Ki, mint veti ágyát…

Hálószoba

Ha egy régi asszír nyugágyat összehasonlítunk egy múlt századi sezlon (pamlag, pihenőágy) formájával és felépítésével, láthatjuk, hogy a különbség nem is olyan nagy, mint az két és félezer éves fejlődés után elvárhatnánk.

Állvány, párna – sőt magának a párnának kerek formája is ugyanaz maradt, csak az ornamensek (ékítmények) mássága jelzi a szemlélő számára a közben letűnt kultúrákra jellemző stílusok múlását. Látnivaló, hogy az a bútordarab, mely a pihenést, minden korban szolgálta, viszonylag hamar felvette a céljának megfelelő alakját.

 

Thutenkamon  ágya (Kairói Múzeum)

 

Asszír uralkodó ágya

z  ember, hogy a nedvesség és a különféle csúszó-mászók ellen védje magát, az ágyának fekvőfelületét a „padló” szintjétől egy alsó állvánnyal megemelte. A kényelemről, pedig afekvőfelület kárpitozásával gondoskodott, míg a fejet, már akkor is egy magasabb fejtámlával és különféle vánkosokkal támasztotta meg.

Ebben, szinte valamennyi ágy hasonlít egymáshoz, akár egyiptomi, akár asszír, vagy éppenséggel görög volt Ez alól természetesen napjaink hálószobai ágyai sem kivételek. Az is igaz, hogy a letűnt társadalmak népeinek különböző életfeltételei, erkölcsei normáik, szokásaik azért némi eltérést mutattak az ágyaik formáiban és felépítményeiben.

 

Adonisz síremléki ágyán

 

Római kori villa hálószobája

Az ókor keleti népeinél például az ágy fogalmához afféle ülő alkalmatossági funkció is párosult. Például reprezentatív, vagy baráti összejövetelek esetén az ágyak a vendégek kényelmét is szolgálták. Egyértelműen erre utal az a kárpitozási luxus, amelynek nyomait a ránk maradt képeken látható uralkodói és más előkelőségek efféle bútordarabjairól leolvashatunk. A régi görögök is átvették a keleti népek szokásait, s ágyaikat (szófa) kanapéként is használták. Ezeken félig ülő helyzetben étkeztek.

A rómaiak használták ki az ágy funkcióját a legváltozatosabban.

Vittora Capriccio: Szent Orsolya álma (1495.)

 

Giovanni Bazzi: Nagy Sándor és Roxana házassága

Megkülönböztették a nyugágyat (lectus cubiculartis) a nászágytól, (lectus genialis) de más neve volt a háziasszony szófájának az átriumban (belső udvarban, halban), ugyanis azt (lectus adversus) nevezték. Megkülönböztették még az asztal körül patkó alakban elhelyezett fekvőhelyeket, melyek a vendégek kényelmes étkezésre szolgáltak

Nyugodtan állíthatjuk, ha az asszírok káprázatos luxust fejtettek ki ágyaik díszítésében, a bizánciak és a római császárok, még ezt is jóval fölülmúlták. Ezüst, elefántcsont, gyöngyház és teknősbékapáncél berakásokkal ékítették a drága, nemes fából, vagy bronzból készült nyughelyeiket, amelyek nehéz, duzzadó selyemvánkosokkal és buja suhogó függönyeikkel sokat elárulnak a kor keleti emberének fényűző és kicsapongó, szabatos életfelfogásáról.

Fontainebleau-i kastélyban Napóleon hálószobája.

 

Mirambeau – kastély hálószobája (Franciaország XVII. sz.)

Az igazi komfort azonban csak később, a keresztes hadjáratok idején köszöntött be a lakberendezés – mind máig – e fontos területére, miután az ott járt keresztes vitézek a saját szemükkel győződhettek meg az igazi keleti kényelemről és fényűzésről. Később a román és gótikus jegyeket viselő ágytípusok szekrényformája még a múlt századra is oly jellemző gyerekre, a parasztágyak formáinak stílusához hasonlíthatók leginkább. E kor ágyait többnyire fa mennyezet borította, melyeket nem ritkán faragás diszitett.

Herrad von Landsberg ágya már rendkívül luxus darabnak tűnik, ha más uralkodók ágyait e korból a festményekről visszanézzük. E miniatűrön fennmaradt ágy képén, akárcsak más hasonló képeken, azt látjuk, hogy mind a nők, mind pedig a férfiak, ha fekvő helyzetben ábrázolták őket, szinte ülve feküdtek. Fekvéskor a magas fejtámlának támaszkodtak, amiből arra lehet következtetni, hogy egyszerű, puritán ágyszerkezetek mellett sok párna és viszonylag kényelmes kárpitozás volt divatban.

A várak és kastélyok hálótermei aránylag kis helyiségek, de annál terjedelmesebbek bennük az ágyaik mérete. Ezek függönyeikkel együtt a, szinte a szoba felét foglalták el. Az ágy két oldalán szőnyeg és azok mellett, a vetkőzéshez pad, vagy padláda került, Ezek mélye befogadta a levetett díszes ruhákat, lévén, hogy akkor még ruhásszekrény nem létezett. Az ágyon tornyosodó vánkosok és takarók sokasága, na meg a függönyözés és az ágyak befedését szolgáló baldachinok könnyen megérthetők, ha tudjuk, hogy az idő tájt ing nélkül, csupaszon aludtak, mely szokás csak a XVIII. században változik meg, mikor is az éjszakai ruházat divatba jön.

