Varázslat vagy művészet? – I. rész

varazslat_vagy művészet? 01

 

Kéreteik a szemeket jól kinyitni! Amit most látni fognak, semmi köze a valósághoz. A képalkotók igyekeztek kihasználni a szemünk s agyunk között azt a könnyen előidézhető információs zavart, melynek hatására, mikor a képeiket szemléljük, akaratlanul is olyat hamis képet vélünk látni, melynek előidézője nem más, mint a saját szemünk. Optikai csalódás áldozati leszünk.

 

 

 

 

 

 

 A körbefutó zöld pötty nem létezik.  Optikai csalódás hatására válik láthatóvá.

 

Még nem találkoztam olyan emberrel, aki valahol ne látott volna bűvészmutatványt. De olyannal sem, aki a szemfényvesztés látva, nem szerette volna megtudni; Vajon ezt hogyan csinálta?

 

 

 

 

 

 

 

Térben mozgó forma egy bizonyos szemszögből nézve, síknak

látszik

A minták méretének változásával a kép mélysége is megváltozik

Hiszen józan ésszel senki sem hiheti el, hogy, amit a produkció közben lát az valóban megtörténik, az egy „igazi” varázslat.

 

 

 

 

 

 

 

A szürke csíkok metszéspontjában kis fekete kockát vélünk látni, melyek a valóságban nem léteznek a képen.

Napjainkra, természetesen a régi – „előhúzom a nyuszit a kalapból” – trükköket a porond művészei már régen lecserélték a napjainkban divatos, hamis illúziókeltésre építkező, a valóságot deformálni tudó látványos előadásokra.

 

 

 

 

 

A vízszintesen futó vonalak a valóságban párhuzamosak

A Ezek a műsorszámok kevésbé a kézügyességet, mintsem inkább a fizika, sokak által alig ismert „furcsa” törvényszerűségei segítik sikerre.

Miért olyan népszerűk ezek a produkciók?

Talán azért, mert a közönség szeretné leleplezni a mutatványos trükkjében tudva – tudott, de számukra értelmezhetetlen hamisságok lényegét.

 

 

 

 

Ha jól megnézzük rájövünk a turpisságra.

 

A csalás ténye mindenki számára egyértelmű, de magyarázat híján a látott és tapasztalt történés, hirtelen „törd a fejed” játékká alakul át. Gondolkodásra késztet. S mi más végre lenne az ember, ha nem azért, hogy gondolkodjon és megoldásokat keressen s találjon, akár még a „lehetetlenre” is.

 

 

 

 

 

 

Csak jól kell látni. Ugye, hogy nem is olyan ördöngös? Vagy mégis?

 

Nos, ezért népszerűek évezredek óta a bűvészi produkciók, s lesznek is mind addig, amíg kíváncsi ember él a Földön. Mi tagadás a „varázslók” e sikere ösztönzőleg hatott a képző – és iparművészeink azon képviselőire, akik a múlt század elején az Avangarde irányzat „újat akarása” mellett tették le a voksukat. Hasonló szemfényvesztő alkotásokkal igyekeztek ingerelni, a mindenféle trükköt nélkülöző megoldásokhoz szokott t műértő közönségüket.

 

 

 

 

 

 Ez talán bonyolultabb? közel sem. Itt is csak egy egyszerű optikai csalódásnak vagyunk áldozatai.

Nálunk, ezt az „illuzionista” művészetet Moholy Nagy László és Vasarelly Viktor honosították meg. Alkotásaiknál ők is kihasználták, a szemünk s agyunk között azt a könnyen előidézhető információs zavart, melynek hatására, mikor a képeiket szemléljük, éppen olyan optikai csalódásban részesülünk, mint a hasonló fogásokat segítségül hívó bűvészmutatványok esetében történik. Az Ő alkotásaikkal majd a cikkem második részében találkozhatnak.

 

 

 

 

 

Ügye mindenki tudja, hogy az ábrán, a koncentrikus körök folytonossága csak   optikai csalódás?

 

Folytatás a „Varázslat, vagy művészet” cikk II. befejező részében olvasható el.

Horváth Tamás

horvath.t@lakberendezes.hu

 

 

Szerző: Horváth Tamás

Szólj hozzá Te is!

slots