Május elseje a tavasz diadalának ünnepe, amely régóta összefonódik az ébredő természet szépségével és az emberek közös örömünnepével. Egyik legszebb hagyománya a májusfaállítás, amely ma is élő népszokás Európa számos vidékén.
A legények ilyenkor kivonulnak az erdőbe, hogy kiválasszanak egy sudár, zöldellő fát, melyet kiszemelt kedvesük ablaka elé állítanak. A fa a hódolat, az udvarlás és a szerelem jelképe, míg a díszítés már a leány és édesanyja keze munkáját dicséri.
A májusfa azonban nem csupán egy romantikus gesztus, hanem a közösségi élet fontos eleme is. Ahogy a fát állítják, díszítik, majd amikor elszárad, ünnepélyesen kidöntik és körbetáncolják, úgy elevenedik meg a természet és az emberi kapcsolatok körforgása. Nem csoda, hogy ez a varázslatos szokás napjainkban ismét népszerűvé válik, hiszen a modern kor embere is vágyik az élő hagyományok megtartó erejére.
Május első napja azonban nemcsak a falvak ünnepe. A városokban is megélénkül az élet, a parkok, erdőszélek benépesülnek a friss levegőt és kikapcsolódást kereső családokkal.
Ilyenkor az emberek vidám csoportokba verődnek, piknikeznek, beszélgetnek, nótáznak, élvezik a tavasz minden ajándékát. A májusfaállítás mellett a majálisok is hozzájárulnak az ünnepi hangulathoz, hiszen ezek a rendezvények a közösség erejét és összetartozását is erősítik.
Emellett május elseje a munka ünnepe is, amely 1890 óta hivatalosan is a dolgozó emberek tiszteletének napja. Ezt Európa-szerte felvonulásokkal és ünnepi eseményekkel köszöntik. A régi és új szokások egymásba fonódása teszi ezt a napot igazán különlegessé. Egyaránt megfér benne a múlt iránti tisztelet, a természet újjászületésének ünneplése és a jövőbe vetett remény.
A májusfa és a majális egyaránt üzenetet hordoz: a közösség erejét, az emberi kapcsolatok szépségét, a tradíciók fontosságát. Hiszen a múlt hagyományai és a jelen ünneplése együtt adják meg azt az örökséget, amelyet érdemes továbbadni a következő nemzedékeknek.
Juhász Gyula „Május” című verséből:
“Május, édes, illatos, szőke,
Gyönyörű vagy, mint egy szűzi álom!”
Szerző: Tamás Horváth
Kövess minket a Facebookon
Facebook