A kevert tarka italok neve: cocktail. Ma már az italoknak ez a fantasztikus keveréke elengedhetetlen kelléke minden valamire való mulatságnak. Legfontosabb követelmény az ilyen színes italokkal szemben a keverék helyes aránya.
Gyakori vendéglátó háztartásokban a „shaker” épp olyan elmaradhatatlan kellék, mint a jégkocka gyártó, vagy a grill sütő. A gyakori vendéglátók nem csak ezzel a karcsú ezüst-kis edénykével rendelkeznek, hanem van hozzá két-három kitűnően bevált cocktail-receptjük is, amit azután a vendégeiknek illik majd megdicsérni.
Azt ma már mindenki tudja mennyi finom cocktail létezik, de hogy honnan is származik az elnevezése ennek a színes italnak, annak meséit már jóval kevesebb ismerik
A cocktail történetének egy változata:
A történet ismerői szerint egy vadnyugati farmer szépséges lányába szerelmes lett az Egyesül Államok hadseregének egyik fiatal tisztje. Az ifjú tiszt egy napon az egész svadronnal megérkezett a farmra és miután látogatását nem jelentette be előre, meglehetős gondot okozott a háziaknak.
Étel volt elegendő, csak le kellett vágni a csirkéket, tyúkokat és egy diszkót meg néhány bárányt, de ital dolgában gyengén álltak a háziak. Ilyen nagyszámú látogatóra nem voltak berendezkedve.
A pincében egész sor különböző formájú, alakú üveg állt, mindenféle itallal. Az egyikből volt kettő, míg a másikból három is, de egy fajtából minden vendégnek alig lehetett volna két-három pohárral tölteni.
Ahogy a zseniális, világraszóló találmányokat mindig véletlen szüli, így született meg a XX. századnak ez a korszakalkotó nagy találm4áya az öreg farmer jóvoltából, nevezetesen: a coctail
. Hogy megmentse háza becsületét, az összes italokat, erősét és édessel, vöröset a zölddel, összekevertette a legényeivel és ebből a keverékből olyan furcsa ízű és zamatú italt lett, hogy attól az egész svadron rövid időn belül teljesen lerészegedett. Mindjárt ott a helyszínen elnevezték az új italt cocktailnek, azaz kakasfarkának. (cock = kakas, tail = farok).
Az összekevert Italok különféle színe adta ezt a kézenfekvő, szellemes nevét az új italnak. Senki sem gondolta akkor este, azon a farmon, hogy a cocktaíl, amí tulajdonképpen szükségből született, meg fogja hódítani az egész világot.
A cocktail történetének egy másik változata:
Az amerikai déli államok és VIII. Ascolotl mexikói király között, súlyos nézeteltérések támadtak. Kisebb csatározások és két komolyabb ütközet után a megvert mexikóiak elhatározták, hogy béketárgyalásokat kezdenek a legyőzőikkel. A megbeszélésekre a királyi kastélyban került sor, ahol az amerikai delegáció vezetőjét az egyetlen fenntartott díszhelyre, a trón melletti üres lépcsőfokra ültették.
A tárgyalás megkezdése előtt, mint jó házigazda a király itallal kínálta meg az amerikai tárgyaló fél vezetőjét, aki, mint igaz amerikai azt boldogan el is fogadta.
A király intésére ezután egy gyönyörű fiatal hölgy drágakövekkel kirakott arany kehelyben, csillogó itallal a kezében járult a trón és a vendég elébe.
Amikor a trónus elé ért az egybegyűlt előkelőségek soraiban tompa moraj hallatszott, mivel nem tudták elképzelni, hogy a karcsú kezek kinek fogják először felkínálni a serleg tartalmát.
Minden jelenlévő tudta, hogy a törvények szerint minden elsőbbség az uralkodót illeti, de azt is tudták, hogy ez a viselkedés súlyos sértés lenne az amerikaiakra nézve, melynek akár még egy újabb háborúskodáshoz is vezethetett. Ezért a nagy feszültség a teremben.
