A társadalomnak biztosítani lenne kötelessége idős – vagy mozgáskorlátozott embertársainknak, de a gyermeke kocsiját toló kismamának éppen úgy, hogy közintézményeinket korlátok, vagyis a legkevesebb segítség igénybevételével tudják elérni és igénybe venni. Ez lenne kívánatos, de mi a valóság?
Amikor az önkormányzatok engedélyével járdán parkoló autókkal találkozunk, amikor a járdákról sehol rámpa sem fel, sem le nem vezet, amikor a megállókat jelző táblák oszlopai, a parkolók fizető automatái az amúgy is keskeny járdák közlekedési szélességét tovább csökkentik, sőt amikor a járatjelző táblák szemmagasságban úgy kerülnek felszerelésre, hogy a vakemberek azokba beleütközhetnek, akkor kicsit kételkedni kezdünk a társadalom odafigyelésében.
Az éremnek azonban van másik oldala is. Ahhoz, hogy a társadalom az akadálymentes világ megteremtésében egyöntetűen és odaadással részt vállaljon, először az egyéneknek kell otthonaik kialakításával és berendezésével példát mutatni. Bármely ház felépítésénél, bármely lakótér kialakításánál és azok berendezésénél figyelembe kell venni a korlátok nélküli használhatóság követelményét. Hogyan kezdjünk hozzá? Például:
Az előszobából, jobb esetben, lehetőleg a halból nyíljon a konyha. Az ajtótok belső mérete itt sem lehet 100/210 cm-nél szűkebb. Az ajtólap fölső 2/3 része legyen üvegezett, mely üveg nem csak a fény áteresztésére szolgálja, hanem láthatóvá teszi az ajtón keresztül közlekedni kívánó személyek körvonalait is.
Az ajtókilincs 110 cm- él ne legyen magasabban! Az ajtó ne nyíljon közlekedőre, és ha küszöb van az, 2 cm-nél lehetőleg, ne legyen magasabb! Magasabb küszöbök esetén mobil rámpákat kell elhelyezni.
Amennyiben a konyha ablakon keresztül szellőztethető, úgy annak felülvilágító része legyen bukószárnyas, és azt távnyitóval szereljük fel! A nyitó kallantyúja legfeljebb 85 cm magasságban helyezzük el! Elektromos kapcsolók és dugaszoló aljakat olyan magasságban létesítsünk, hogy azokat egy kerekesszékben ülő személy kényelmesen elérhesse. Ideális magasság kapcsolóknál: 110 cm, dugaszoló aljaknál: 40 cm.
A munkalapmagasságát csökkentsük 75-80 cm-re a felsőrészt 115-120 cm-re
A burkolatok és a beépítésre kerülő egyéb alkatrészek legyenek könnyen tisztán tartható, jó minőségű, esztétikus anyagból.
A konyha elrendezése a technológiai sorrend figyelembevételével lehet:
egysoros
kétsoros
“L” alaprajzú konyha
“U” alaprajzú
körbeépített konyha, középen főzőszigettel
Mozgáskorlátozott személyek otthonában bármelyik elrendezésű konyha beépíthető, csak megvalósításkor figyelembe kell venni az ergonómia azon eltérő méretezési szabályait, melyek egy kerekesszékben ölő ember adottságaiból fakadnak
A beépített konyhák minimális szabad területszükséglete
Például egy felső tároló szekrénynek az aljának alsó síkja ép emberek esetében 135-140 cm, melynek megváltoztatása “vegyes” használatú konyhák estén nem ajánlatos, sőt balesetveszélyes. Ilyenkor igyekezzünk oda olyan konyhai eszközöket elhelyezni melyekre ritkán szükségünk.
Csak kerekes székes személyek esetében ezekről a felső szekrényekről vagy lemondunk, vagy alsó tároló szekrényekkel, jobb esetben kerekes konténerekkel helyettesítjük azokat.
Amennyiben, ha mégis elkerülhetetlenné válik a felső szekrény beépítése, úgy annak alsó síkja a padlóvonalától 115-120 cm – nél ne kerüljön magasabbra. Ez esetben a munkalap magassága sem lehet több 75-80 cm-nél.
Hability-wheelchair-accessible-kitchen4
Egy unkalap magassága, általános méretezés eset, 85-90 cm. “Vegyes” használatú konyhák esetén, ha mindenütt nem is, de a főzőhelyeknél, mosogatónál ezt a magasságot 75-80 cm-re csökkentjük. Egyéb más munkafelületeknél a munkalap alá úgynevezett, kihúzható /tabulet/ lapokat szereltünk a kívánt magasságban..
