Kedves tóparton állók, akik most a szebbnél – szebb vitorlákat csodáljátok a gyönyörű balatoni tájban, képzeljetek el egy pillanatra, hogy vissza repültünk az időben, mégpedig a 19. század elejére.
A Balaton partján állunk, ahol a magyar vitorlázás története elkezdődik. Lássuk, hogyan is indult ez a nemes sport a magyar tengeren!
A legelső vitorlás hajók a Balaton vizén a 19. század elején jelentek meg. Egyesek szerint ekkor már a Kisfaludy nevű gőzöst is használhatták a holland és angol hajóácsok, akiket Széchenyi István telepített a tó mellé, hogy fellendítsék a balatoni hajózást. Képzeljétek el azt a korabeli képet és hangulatot: angol és holland mesterek csodálatosnál – csodálatosabb vitorláshajókat építenek, miközben a magyar nemesség érdeklődéssel figyeli Pestről a gyorsuló fejleményeket. (Ne felejtsük el, ekkor még a magyar arisztokrácia kedvel pihenőhelye nem a Balaton, ha nem Fiume volt.)
Akkoriban Angliában a vitorlázás már elismert sport volt, főleg a jómódú arisztokrácia körében. A cutterek, yawl-ok és szkúnnerek dívtak, amelyeket gyorsaságuk és eleganciájuk miatt kedveltek. Ezek a hajótípusok szolgáltak alapul a magyar vitorlázás hajnalán megjelenő balatoni vitorlások számára is.
A legelső komoly kezdeményezés az 1850-es években történt, amikor Erzsébet királyné várható látogatása alkalmából angol jachtokat hozattak a Balatonra. Hirtelen vitorlásklub alakult, de sajnos ez csak rövid életű volt, és a hajók gondozás hiányában elpusztultak. Egyedül Széchenyi Béla Hercegnő nevű hajója maradt fenn, amelyet később Némethy Ernő, a balatoni vitorlázás egyik meghatározó alakja vett birtokba.
1878 volt a fordulópont. Ekkor indult igazán fejlődésnek a balatoni vitorlázás. Az angol Gossling főkonzul vitorlást hozatott a tóra, és rábeszélte az angol Young Mihályt, hogy telepedjen le Balatonfüredre, és építsen vitorlásokat a magyar uraknak. Az 1882-es nagy bajnoki verseny hatalmas siker volt, még ha a sporttörténetből később ki is maradt. Ez a verseny vezetett a Stefánia Yacht Egylet megalakulásához 1884-ben, amely később Királyi Magyar Yacht Clubként vált ismertté.
A Stefánia Yacht Egylet fénykorában Európa egyik legszebb édesvizű hajóparkjával rendelkezett. A vitorlázás ekkor már nemcsak sport volt, hanem társadalmi esemény is. A versenyek egyre nagyobb tömegeket vonzottak a Balatonhoz, és a vitorlások száma is rohamosan nőtt.
A 20. század elején azonban a vitorlásélet ismét hanyatlani kezdett. A gazdasági válság, a motoros hajók megjelenése és az autózás egyre inkább elterelte a figyelmet a vitorlázásról. Az egykor virágzó klubok lassan kiüresedtek, a nagy jachtok egy részét az Adriára vitték, a maradék pedig gondozás hiányában pusztulásnak indult.
A két világháború további csapásokat mért a balatoni vitorlázásra. Az 1920-as években még éledezett a sport, a Balatoni Yacht Club versenyei nemzetközi sikereket is hoztak. Azonban a II. világháború után a társadalmi változások miatt a balatoni vitorlázás ismét visszaszorult. Csak a 2000-es évek végére alakult ki ismét egy polgári középosztály, amely életet lehelt ebbe a hagyományos sportba.
Kedves látogató, most, hogy bejártuk ezt az izgalmas történeti utat, tekintsen ki a Balaton vizére! A vitorlák ma is dagadnak a szélben, a sport pedig tovább él és fejlődik, akárcsak egykor, a dicső múltban.
És aki nem tud róla:
A mai Balaton egyik legnagyobb vitorlás eseménye a „Kékszalag” tókerülő verseny, amelyet minden évben megrendeznek. Ez a több mint 600 hajó részvételével zajló viadal nemcsak Magyarország, hanem Európa egyik legrangosabb tókerülő versenye is. A résztvevők között a hagyományos klasszikus hajók és a legmodernebb high-tech vitorlások egyaránt megtalálhatók. A verseny nem csupán a gyorsaságról szól, hanem a balatoni vitorlázás hagyományainak ünnepe is, amely generációkat köt össze a tó szerelmében.
Horváth Tamás – szerkesztő – Balatonföldvár – 2025