A gordiuszi csomót végül a bájos hölgy vágta ketté azzal, hogy pillanatnyi gondolkodás után – felmérve a helyzet fontosságát – mindkét fél felé emelve a kupát maga ürítette ki annak csillogó tartalmát.
Ezután mindenki megnyugodott és a tárgyalások a monda szerint sikerrel végződtek mind két fél számára.
A tárgyalás végeztével az amerikai delegáció vezetője, még mindig a történtek hatásától lenyűgözve, az uralkodótól igyekezet megtudakolni a tüneményes és kivételes intelligenciát tanúsító mexikói hölgy nevét
A király mivel maga sem ismerte alattvalója kilétét, némi habozás után azt felelte:
-Bájos lányunk neve Coctel.
– Bravó – Felelte rá a generális.
– Gondom lesz rá, hogy az amerikai haderő ezt a nevet soha el ne feledje, és mindig tiszteletben tartsa.
Így is történt, de az amerikai tájszólásban mára ez a név már Coktail formában terjedt tovább és meséjének történetét is már csak kevesen ismerik.
Aki ezt a történetet sem hiszi, találjon ki jobbat helyette.
Bizonyos, hogy Amerikában ezeknek a néha, csodálatos italkölteményeknek az eredetéről még sok más mesét is ismernek, de mi csak ezt a két történetet ismertük és adjuk közre.
A háború előtt itthon divattá vélt, de napjainkban a cocktail ismét reneszánszát éli. Gyakori vendégséget látó háznál ma már elmaradhatatlan a coctailozáshoz illő bárpult, rajta különböző jófajta italokkal és az elmaradhatatlan „sahaker-rel”.
Egyesek a gasztronómia romantikájának nevezik a cocktailt, de az anticocktailisták a gasztronómia kubizmusának is nevezik a szertartását.
A cocktail keverés valóságos művészet. Az igazi hozzáértők meg tudnak különböztetni mindenféle ízt és így más cocktailt kevernek délben, délután és egészen másfélét este. A cocktail alapanyaga a különböző likőrök, konyak, bor, de fontos szerepet játszik ennél az italnál a narancs, citrom, ananász, tojás, sőt az egyes cocktailoknál még a tej is.
Természetesen, a nagy cocktail szakértők azt tartják, hogy a cocktail keveréshez ízlés és a feltaláló ihletettsége kell. A keverésnél minden fontos; a pillanatnyi helyzet; az évszak; időjárás; sőt a cocktailt élvezők életkora is szerepet játszik.
A cocktail igazán nagy divatja 1928-ban kezdődött Európában, amikor a „Paris Midi” című újság a párizsi Claridge-ben cocktail keverő versenyt rendezett, amit hamarosan utánoztak Deauville, Biarritz, és Cannes nagy szállodái is. A ragály nemsokára Londonra is átterjedt, majd Berlinre is átragadótt, ahol az Adlon-szállodában olyan viharos érdeklődés mellett folyt le az első német cocktail keverőverseny, amire még a hatnapos kerékpárversenyek alatt sem volt példa.
Ma már bizonyos mértékig lehiggadtak a különböző cocktail keverési irányok és a nagyobb külföldi bárokban a Gordon Ginn majdnem minden kevert italnak az, alapanyaga, amihez olasz, vagy francia vermouth – ot kevernek. Az egyik nagy cocktail keverő verseny győztes tarka-italának a „Hókuszpókusznak” receptjét ajánljuk kedves Olvasóinknak egy kerti partijokhoz.
Az ital receptje a következő:
- Egyharmad Gordon Gin, egyharmad Cointreau és egyharmad citromlé.
Tessék megrázni egy shakerben és megkóstolni!
Bandel Zoltán – Kalifornia
Koccintson Ön is velünk a COVID – 19 ragály végleges felszámolására és a gazdaságunk sikeres újraindításához.
Lakberendezés.hu szerkesztője
Szerző: Tamás Horváth
Kövess minket a Facebookon
Facebook