatozó Kerti tálka:

Gyűjts össze a kertből mimnél többféle növényi anyagot! Például: bogáncsféléket, bogyós terményeket, csipkebogyót, levendula és rozmaring szárat. Szárítsd meg az árnyékban, majd, amit lehet belőlük, azt törd apróra és tedd az égész megmaradt részekkel együtt egy tálkára! Keverj hozzá egy marék szárított levendulavirágot és fél marék rozmaring levelet!

Cseppents rá 10 csepp levendula olajt és 5 csepp rozmaring olajt! Felhasználás előtt néhány napra fed le légmentesen!

– Nagypapa és egy átlagos szoba levegőjének az illatosításra, mennyi szárított növényi anyaggal számoljunk?

– Tudod Zazikám ez attól is függ, hogy ki milyen erős illatot kedvel. Nálunk a nagyi 4 – 5 dkg száraz növényi résszel és 10 naponként 2 – 3 ml illatos olajjal számol, s mint érzed, ezzel a mennyiséggel nagyon kellemes aromát lehet a lakásunk, bármelyik helyiségének a levegőjébe varázsolni.

Aki pedig az erősebb illatot kedveli, annak ajánlom, hogy a szobai párologtatója edénybe, vagy a légnedvesítője tartályába cseppentsen néhány cseppet a kedvenc illatnak megfelelő olajból!

 

Lehet használni még illatos gyertyákat, hajtógáz nélküli permeteket és természetesen, mint a nagyi teszünk; szárított illatos virágcsokrokat és fűszernövényeket, melyeket nyáron a kertből és a mezőről gyűjtünk be.(Védett növények kivételével!)

– Nagypapa, ha most mind ezt nem mondtad volna el nekem, talán soha sem jövök rá, hogy miért érzem nálatok azt, mikor belépek az ajtótokon, hogy itt mindig nyár van, s én a nagyival a Tihany – i Apátság kertjében, folyvást levendulát szüretelek.

– És rossz ez az érzés Zazikám?

– Dehogyis nagypapa. Nálatok épp ezt a finom, semmi máshoz sem hasonlítható levendula illatot kedvelem a legjobban.

Írta: Horváth Tamás

Szerző: Horváth Tamás

Szólj hozzá Te is!

slots