Madame Recamier híres találmánya

A reneszánsz, mely egyfajta felvilágosodást jelentett, természetesen mindenekelőtt a városi polgárság számára. Nos, az ő otthonokba egy önálló, ez eddig soha nem látott teljesen új lakáskultúrát hozott divatba. A hálótermeknek és bennük lévő berendezési tárgyaknak – így az ágyaknak is – kiemelt szerep jutott.

A reneszánsz ember tudomásul vette, hogy az emberi élet majd minden jelentősebb fázisa – születés, nász, halál – ágyban játszódik le és ezért megértette, hogy ennek a bútordarabnak lakberendezésben kiemelt szerepe van.

Hogy ezek a fontos alkalmak méltó helyükre kerülhettek; végső fokon okozója lett annak, hogy az egyszerű nyughely e korban díszággyá lépett elő. A hálószoba szalon, míg maga az ágy e szertartások helye lesz.

Még élesebben domborodik ki az ágy szerepe a barokk korban, főképpen az uralkodói házakban. Itt már az udvari ceremóniák a baldachinnal és koronával ékesített ágy körül zajlik. Itt fogadja az uralkodó reggelenként az alattvalóit, hallgatja meg a miniszterek jelentéseit, itt hoz fontos döntéseket és itt ítéletékezik. Ez az úgy nevezett „lever”, melynek divatját XIV. Lajos vezeti be a francia udvarnál, de csakhamar Európa szerte, minden előkelőség követendő példája lesz.

Jean.H. Fragonard: A bolt

 

Francois Boucher: Szőke Odaliszk (XVIII.sz.)

Az ágyban történő „lever” leginkább a rokokó idején, a hölgyek budoárjában válik divattá. Ki ne csodálta volna már meg varázsát Lancret, Longhi, Boucher, Freudenberg és Fragonard képein azoknak az elragadóan szép cédáknak, akik megvesztegetőn, bájos és intim környezetben jelennek meg a mesterek vásznain. Ilyen környezetben férfi legyen a talpán, aki ne tudna engedni e kacér hölgyek, néha országok sorsát at is megrengető kéréséinek is.

A francia forradalom nem csak a parókákat takarította el, de tönkretette a magasabb körök nem egy kedvelt szokását, mint például a „lever”-t is. A forradalom vezetői persze még ezután is pazar ágyakban aludtak, mely ellentmondásokból, aztán különösen éles kontrasztok kelteztek a közélet minden területén. „Emberek, akik vérben gázoltak – írja memoárjában madame Geulis, Barras-ról és társairól, nyíltan célozva rájuk – Venus és a gráciákkal díszített ágyakban aludtak és fejük fölött Demokles kardja helyett, Ámor nyilai lebegtek rózsakoszorúk között.”

Ám ezt a durva ellentmondást melyelyet Rousseau és a forradalom teoretikusai is kifogásoltak fokozatosan megoldották. Példamutatók a kor korifeusai (kiemelkedő személyiségei) Goethe, Schiller, Kant, Herder voltak, akik egyszerű, sima, dísztelen ágyakban aludták igaz álmukat. Goethe kis frauenplani hálószobája például igazi iskolapéldája ennek az igénytelenségnek.

Gothe korabeli puritán hálószobája.

A XIX. század első felében a polgárság otthonaiban, viszonylag szerényen berendezett, egyszerűnek mondható körülmények között éltek. A luxus ez idő tájt csak elvétve létezett. Az ilyen életvitel felelt meg, ugyanis a biedermeier kor polgári berendezkedésének. Később, azonban a század vége felé, a kapitalista fejlődésből kiemelkedő újgazdagok „új” (neo) stílusai, mely stílusok a korábbi történelmi jegyek giccses másolgatásaiból jöttek létre, teremtették meg ismételten egyes otthonokban a hivalkodó luxust. Ekkor ismét feltűnnek a díszágyak „új” barokk és „új” rokokó formáikban.

 

Nagypolgári lakás Biedermeier stílusban berendezett hálószobája XIX. sz vége

Majd elérkezik a XX. század és divat lesz a lakásberendezés és azon belül is a hálószoba berendezése. Fontos lesz az otthonok higiéniája, a helyiségek funkciója. Az ágyak és mindennemű pihenő alkalmatosságok e kívánalmak jegyében fogannak meg, mostanra már képzett iparművészek elképzeléseiben. Az 1920-as évekre már léteznek a csővázas reformágyak, melyek a Bauhaus stílus pírművészeinek máig is jól ismert szellemi alkotásai.

Majd az ötvenes években a szocreál stílus jegyében készülnek a szegény, munkásrétegeket is kielégíteni akaró nyitható és világítós rekamiéi, amelyeket aztán követnek a panellakások helyszűkéből kialakuló egyszemélyes, keskeny heverők és a kanapénak is használható, nyitható egy – és kétszemélyes fotelágyai.

 

Napjainkra se szeri, se száma a különféle megoldásoknak. A legváltozatosabb formákban készülnek fekhelyeink, de talán közülük mégis a különféle gyógy matracokkal ellátott, távirányítóval is vezérelhető és állítható fekvőfelületű ágyak az igazi slágerek.

 

Kedves olvasók mindezek tudatában, ha arra kényszerülnének, hogy ágyat vásárolnak szabadjon azt tanácsolnom, hogy fekvőhelyük kiválasztásában, csakis a kényelmes, egészséges fekvés legyen a legfőbb szempont.

Horváth Tamás

 

 

 

Szerző: Horváth Tamás

Szólj hozzá Te is!

slots