Karácsonyest

Ahogy a tavaszi rügyfakadás a feltámadásnak, úgy évszázadok óta a télen is zöld fenyők; a csipkéslevelű magyalok és mahóniák az örökkévalóság és az örök élet szimbólumai a keresztény emberek számára.

 

 

Talán egész évben észre sem vesszük pompás sudaras alakjukat, haragoszöld fényes levéldíszeiket, míg nem karácsony táján a hó alól kikandikáló egészséges zöld színükkel kényszerítően, fel nem hívják magukra a figyelmünket.

 

 

Nem csoda tehát, hogy ezek a pompás örökzöldek karácsony ünnepének fő díszítő jelképei lettek.

 

 

A karácsonyfa állításának szokása a XVI. századi Németországba vezet vissza, mégpedig a Rajna melletti Elzászba, ahol korabeli utazók útleírásaiból megtudhatjuk, hogy karácsony ünnepén otthonaikat, köztereiket fenyőágakkal, s egyéb örökzöldekkel díszítették a város polgárai. Egy 1605-ből származó útinaplóból olvasható, hogy Strasbourgban a házak szobáiban felállított örökzöld fákat színes papírból kivágott díszekkel, aranypapírba csavart dióval, piros almával és különféle csillogó tárgyakkal aggatják körbe.

 

 

Gyertyadíszekről azonban nem szól a beszámoló. Ezeket csak jóval később, a biedermeier korban kezdik alkalmazni e fák díszítésére. A villanyégő ötlete, csak a XIX. század végén, Edison hazájából kerül Európába.

 

 

A karácsony éppen úgy, mint advent, szeretetre és a boldog örömteli ünneplésre tanít. Talán a legbensőségesebb családi ünnepeink egyike, akár hívő, akár nem hívő embertársaink életében. Ma már a karácsonyfa az ünnepi otthonok nélkülözhetetlen dísze.

 

 

A sok ízlésesen és ötletesen díszített karácsonyfának se szeri, se száma. Ember legyen a talpán, aki választani tud a sok  ezer ötletből. Néhányat bemutatnék, de biztos vagyok benne, hogy ezeknél csak szebb is mívesebb elképzelésekkel találkozunk majd Szent Karácsony estjén

 

 

Móra László csodálatos karácsonyi versével kívánjak Önöknek és családtagjaiknak áldott, békés Karácsonyt.

 

Karácsonyest (Móra László)

 

Karácsonyestnek fénye, hogyha följön,

Elolvad minden, minden bűn a földön

S a tisztaság szül hófehér virágot,

A csillag szór rá biztató világot,

S kik tegnap féltek, dideregtek, fáztak,

Kiket még tegnap százan megaláztak,

Ma elfelejtik tegnapjuk vetését,

A fájdalomnak rajtuk nevetését

S szelíden néznek végig a kalácson,

És boldogok, mert megjött szent karácsony.

Felöltözött ma minden hófehérbe

S az emberek ma szépen összeférve,

Megtérőn várják csengő csendülését,

Fenyőgallyak titkos rezdülését

S mikor a gyertya fellobog a fákon,

Mikor a szívre ráborul az álom,

S a könnynek, jajnak megszokott helyére

Reá borul a boldogság vetése:

A lelkek fénye rezdül át a rácson…

A lelkek fényét várja szent karácsony.

 

Oly szép ma minden, minden itt a földön!

Ma templom lett a ház, kaszárnya, börtön.

Felöltözött ma minden hófehérbe,

S az emberem ma szépen összeférve,

Karácsonyestnek tiszta asztalánál

Sebet kötöznek szenvedőkön, árván.

Kitárulnak ma szívek, ablakok,

S a földre szálló gazdag angyalok

Megsimogatják mind a lelkeket:

Békesség néktek küzdő emberek!

 

 

Áldott, békés Karácsonyt kívánok:

 

 

 

Szerző: Horváth Tamás

Szólj hozzá Te is!

slots