
Divatlap ekkor még nem lévén – felöltöztetett babák segítségével mutatták be országszerte a varrodák kínálataikat. – A hintók csodálatos belső kiképzése az akkori francia kárpitosipar magas színvonalú munkáját dicséri.
Királyi család
A reneszánsz idején Olaszország támasztotta fel a társadalmi formák és a fényűzés hagyományait. Aztán a világhatalommal együtt ebből is átcsúszott valamennyi Spanyolországba, s ezzel máris a spanyol etikett lett világszerte az irányadó .
A fiatal XIV. Lajos e viselkedési formáktól szenvedve indult leendő felesége elé a Pireneusokba, de már a visszaúton azonnal megfogalmazódott benne, hogy illemre és divatra – személyében – ezután Franciaország tanítja a világot.
Kezdetben nem volt egyszerű a feladata, mivel Medici Katalin halála óta, Gallia elvidékiesedett vadászgató földesurait nehéz volt a kastélyaik kényelméből kimozdítania. De még ennél is nehezebb volt meggyőzni őket a tekintetben, hogy végre társadalmi rangjukhoz méltó fényűző társasági életet éljenek.
XIV. Lajos a Napkirály
Segítségére végül is egy olasz sietett, akinek már vérévé vált a korábbi reneszánsz életforma, de fogékony maradt az új irányzat befogadására is. Nélküle, bizony elképzelhetetlen, lett volna Versailles és a Napkirály létezése. Mazarin volt kora egyik legkiemelkedőbb politikusa. Keleti mintára az ő segítségével kaptak erőre XIV. Lajos udvarában a karusszelek, balettek, kerti zsúrok valamint a szerencse- és társasjátékok. A lakásberendezés a konyha és az öltözködés művészete is neki köszönhetőn emelkedik rangra.
Mazarin, bíboros korabeli metszet
A király – miniszterével ellentétben – a fényűzést magával a közérdekkel azonosította. Semmilyen költséget nem kímélt az ízlés- és viselkedéskultúra felemelése érdekében, mely történetesen magával hozta az ipar, és vele együtt az életszínvonal emelkedését is Franciaország szerte.
![]() |
![]() |
XVII. sz.-í francia viseletek
Maliére, ugyan maga gúnyolja saját korát színdarabjaiban – melyet Párizsban a király és főurai jelenlétében Mazarin Olaszországból hozatott színészei játszanak el. A nézőket nem zavarja, sőt jót derülnek a komédiákon, hiszen ez a sok bájos csipkelődés – úgy gondolják – nem is róluk szól, ha meg ezek a darabok, amúgy segítik a francia ízlés és kultúra mindenek felettiségét hirdetni a világban; akkor Moliér úr írja csak azokat a tréfákat.
XIV. Lajos népes családja körében
Moliér „Mizantrópjából” tudjuk, hogy a társadalmi pallérozottság, a túlzó bókolás a farizeusúság táptalaja, és az egymásnak mosolyogva hajbókolók legszívesebben egymás torkának estek volna. Ugyanakkor az udvariasság és tiszteletadás, főleg a nőkkel szemben, e korban példamutató volt.
![]() |
![]() |
XVII sz-í francia divatárusok
Leírásokból tudjuk, hogy a király még a mosónőknek is előre köszönt, de az ellenségeit is bűbájosan tudta a Bastille – ba tessékelni. Szerelemben a rangon aluli kapcsolatokat tiszteletben tartotta, de a házasságtörés fölött meg szemet hunyt. Ez utóbbit oly annyi ara nem tekintette főbenjáró bűnnek, hogy vérbeli gyermekei mellett a kis hercegnők és hercegek sokasága – akikről persze tudomásunk van – két komornával és egy nevelőnővel való románcából fogantak. E királyi leszármazottak később rangos házasságok réven fontos pozíciókat töltöttek be.
Versailles-i színházi előadás – korabeli metszet
Az udvariassággal együtt már a divatot is XIV. Lajos udvara diktálta a világnak. Párizsban már ekkor divatszabóságok készítették a különféle színes ruhakölteményeket.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Francia barokk viselet és bútorok
Divatlap ekkor még nem lévén – felöltöztetett babák segítségével mutatták be országszerte a varrodák kínálataikat. A felsőruházati divatot, (granda Pandore-t) és a fehérnemű divatot (petite Pandore-t) már akkor megkülönböztették. A nők kazakjai a szivárvány minden színében pompáztak.Pántlikák, sallangok tömkelegével, sok hímzéssel és csipkével díszítették, A férfiaknál maga a király vezette be a tollal ékesített háromszögletű kalap viseletét, de nagy hangsúlyt kaptak az öltözködésben a csatos, magas sarkú, piros és más rikító színű cipők is. A csipkedíszeket Franciaországba betelepített velencei és flandriai csipkeverő lányok készítették az akkor már divatos céhműhelyekben, Tours és Lyon városaiban.
![]() |
Korabeli francia haj és kalapdivat
Ékszerekben is a párizsi divat a mérvadó. Divat a valódi gyöngy és a csecsebecsék melyek a spanyol infánsnő kedvencei. De kedveltek a drágakövekkel, és azok utánzataival kirakott művészi értékű ékszerek is. A kor divatjának talán a mai ember számára leginkább mosolygásra csábító kellékei; a csodálatos és díszes, olykor akár még két méter magasra is feltornyozott paróka költemények voltak. Az efféle vendéghajaknak olyan nagy divatja volt országszerte – nőknél, férfiaknál egyaránt – hogy a megrendelőket külön fodrászműhelyek szolgálták ki. Ekkor először a világon férfikezek fésülték a női hajakat, külön erre a célra berendezett szépségszalonokban. Az ilyen szalonokban a hölgyek külön öltözködési divattanácsokat is kaphattak. A pomádék, mint például a rúzs, a púder vagy a különféle illatos vizek – ekkor még Spanyolországból hozatják be – de csakhamar a francia ipar maga is előállítja . Annyira kapósak, hogy kielégítésükre tucatjával létesülnek országszerte az illatszergyártó manufaktúrák
![]() |
![]() |
A gyönyörű hajkölteményekkel nem volt egyszerű a közlekedés, ezért e pompás frizurákhoz dukált a hintó és a (livrés) lakájok serege. Az első üvegezett hintót Bassampiere marsall vitte Olaszországból Párizsba, már a XVI. század végén, de a Napkirály idejére már olyan luxuskivitelű, rugózott ülésű, hazai gyártású hintók szolgálták a kényelmes utazást, melyben étkezni, kártyázni, és még szeretkezni is lehetett.
Királyi család hintója
A hintók csodálatos belső kiképzése az akkori francia kárpitosipar magas színvonalú munkáját dicséri. Ekkor készül az első rugózott epedapárna is. Végül is ez a technológia forradalmasította az addig tengerifűvel, szalmával, szőrrel, tollal kitömött – fekvő és ülőbútorok – párnázatának gyártását.
Folytatás a II. befejező részben olvasható
Szerző: Tamás Horváth
Kövess minket a Facebookon
Facebook