Ezek a vendéglapok a kívánt esetekben kihúzhatok vagy munka végeztével a rögzített munkalapok alá visszacsúsztathatók. Egy kerekesszékben ülő ember térdmagassága 70 cm, ez viszont meghatározza a lapok alsó síkjának padlóvonaltól mért minimális magasságát.
A nem vegyes használatú konyhában a munkalap magasságát egységesen csökkentjük a kívánatos magasságig.
A főzőlapok és a mosogató kényelmes használata úgy érhető el,hogy térdmagasságig (70 cm.) a la p alatti részt szabadon hagyjuk
Egy- és kétsoros, valamint “U” alaprajzú konyháknál, hogy kerekesszékkel minden munkahely és berendezést elérhető legyen, minimálisan 150 x170 cm bútorokkal be nem épített szabad terült szükséges,
Jó, ha az alsó ajtós vagy fiókos tároló szekrények is mobilizálhatók. Ezek a guruló szekrények a munkalap alól kigördíthetők.
A nyíló ajtós szekrények kezelése komplikált, ezért, ha módunkban áll, helyettük inkább a ma divatos és jóval praktikusabb fémkosaras, fiókos megoldásokat válasszuk. Az ajtók nem nyílnak ránk, s így a szekrény tartalma is könnyebben áttekinthetővé válik.
A felső szekrények ideális elhelyezési magassága 115-120 cm
A munkalapok megvilágításánál vegyük figyelembe a kerekesszékben ülő személy szem magasságát (130-140 cm).
Figyelem a konyha veszélyes üzem!
Ügyeljünk arra, hogy a fény semmi esetre sem vakítsa el az ott tevékenykedő személyt.
Nyíló ajtós szekrényeknél praktikus a beépített előreugró fémpolc.
A konyha berendezését kiegészíthetjük étkezőpulttal, vagy étkezőasztallal.
Az asztalnak, mind pedig a székeknek a kényelmes, kulturált étkezést kell, hogy szolgálják. Ehhez pedig megfelelő terült szükséges.
Kerekesszéket használó személy esetén az étkezőpult, vagy étkezőasztal lapmagassága 75-80 cm. Vigyázni kell arra, hogy a lap alatti káva, (lap alatti összekötők) vagy fiók, az aláülést ne akadályozzák. A lap alsó síkja a padlóvonaltól a térdmagasság figyelembevételével, minimum 70 cm.
Ahol lehetséges a konyha mellé építsünk külön étkezőt, de a két helyiség közé ne helyezzünk el ajtót, vagy ha mégis akkor az legyen kétszárnyú vagy tolóajtó! Az ajtólapokat minden esetben lássuk el üvegezett betétekkel melyek nem csak a fényt eresztik át, hanem a mögötte álló, vagy ülő kontúrját is láttatják. Ezzel elkerülhetjük annak veszélyét, hogy egymásban kárt tegyünk. Ennek olyankor van főleg jelentősége, amikor az ajtón át, forró levesestállal a kezében igyekszik a háziasszony bejutni az éhes családtagjaihoz.
Munkafelület és étkező asztallap megfelelő magassága és szabad tér helyszükséglete kerekes székben ülő ember számára
A két helyiség között a padlóburkolatot, lehetőleg ne válasszuk el küszöbbel, sőt a burkolat legyen átfutó és így akadálymentes. Az étkező asztal lapjának formája lehetőleg ovális, vagy kerek legyen, mert ezek a formák nem csak a családias jelleget sugallják, de viszonylag szűk hely esetén elkerülhetővé válik az asztal sarkával történő gyakori találkozások, melynek emléke általában; egy kék folt a lábon.
A kerek- vagy ovális asztalok megkönnyítik a kerekes székes személyek elhelyezkedését az étkezésnél, hiszen nem kell az asztalsarkokat, hogy bonyolult manőverekkel kikerüljék. Igyekezzünk az étkezőszobát úgy méretezni, hogy a benne elhelyezett asztalt és a köré állított székeket bármely mozgást segítő eszközzel körül lehessen járni. Ezzel az ételek felszolgálását is megkönnyítjük a háziasszony számára.
Végezetül bemutatjuk azt az ábrát, melynek segítségével mindenki könnyedén kiszámíthatja kerek étkezőasztalának lapátmérőjét, ha tudja, hogy hány főt kíván egyszerre az asztal köré leültetni.
Írta: Horváth Tamás
Szerző: Horváth Tamás
Kövess minket a Facebookon
Facebook