A magas technika korában

A magas technika korában 01KERTÜNK 2013. KÉSŐ OSZÉN

 

Nem szükséges messze a világba, morajló tengerekhez, zúgó vízesésekhez elutaznunk. Néha egy tenyérnyi nagyságú állóvíz, széltől bodrozott tükrének látványa, esetleg egy vékony sugárban csörgedező vízköpő megnyugtató csobogása is pótolni képesek képzetünkben, amazok látványát és hangulatát.

 

 

A magas technika korának eddig eltelt néhány évtizede bebizonyította, hogy a beton, üveg, fém s a műanyag építőanyagok korában sem hagyható figyelmem kívül az élő világ, mégpedig azt az élővilág, mely az emberiséget az évmilliók során, mind végig védte, sőt segítette és felemelte a törzsfejlődés legmagasabb csúcsára.

Ez az élővilág mostanra már az emberiségtől vár oltalmat. Segítségért kiált.

Növények, rovarok, emlős – és nem emlősállatok ezrei haltak ki újkori történelmünk közel másfél évszázados önző technokrata életmódunk következtében.

– Nagy szavak – mondják sokan, s máris szögezik nekem a jogos kérdésüket:

– S akkor most mi, hogyan tudnánk vagyon és hatalom nélkül mindezen változtatni?

Nos, úgy ahogy a népi bölcselet tartja: „Sok kicsi is sokra megy.”

 

 

Keleti vallásfilozófiák tanításaikban – s ezt bátran eltanulhatjuk tőlük – már évezredekkel ezelőtt arra hívták fel az otthont teremteni vágyó családok figyelmét, hogy a természettel boldogságban, egészségben, vagyis összhangban kívánnak élni, akkor azzal harmonizáló hajlékot és kertet kell építeni.

 

 

Az ilyen harmonikus élettér lekicsinyített mása; a bennünket körülölelő élő és élettelen világ egységének arányos összefonódása. Vagyis harmonikus élet elképzelhetetlen harmonikus otthon nélkül, de harmonikus otthon sem képzelhető el, ha abból az élővilágot, kifelejtjük, vagy ami még ennél is rosszabb; kirekesztjük holmi felesleges, haszontalan tárgyak fejében.

 

 

Élettér, bizonyos futurisztikus elképzelések értelmezésében, föld alatt, óceánok mélyén, távoli galaxisokban mesterségesen is létrehozhatók. Elképzelhető, hogy valamikor a jövőben ilyen helyeken is fognak,valamilyenféle települések, mesterséges szálláshelyek létesülni, de az már most megjósolható, hogy élő környezet nélkül az emberi léttel harmonizáló, élhető otthon és környezetet, mint amilyen a mi gyönyörű bolygónkon létezik, soha sem lesz lehetséges.

 

 

Talán ezt az állításomat látszik az a tény is visszaigazolni, miszerint a múlt század húszas, harmincas éveiben megálmodott nagyvárosi lakótelepek lelkek sokaságát taszították olyan sivárságba, melynek egyenes következménye; a ma már népbetegségnek számító depresszió és a velejáró alkoholizmus.

 

 

A nagyvárosi otthonaink nagyobb részt még ma is – s ezért Istennek hála –a balkonjaink, erkélyeink, loggiáink, kiskertjeink, parkjaink, s a hozzájuk tartozó növényi, rovar és állatviláguk segítségével hozzákapcsolódnak az élő természethez.

Növények a zöld színeikkel megnyugtatnak, színes virágaikkal vidámítanak, míg a rájuk szálló lepkék és szitakötők, de még az olykor félelmet keltő méhecskék is, a látványukkal életet és élni akarást varázsolnak technokratává üresedett, egyre szürkébb hétköznapjainkba.

 

 

És akkor még madaraink daláról, vagy csupán csak színes tollazatuk megkapó látványáról nem is szóltam.

Ahhoz, hogy ez utóbbi kis légben szárnyaló dalnok barátainkat egész évben magunkhoz láncoljuk, ne csak madáretetők kihelyezésével kedveskedjünk nekik – amit természetesen télen hálás jelenlétükkel megköszönnek -, hanem nyáron, mikor a táplálék bőségének zavarában már fittyet hánynak az odakínált száraz eleségre, építsünk számukra itatót és fürdőhelyet. Biztos, hogy, gondoskodó ajándékunk láttán majd ismét visszatérnek télen is a kertünkbe.

 

 

Ezek a kis medencék vagy nagyobb tavacskák nem csak a madarak életében képesek minőségi változást okozni, hanem saját életünkben is gyökeres fordulatot hozhatnak.

A víz látványa és csörgedező hangjának muzsikája semmivel sem pótolható hangulati elem otthonunk – lakásunk, kertünk – harmóniájában.

