„Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga!
Ki voltál valaha országunk istápja!
Hol vagy, István király? Téged magyar kíván,
Gyászos öltözetben teelőtted sírván.”
(Szent István-himnusz)
Magyarország nemzeti és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító I. István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház – Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartott – főünnepe.
Ezen a napon tisztelettel emlékezünk arra a nagy államférfira, aki megszilárdította a keresztény magyar államot. István király bölcsessége és előrelátása biztos alapot teremtett népünk számára, amelyre ezer év múltán is építhetünk. Az ünnep részeként országszerte rendezvények, ünnepi szentmisék és körmenetek idézik fel a múlt dicsőségét. Az államalapítás mellett ilyenkor köszöntjük az új kenyeret is, amely a munka és a bőség szimbóluma. Budapesten a Szent István-bazilikánál őrzött Szent Jobb körmenete a legkiemelkedőbb vallási események egyike. Az esti tűzijáték fényárba borítja az eget, látványos zárása a napnak. Az ünnep közösségformáló ereje ma is megmutatkozik: határon innen és túl együtt emlékeznek a magyarok. Nemcsak a múltba tekintünk, hanem a jövőre is gondolunk, hiszen István hagyatéka irányt mutat nemzetünknek. Az ő öröksége arra tanít, hogy egységben, hitben és munkában találjuk meg a fejlődés útját.
Augusztus 20-a így nem csupán a múlt ünnepe, hanem a jövőbe vetett hit és összetartozás napja is.
„Még jőni kell, még jőni fog egy jobb kor,
Mely után buzgó imáink epednek.
S melyben annyi balszerencse közt, annyi
Bú alatt, a szív végre megpihenhet.”
(Vörösmarty Mihály: Szózat)