Magyarország 1900. – V. rész

Általánosságban a magyar polgár életmódjára jellemző a háromtól- hat szobás bérlakás, vagy kertes kisebb ház és legalább egy mindenes cseléd. Jobb módban élőknél külön inas, esetenként nevelőnő is alkalmazást nyert

 

Berlin belvárosa az 1900-as évek elején.

 Bécs belvárosa az 1900-as évek elején

Budapest belvárosa az 1900-as évek elején

 

Polgári otthonok a boldog béke éveiben Magyarországon:

A századfordulón a polgárság nagy többsége számára a dzsentri szellemiségű, úgynevezett „úri középosztály” viselkedési – és berendezkedési formája volt a példaadó, mind a társas – mind pedig a közéletben. A korabeli polgárság, életmódját, műveltségét és ízlésvilágát nagyobb részben a bécsi, kisebb részben az angol polgári élet mintáiból merítette.

 

Bécsi élet a Ringstr-én az 1900-as évek elején

Sétálók a korabeli Budapest belvárosában

Pesti nyaralók a korabeli Herkulesfürdő -i Ferenc-udvaron

Sétáló polgárok a korabeli Szabadka Kossuth utcáján

 Vasárnapi korzózó polgárok a korabeli Miskolc Széchényi utcáján

Vasárnapi  sétálók a korabeli Nagykanizsa Fő utcáján

Általánosságban a magyar polgár életmódjára jellemző a háromtól hat szobás bérlakás, vagy kertes kisebb ház és legalább egy mindenes cseléd. Jobb módban élőknél külön inas, esetenként nevelőnő is alkalmazást nyert. Hogy kinek milyen és mekkora lakásra tellett a jövedelméből azt a korabeli leírásokból könnyen, megtudhatjuk.

Például mérsékelt jövedelmű hivatalnok vagy egy gyári művezető kb. 3000 koronás fizetéséből legfeljebb egy háromszobás lakást tudott bérelni és fenntartani (lakószoba, hálószoba, gyermekszoba, konyha, cselédszoba, kamra esetleg fürdőszoba, de a vécé már lehet, hogy csak a folyosó végén, és az is csak közös használattal). A cseléd és a cselédszoba a középosztály életéből ebben az időben soha sem hiányozhatott. Egy fiatal kezdő hivatalnok vagy gyári munkás, ha 1000 koronát kézhez kapott, ebből jó, ha albérletre esetleg egy külvárosi szoba bérletére futotta.

 

 

Polgári lakás szalonjának részlete

Ezek után ajánlanám, hogy nézzünk be egy átlag polgári lakásba 1900 – s évek környékén és lessük meg annak berendezését és az abban zajló életet. A lakás a lépcsőházból vagy a függőfolyosóról nyílik, ahonnan az előszobán át a hallba és abból az ebédlőbe érkezünk meg. Az ebédlő közepén általában nagy, nehéz ebédlőasztal áll mely körül magas támlás étkezőszékek sorakoznak. Étkezéskor az asztalra fehér damaszt abrosz kerül, örökölt családi márkás porcelánokkal és lehetőleg ezüst evőeszközökkel (eszcájg).

 

Belvárosi  lakás   étkezőjének berendezése

 

A fal mellett áll a súlyos ebédlőkredenc márványlappal, porcelán szervizekkel és metszett üvegpoharakkal, valamint ezüst- vagy alpaka késekkel, villákkal, kanalakkal megrakva. Alul a kredencben az abroszok és a szalvéták példás rendben sorolnak. A hálószoba berendezésére a szimmetrikus elrendezés jellemző. Magas fejtámlás ágyból, kétajtós ruhásszekrényből, éjjeli szekrényből két-két darab – míg a ház asszonyának tükrös fésülködő asztalából (toalett) és a fehérnemű tárolására szolgáló fiókos komódból (schifonier) találunk csak egy-egy darabot. Az ágyak lábvégénél, ha kisebb gyermek is van a családban, gyerekágy vagy sezlon egészíti ki a szoba berendezését.

 

Nagypolgári villalakás szalonjának berendezése

 

A viszonylag kisméretű ablakokon nehéz anyagból vart, a huzatot és hideget felfogó bő redőzésű sötétítők és gazdagon díszített csipke függönyök (stórék) lógnak. Az ágyak föllőtt aranyozott blondel keretekben szentképek, máshol családi képek díszítik a selyemtapétás, nagy mintás falakat. A hálószoba a család szentélye, ahová sokszor még a cseléd sem léphet be, hiszen itt kap helyet, a család ékszereit és pénzét őrző páncélszekrényke is; a Wertheim.