 

 

Nem szükséges messze a világba, morajló tengerekhez, zúgó vízesésekhez elutaznunk. Néha egy tenyérnyi nagyságú állóvíz, széltől bodrozott tükrének látványa, esetleg egy vékony sugárban csörgedező vízköpő megnyugtató csobogása is pótolni képesek képzetünkben, amazok látványát és hangulatát.

 

 

Nem is beszélve arról, hogy az ilyen kis kerti- vizes létesítményeink körül számtalan olyan egzotikus növényt is megtelepíthetünk, melyek különben soha sem maradnának meg a kertünkben. Ezek a növények semmilyen más növénnyel össze nem téveszthető kedves látványt nyújtanak, rendszerint nagy felületű zöld leveleikkel, ékes virágaikkal. Sok más előnyük mellett ezek a kis madáritatók a párolgó vízfelületeikkel, még ha minimálisan is, de visszanedvesítik, lehűtik a forró, száraz nyarainkon környezetük levegőjét.

 

 

Természetesen ezeknek a kis mesterséges víztározóknak környezetünkre gyakorolt kedvező hatása annál érzékelhetőbb, mimnél nagyobb a felületük. Létesítésükkor mégis óvakodjunk a túlzásoktól, hiszen a fenntartásuk munkaigénye és költsége mai pénzszegény világunkban egyáltalán nem figyelmen kívül hagyható tényezők.

Kisméretű vízfelületek kedvező hatása kiskertekben fokozható, ha madáritatónkat a kert egy csendes, félreeső, szélárnyékos, de viszonylag könnyen megközelíthető zugában helyezzük el. Egy a kertünk arányait figyelembe vevő kisebb létesítmény, inkább célravezető, mintsem egy kezelhetetlen túlméretezett medence vagy vízfolyás

 

 

Erre a célra megfelel akár egy nagyobb méretű kerámia vagy fémtál, netán egy kettéfűrészelt öreg hordó egyik fele vagy csupán csak egy nagyobb terméskőből kivájt bemélyedés, melyben megáll az esővíz.

Ugyanígy megfelel a vaskos fatörzs is, melynek kifaragott vályúrészét fóliával vagy beleillő műanyag edénnyel, bélelhetjük ki.

Vásárolhatók készen műalkotásoknak is beillő egyedi madáritatók kőből, műkőből, kerámiából, fémből és még ki tudja hányféle kivitelben, de óvakodjunk a túl díszes daraboktól, hiszen az elsődleges hangsúlyt inkább a rendeltetésre helyezzük.

 

 

Ügyeljünk arra, hogy megvásárolt műtárgyak ne csak szépek legyenek, de a madarak is szívesen látogassák. Amennyiben olyan helyre kerülnek ezek az itatótálak vagy csobogók, ahol a madarak háborítatlanul és gyakran felkereshetik, akkor célt értünk. Ugyanis jelenlétükkel még hangulatosabbá még barátságosabbá varázsolják kertünk miliőjét és élővilágát.

Ezek a kis vízfelületek különösen kedvesek és hangulatosak facserjék lombja alatt és évelőnövények (árny és sásliliomok, páfrányok) társaságában.

Víztükreiket díszíthetjük tavirózsával, békalencsével, rucaörömmel és békatutajjal, de ültethetünk sekélyebb részükbe sárga mocsári nőszirmot, nyílfüvet és, amit tavak és folyók partjáról kirándulásaink alkalmával sikerül begyűjteni.

FIGYELEM VÉDETT NÖVÉNYEK GYŰJTÉSE TILOS!!!

 

 

Bátrabb kertbarátok vállalkozhatnak kisebb kerti tavak építésére is, melyek nem csak madarak itatására és fürdőzésére alkalmasak, hanem színes halak – főképpen pontylazac félék – betelepítésével kertünk különleges látványosságai is lehetnek.

Kerti tó, építésről és gondozásáról részletes leírást olvashatnak: Lakberendezes.hu/magazin; Kerti tavi jó tanácsok” című korábban írt cikkemben.

Nemcsak tollas kis barátainknak, de Önök életében is sok örömet és kellemes pillanatot hozhat egy viszonylag egyszerűen és kevés pénzből könnyen megvalósítható vízfelület a kiskert egy félreeső nyugodt zugában. Az ilyen helyek, kiegészítve a madarak társaságával, általában megnyugvást és békét sugallnak a megfáradt ember életébe.

 

 

Képeinken látható már megvalósult kisebb – nagyobb vízfelületek sokféleségének bemutatásával kívánok segíteni azok tervezésben és a megvalósításban.

Köszönöm figyelmüket:

 

 

Szerző: Horváth Tamás

Szólj hozzá Te is!

slots