Tetszik? Nem tetszik? – A jó ízlés rejtélye
Életünk során folyamatosan döntéseket hozunk, és ezek a döntések nemcsak a funkcionalitásról szólnak, hanem az esztétikáról is. Amikor lakásunkat vagy kertünket rendezzük be, képet vásárlunk egy kiállításon, vagy éppen ruhát választunk egy eseményre, mindig az ízlésünk vezérel minket. De vajon mi alapján hozunk döntést? A tetszés vagy a logika alapján? Ennek a kérdésnek a megértése segít, hogy tudatosabbá váljunk a környezetünk alakításában és a minket körülvevő világ befogadásában.
A művészet és a design világában kétféleképpen ítélhetünk: érzelmi és értelmi alapon. Az érzelmi döntés az, amikor egy alkotás egyszerűen „megfog”. Nincs racionális magyarázatunk rá, miért, de a látvány vagy a hangulat valamilyen érzést vált ki bennünk. Ez a szívünk ítélete. Ezzel szemben az értelmi döntés a logika és a szakértelem alapján születik. Itt már nem a tetszés a kérdés, hanem a mesterségbeli tudás és a funkcionalitás. Az értékítéletet olyan szavak támasztják alá, mint „mesteri”, „precíz” vagy éppen „silány”, „ügyetlen”. Ez az agyunk ítélete.
A giccs anatómiája
A giccs fogalma akkor lép a képbe, ha az alkotás kizárólag az érzelmekre akar hatni, elhanyagolva a mértéket és a logikát. A giccs a túlzásról szól. Ez a túlzás, bár bizonyos területeken, mint a karnevál vagy a színház, helyénvaló lehet, a hétköznapokban gyakran ízléstelenségbe torkollik. A giccs lényegében a hatásvadászat, amely a tartalom rovására megy.
A piac és az ízlés
Az ízlés szabályozására tett kísérletek a történelem során rendre kudarcot vallottak. A XIX. és XX. században a tömegtermelés és a kapitalista piac térnyerése végleg háttérbe szorította az esztétikai szempontokat. A tárgyak értéke nem a minőségben, hanem az eladhatóságban rejlik. Ez a tendencia napjainkban is megfigyelhető a globalista gazdaságban, ahol a profitéhség felülír minden esztétikai elvet. A végeredmény egy olyan világ, ahol a forma, a minta, a szín és az anyag gyakran nincs harmonikus egységben.
Tanulság
A jó ízlés nem egy szigorúan definiálható, elméleti dolog, hanem egy állandó döntés, amely a szív és az értelem egyensúlyán alapul. A modern világban a fogyasztói kultúra hatására a „giccses” elemek mindennapjaink részévé váltak. A tanulság az, hogy nyitottnak kell lennünk, de ébernek is, és képesnek kell lennünk különbséget tenni a szép, az értelmes és a puszta hatásvadászat között.