 

Bútoráruház Pest belvárosában az 1900-as évek elején

 

A ház fénypontja a háziasszony büszkesége a vendégszoba más néven a szalon. Ide kerülnek a legféltettebb bútorok és berendezési tárgyak, a gazdagságot fitogtató vitrinek és benne a porcelánok. A szalon közepén az asztal áll, horgolt terítővel letakarva, rajta a névjegytartóval és az ólomkristály vagy ezüst bonbonierrel. A fal mellet, selyempamlag melyet hasonló kárpitozású fotelek és karszékek egészítenek ki. A további berendezés általában valamilyen komód, rajta díszes órával, keretezett családi képekkel és különféle porcelán figurákkal (nippekkel): Alattuk, mindenütt horgolt csipketerítők díszlenek.

 

 

Háromszobás polgári lakás étkezőjének berendezése

 

E szobában helyezik el még a kisméretű női íróasztalt a hozzátartozó székkel. Az ablakokon itt is nehéz sötétítők – és alattuk, csodás csipke függönyök adják meg a szalon kivételes és intim hangulatát. A tisztálkodás helye a fürdőszoba lenne, de a századfordulón még csak kevés lakás rendelkezik; ezzel a lehetőséggel, de a még kevesebb vécével. A lakásoknak ezek a helyiségei majd csak az 1910 és 20-as években fognak nagyobb számban kiépülni és általánossá válni a polgári otthonokban. Addig marad a mosdótál a vizeskancsóval, valamint a hálószobában az ágyak alatt elhelyezett és hímzett terítővel letakart porcelán éjjeli edények használata.

 

 

Egy  nagyon modern (szecessziós) szalonberendezésének képe

A kor divatos “Makart stílusú” szalonberendezésének korabeliképe

 

A  napi élet az 1900-as években a középosztály esetében már reggel 6 órakor megkezdődik. A háziasszony elkészíti a reggelit, míg a cseléd nekikészül a takarításnak. A férj 8 órára a hivatalba – a gyermekek a mama kíséretében az iskolába mennek. A ház asszonya ezután bevásárol: Hetente egyszer a vásárcsarnokba is ellátogat, hogy a kifogyóban lévő élelmiszereket innen pótolja az éléskamra (spájz) polcaira.

 

 

Városház térii piac – Rákóczi téri vásárcsarnok (korabeli képek)

 

A cseléd vagy mindenes a takarítás után nekilát a főzéshez. A háziasszony kisebb ruhajavításokkal és, ha marad ideje, a napilapok átnézésével – főleg a társasági rovatok olvasásával tölti el a délelőttjét. Délben terített asztallal várja a férjet és az iskolából hazaérkező gyermekekeit.

 

 

Pesti Nagyvásár Csarnok

 

A délután rövid pihenővel kezdődik, majd az úr folytatja munkáját a hivatalában. Az anya ellenben felügyeli a gyerekek leckeírását és tanulását és ellenőrzi a cseléd munkáját. Ha minden rendben megy és helyére kerül, a nagysága leülhet kézimunkázni, a gyerekek játszhatnak egészen az uzsonnáiig. A cseléd erre az időre, időnként kimenőt kap.

 

Munkácsy Mihály kevéssel korábbi festményei

 

Estefelé vagy vendégeket fogadnak, vagy vendégségbe mennek, de 20 óra felé a család már ismét otthon van és vacsoráznak. Lefekvés előtt a gyermekekkel a mama becsomagolja a másnapra szükséges tanszereket, míg az apa, az esti imáig, velük tölti a hátralévő időt. 21 órakor a család apraja már alszik. A szülők, olvasnak, vagy megbeszélik a hétvégén esedékes programokat, majd 22 órakor ők is nyugovóra térnek.

 

 

Pesti Opera (1876 -os. metszete)

 

Hetente étterembe – kéthetente színházba, vagy hangversenyre járnak barátaikkal. Viszonylag egyszerű nyugodt és harmonikus a századfordulón a középosztálybeli családok élete. Hit, erkölcs és hazaszeretet jellemzi a magyar polgári családok életet a „boldog békeidők” 1900 – s éveiben.

Folytatás olvasható a VI. részben:

http://lakberendezes.hu/eletmod/magyarorszag-190…saselet-

 

 

Szerző: Horváth Tamás