Mozaik törött csempéből

Hogyan készítsünk dekoratív mozaikot törött csempedarabkákból saját kezűleg?

A mozaik egy érdekes és népszerű kifejezési lehetőség, ráadásul könnyen elkészíthető saját kezűleg, akár még maradék anyagokból is. Kreativitással és némi kézügyességgel néhány alapvető kéziszerszám segítségével: kalapács csípőfogó – építési hulladékból dekoratív mozaikdekorációt készíthetünk otthonuk szépítésre, vagy akár karácsonyfa alá ajándéknak. A legegyszerűbb és leghasznosabb, ha erre a célra törött csempét vagy más bármilyen égetett színes kerámia hulladékát használjuk.

Házilag mozaikot készíthetünk a következő anyagokból:

• kerámia tálak, csészék, kiöntők törött darabjai
• fémhulladék
• textil és bőrhulladék
• mázas csempelapok
• üveg törmelék
• kövek, kavicsok
• kagylók és gyöngyök.

Mind közül a legnépszerűbb lehetőség az égetett  kerámia csempelap felhasználása. A módszer lehetővé teszi a művészi fal – és padlómozaikokhoz hasonló otthoni dekorációk  készítését viszonylag csekély anyagi ráfordítással.

Érdemes megjegyezni, hogy az ilyen hulladék csempelapok darabjaiból némi kézügyességgel, természetesen, színes képzelőerővel, hangulatos és esztétikus, minták sokaságát varázsolhatjuk a dekorálásra kiszemelt felületekre: asztallap, falfelület, bútorfrontok, tükörkeretek, lépcsők, járdák, virágcserepek és még sok más használati és dísztárgyra

A munkánk sikere függ az elkészítés módjától. Hogy melyik technikai megoldást választjuk, azt bizony az otthoni lehetőségeink határozzák meg.

Az is kérdés, hogy milyen alapanyagok állnak rendelkezésünkre?

• maradék csempelapok?
• javítás utáni csempetöredék darabok?
• vásárolt leárazott, selejtes csempelapok?
• törött, vázák, tányérok, más kerámia edények darabjai?

A legolcsóbb megoldást a javításokból lebontott burkolólapok vagy vágási hulladékok és az új csempeburkolatok lerakása során keletkezett felesleges maradékok.

Egyszerű mozaikdekorációt készíthetünk Maradékcsempelapokból.

Csempevágóval vagy üvegvágóval  ezekből az épp lapokból szabályos csíkokat, vághatunk melyeket aztán keresztirányban csípő – harapófogó segítségével szabályos mértani alakzatokká formálunk. Ezeket a lapkákat aztán mázas felületükkel lefelé fordítva vizes bázisú ragasztóval a kívánt minta szerint negyed négyzetméteres papírlapokra ragasztjuk. Ezek a lapok kerülnek aztán a ragasztóval bekent dekorálandó felületre felragasztásra. Száradás után a papírt vizes szivaccsal eltávolítjuk, míg a lapkák közötti réseket „fugázó” anyaggal kitöltjük.

Másik megoldás, amikor törött csempelapokból kalapáccsal készünk az akitásunkhoz  felhasználható darabokat, méghozzá oly módon, hogy a kiválasztott csempemaradék köré egy puha rongyot tekerünk. Ezzel tompíthatjuk az kalapácsütés nagyságát s egyben megakadályozzuk, hogy a szétpattogó mázas szilánkok sérülést okozzanak. A lapok hátoldalát így már biztonsággal addig ütögethetjük a kalapáccsal, amíg az a kívánt méretű és formájú darabkákra törik.

Védőszemüveg használata Kötelező!

Ha ezt a megoldást választjuk, igyekezzünk különböző méretű és formájú darabokat törni, mert azokból változatosabb, téma gazdagabb elrendezéseket lehet kirakni.

Meghatározott mintázathoz odaillő darabokat kell a töredékek sokaságából különválogatni. Ez a munka sok türelmet és jó meglátást kíván az alkotótól.

A kompozíciónk témáját attól tegyük függővé, hogy ahhoz milyen méretű, színű és alakú csempe darabkák állnak rendelkezésünkre. Négyzet – téglalap – konkáv alakú darabok esetén legcélszerűbb egy szabályos elrendezésű kompozíciót készíteni. A szabálytalan formátumú csempetöredékekből elemben változatosabb, kevésbé egyhangú képet rakhatunk ki a dekorálni kívánt felületre.

A kerámiamozaik készítésénél fontos szerepe van a kreativitásnak és a kísérletezésnek. Amennyiben különféle színű kerámiadarabkák bőségesen állnak rendelkezésünkre, készítsünk azokból minél apróbb darabkákkal dúsan telített mozaikképet. Tudnunk kell, hogy minél kontrasztosabbak lesznek a részletek, annál egyértelműbb és látványosabb lesz a mozaikkal ábrázolt képe.

Figyelem!

A mozaik darabkákat ne csak kaotikusan, összevisszaságban, hanem egyértelműen meghatározott minta szerint rakjuk ki és telítsük a motívumokat a rendelkezésünkre álló színes kerámia darabkákkal. Mielőtt egy képet kirakunk a dekorálni kívánt felületre azt elsősorban papírra rajzoljuk elő. Kezdetben elégedjünk meg egyszerű mintákkal, olyan képekkel, mint egy virágos kompozíció.

Terítésnél ügyeljünk a mozaiklapkák egymás mellé illesztésre. Egy kaotikus installáció estén ez nem jelenthet különösebben gondot, de egy művészi kompozíciónál, még a legegyszerűbb díszítést is nagy odafigyeléssel kell a helyére illeszteni.

A dekorálandó felületre először rajzoljuk fel az elképzelt kép kontúrjait. Ezután kisebb szakaszokban a ragasztót spatulával hordjuk fel a felületre. Kezdetnek a kép kontúrjait rakjuk ki az előre kiválasztott színű és méretre, formára vágott mozaik lapkákkal s csak ezután telítsük a képet..

Amennyiben a mázas darabkák méretben, formában mégsem illeszkednek az előrajzolt képhez, drótvágó fogóval korrigáljuk azokat. Kisebb hibákat csiszolópapírral is javíthatjuk. Felragasztásnál kívánatos a mozaiklapkák között azonos távolságot tartani. A ragasztó megszáradása után az illesztések réseit kívánt sziún „fugázó” anyaggal töltsük ki.

Mint látható, még az építési törmelék is elegáns belső dekorációvá alakul át a kreatív ember keze nyomán. Csupán csak szabadjára kell engedni a fantáziánkat.

Aki többet is szeretne megtudni a mozaik készítéséről kattintson az alábbi Uhl – re:

https://gidpoplitke.ru/podgotovka/mozaika-svoimi-rukami.html

Szerző: Horváth Tamás