Azok a szegény kis madarak.

Amikor azt hallom: adj a szegény madaraknak a tegnapról megmaradt, megszáradt kenyérből akkor kezdem sajnálni, hogy olyan kevesen foglalkoznak a természet tanulmányozásával – ugyanis a kenyérrel többet ártunk a madaraknak, mint sem segítenénk rajtuk.

Hogyan táplálja megfelelően a madarakat?

Noha az elmúlt évek téli hónapjai nem voltak különösen hidegek, ám a madarak tápláléka az év ezen időszakában mégsem volt mindig elegendő. A madarak az ilyen hideg hónapokban készségesen látogatják az etetőkben felkínált különféle csemegét. Ilyenkor órákig lehet lesni a cinegéket, süvöltőket, verebeket az etetőkben és azok közelében.

Ez különösen izgalmas a gyermekek számára. Még mindig emlékszem saját gyermekkori emlékeimre: engem ilyenkor nem vihettek el az ablakból. Nagypapa egy kicsi, igénytelen fa madáretetőt készített lécekből és rétegelt lemez hulladékokból. Ebbe szórtuk minden nap a magot és a maradék almadarabkákat. Izgatottan figyeltem, ahogy a verebek, először mindig félve körül ugráltak az etetőt mielőtt rátelepedtek volna. Néha süvöltők és cinkék is repültek a verebek közé, hogy egy – egy szem magot elcsenjenek alóluk.

Amikor aztán már nagyon hideg volt kiakasztottunk egy darab friss szalonnát az ágra, arra aztán gyorsan rátaláltak a sárga hasú, fekete szárnyú kis cinegék. Tavaly magam is megpróbáltam valami hasonló etetőt eszkábálni, de nem sok sikerrel. Csakhamar rájöttem, hogy a legegyszerűbb lesz, ha a magfélék adagolásra tejes – vagy gyümölcsleves dobozból esetleg műanyag palackból készítem el. Ehhez a munkához egy olló vagy egy éles, hegyes pengéjű kés is megfelel.

Véleményem szerint a madár ebédlőjének tetőszerkezete a munka legnehezebb része. Tehát, ha nem vagy biztos abban, hogy tudsz barkácsolni, kezdheted azzal, hogy a tollas kerti vendégeknek egy egyszerű fa, vagy műanyag tálcán kínálod fel a csemegét.

Mi legyen ez a csemege?

Kenyér és sózott szalonna sohase!

Miért ne etesd a madarakat kenyérrel?

A madaraknak nagyon nehezen emészthetők, ráadásul túl sok fehérje és zsír van a kenyérben. Gyorsan megtölti a gyomrukat, de nem biztosít számukra elegendő energiát.

Mit nem szabad még etetni a madarakkal?

Semmi sósat, semmi romlott, avas gabonaféléket ne szórjunk az etetőjükbe! Nem kell süteményekkel, zsemlével, főtt burgonyaszeletekkel traktálni az éhes vendégeinket!

És mit lehet tenni az etetőbe?

Napraforgómagot, nyers, sózatlan szalonnát, zúzott földimogyorót, zabot, kölest. búzát. Ezek könnyen beszerezhetők magvető boltokban, vagy piacokon a magárusoktól, de megrendelhetők a neten webáruházakból is. Tehet az etetőbe almaszeleteket, cukormentes aszalványokat. Sok madár nagyon szívesen csipegeti az e félé finomságokat. Ha karácsonyra kedveskedni szeretnél a madaraknak, főleg, ha gyermekeid is vannak, készíthetsz számukra egy tápláló csemegebombát. A cinegék, de más madarak is  imádni fogják.  Ehhez nyers szalonnára, marhahúsról vagy sertéshúsról levagdalt zsiradékra van szükség. Ezeket darabokra kell vágni, és alacsony hőfokon meg kell a tűzhelyen olvasztani. Ezután vegyél egy szilikon tortaformát, öntsd bele a magokat, majd töltsd fel az olvasztott szalonna zsiradékúval. Tedd hűtőbe, vagy a hideg erkély, terasz kövére és hagyd megdermedne! Végül vedd ki a formából, és akassza fel egy madzagra a fa ágára, eresz aljára esetleg az erkélyetek korlátjára. A cinkék, de még a harkályok is nagyon elégedettek lesznek a felkínált csemegével.

Figyelmeztetés!

Ne etesd túl a madarakat! Segítenie kell nekik a túlélésben, de nem szabad leszoktatni őket az önellátásról sem! Naponta egyszer töltsd fel az etetőt, de állj ellen a késztetésnek, hogy még egy keveset adj, szegény éhes madárkáknak!

Tartsd tisztán a madáretetőt! Az erjedő, penészes ételmaradék könnyen fertőzést okozhat, ezért a madáretetőből naponta el kell távolítsa az el nem fogyasztott maradékokat!  Havonta egyszer mindenképpen mosd le a madáretetőt fertőtlenítőszeres forró vízzel!

Ennyi és nem több, hogy környezetünkből soha ne tűnjenek el ezek kedves kis tollas élőlények.

Köszönöm a madarak nevében:

Eliza Horváth (Wien)

Szerző: Tamás Horváth