Biokertészeti tanácsok Rozi mamától. (konyhakert)

KÁPOSZTÁSKERT

Védekezés a káposztabolhák ellen.

Több levélre, amelyben a káposz­taféléket megtámadó bolhák ellen aló védekezésről, valamint a saláta­termesztésről kérnek tanácsot biokertész olvasóink, a nagy érdeklődésre való tekintettel most itt válaszol Rozi mama.KÁPOSZTALÉGY PUSZTÍTÁSA II.

 

A káposztaféléket megtámadó bol­hák ellen a hajnali órákban, mikor még a növények harmatosak — tiszta fahamuval hintsük be a nö­vényeket és azok talaját igen vé­kony, 1-2 mm. Réteggel. Az úgyne­vezett enyves legyezővel való rova­rok összegyűjtése szintén igen be­vált módszer. Enyves legyezőt a kö­vetkező módon készíthetünk. Egy 40 cm. hosszú és 30 cm. széles 4—5 mm. Vastag falemezhez jó marokba fog­ható nyelet szegezünk.

Ennek két ol­dalát olvasztott szurokkal (kannában beszerezhető hideg szurokkal ) kenjük be. Hogy a növény levelei a kátrányos legyezőhöz hozzá ne érhessenek, drót­ból kétoldalt a legyező végéhez erő­sítve, drótrámát készítünk, melyet ke­resztbe és hosszába egynéhány drót­szállal átszövünk. Így elérjük azt, hogy használatkor a növény levelei és szára csupán csak a legyező előtt lévő drótrámához ér.

Használata úgy történik, hogy a reggeli órákban, mi­kor még a káposztabolhák kevésbé mozgékonyak, az enyves legyezőt végigvisszük a növények sorain úgy, hogy a legyezőre kifeszített drótrámával a növényeket megérintjük és ez által a leveleken még szunnyadó bolhá­kat felriasztva, elugrásra kényszerít­jük. A felfelé ugráló bolhák nagy része a kátránnyal bekent legyező lapjára ragad. Nem elegendő egyszer a táblát bejárni. A műveletet legalább még egyszer ellenkező oldalról in­dulva is ismételjük meg.

Ezt az eljárást na­ponta ismételjük mindaddig, míg azt tapasztaljuk, hogy a bolhá­kat erősen megritkítottuk.

Másik ajánlott módszer a vízbe áztatott dohány leve, vagyis a nikotinnal történő permetezés. A tömény leszűrt dohányléhez vízzel történő hígítás után, keverjünk a tapadáshoz szükséges oltott mészlevet. Permetezésnél nem ele­gendő magát a növényt lepermetezni. Sokkal eredményesebb, ha a sorközö­ket, vagyis a növény talaját is megpermetez­zük.

 

 

FEJESKÁPOSZTA

 

A permetezéssel való védekezést, — tekintettel a nikotin nagy mérgező hatására, — utoljára csak néhány héttel a fogyasztás előtt szabad alkal­mazni.

 

———————————————–

 

A nyári saláta korai felmagzásának okát különböző tényekre vezethetjük vissza. Oka lehet a sikertelenségnek a nem megfelelő vetőmag kiválasztása, Például mikor a múlt évben már idő előtt felmag­zott növényről gyűjtött vetőma­got vetünk el, úgy okoskodván, hogy ha már jól fejlett salátát nem sikerült elő­állítani, legalább termőmaggal kár­talanítsa magát.

 

 

NYÁRI SALÁTA

 

Másik baj: a palánták elöregedése szintén okozhatja a korai felmagzást.

Ezért ajánlatos a 2—3 levéllel rendelkező 5—6 cm nagyságú palántát azonnal kiültetni. Elöreged­nek a palántánk akkor is, ha a talaj, ahol palántáinkat neveljük, silány, tápanyagokban igen szegény

 

 

SALÁTA PALÁNTÁK

 

 

Végül palántaágyunkat szél­től védett helyen készítjük el, mert a megfigyelések szerint az állandó szél­nek kitett fiatal salátamagoncok fejet nem fejlesztenek, mert hamar magszárat hoznak.

 

Ha a fentiek fi­gyelembevételével állítottuk elő pa­lánta szükségletünket, még akkor sem biztosítottuk be magunkat a korai felmagzás ellen, ugyanis, ha túlszáraz, na­pos helyre ültetjük ki a fiatal salá­tákat, akkor — bármilyen jó körülmények között fejlődnek is — szintén rossz eredményt kapunk.

 

Ajánlatos tehát a helyesen nevelt palán­tákat, nyári saláta termesztés esetén szórt árnyékos, vagy fél árnyékos táb­lába ültetni és kellő, bő öntözésükről gondoskodni. A bolgárkertészek, hogy saláta fejeiket a táblába minél tovább megtartsák, és hogy a fel­magzást elkerüljék, a saláta közepét óvatosan szétbontják és a fejődés­nek induló magszár csúcsát letörik vagy kivágják. Ezzel a módszerrel egész nyáron át tudnak fejes salátát termelni.

 

kiskert

 

 

Szerző: Horváth Tamás

Szólj hozzá Te is!

slots