Gróf Teleki Sándorné pesti otthona
(Korabeli újságcikk, korabeli nyelvezetében)
A magyar főúri világ egyik legkedveltebb tagja gróf Teleki Sándorné. De nemcsak mint ilyen közismert, hanem mint a magyar irodalomnak is egyik dísze, büszkesége a grófnő. Minden művelt ember ismeri és kedveli hazánkban a „Szikra” nevet, mert magas színvonalú művei a leggyönyörködtetőbb olvasmányai az irodalomkedvelőknek.
Szinte csodálatra méltó, hogy nagy irodalmi elfoglaltsága dacára juttat időt mindennemű jótékony célú egyesülésben való közreműködésre és juttat időt a főúri és művészi társaságoknak is, hogy azokat szalonjában fogadhassa, hol boldog otthonán kívül, csodálhatják szellemét és lekötelező kedvességét.
Lapunkban budapesti Múzeum – körúti lakásának egyes részeit mutatjuk be. Ezen lakásban nem sablonos dolgokkal találkozunk, hanem a kifejlett esztétikai érzékkel bíró írónő egyéniségének megfelelő művészi berendezéssel. Nehéz föladatót oldottak meg a berendezés készítői: Bodonyi testvérek, Múzeum – körúti bútorgyárosok, kik a grófnő ideáinak megfelelően tervezték és készítették el a lakásberendezést.
Hosszú üvegezett folyosó vezet a nagy, négyszögletes előszobába, mely modern stylusban, fehér lakkozott fából készült, sárga szövet betétekkel, körülszegezve sötétkék hullám – léczekkel. A fal ugyancsak sárga kárpittal van fedve.
Az előszobából jutunk a nagy szalonba. Ez nincs határozott stylben tartva, hanem a különböző stylekben készült franczia és angol, antique bútorok, műtárgyak és festmények modern miliőben olyan harmonikus összhangban találkoznak, hol egymást kiegészítik, és egymás értékét emelik.
A mintegy tíz méter hosszú szalon falai szürke metaxin – tapétával vannak borítva, amely remek háttért képez, a falakat csaknem teljesen beborító festményeknek. Ugyan olyan színű moiré – függönyök díszítik az ablakokat is. A szalon főfalának közepén a kiugró falrészen vörös márvány kandalló áll, felette az első Teleki grófot ábrázoló régi olajfestménnyel.
A kényelmes angol formájú ülőbútorok részben világos alapzatú gobelin, részben XV. Lajos korabelin modernalapú brochirozott selyemmel vannak behúzva. A szalon jobboldalán, az ablak előtt van a grófnő modern, félkör alakú íróasztala, mellette egy remek bronzdíszítményű eredeti empire – karszék áll, melyet az írónő Petőfi – társaságbeli székfoglalója alkalmából kapott, máig is fölfedezetlen tisztelőjétől.
A szalon padozata, valamint a többi szoba padlója is, meleg őszi hangulatot keltő, sárgásbarna szőnyeggel van borítva.
A szobából balra nyílik az ebédlő. Ennek falai felül rezeda zöld tapétával, alul ugyan olyan színű modern mintázatú szövettel vannak bevonva.
A szoba bútorzata tiszta fehér jávorfából készült modern stylusban. Eredeti a büffének két oldalszekrénye, melyek saját tengelyük körül forgó két üvegszekrényt képeznek. Különös bájt kölcsönöz az ebédlőnek, hogy a modern stylű berendezés összes díszítményei, majolikái, festményei eredeti japán dolgok. Itt látni csak milyen összhangba hozható és milyen bájos modern és a japán styl összekeverve. Az ebédlőből körforgó ajtó vezet a tálalóba és onnan a konyhába.
A szalonból jobbra nyílik a könyvtárszoba. Ez egyszerű renissance – stylusban készült. A falat köröskörül mahagóni könyvállvány borítja csak itt – ott adva helyet egy – egy eredeti gobelinnek. A képünkön látható gobelin a mediczi címert ábrázolja és egyike a Pesten látható legértékesebb gobelineknek.
Az ülőbútorok, a könyvespolcok megszakításában alkalmazott kanapékon kívül a sarokban elhelyezett gyönyörű vörösrézből, kézi kalapálással készült domborművű kandalló köré vannak csoportosítva. A karszékek majdnem mindegyike más-más formában, más-más bevonattal készültek, részben sötét alapú gobelin, részben bőrből. Érdekes a könyvszekrény egyik oldalán elhelyezett plakette – gyűjtemény, mely magába foglalja a hazai és a franczia plakette – művek legszebb darabjait. Nem is csoda, ha ilyen szép gyűjtemény ékesíti a könyvtárszobát mikor a gróf az éremgyűjtők egyesületének elnöke.
Akit ezen szép művészi lakberendezések érdekelnek, azoknak nem mulaszthatjuk el figyelmébe ajánlani, hogy azon helyiségek eredeti terveit Bodonyi Testvérek czégénél Múzeum – körút 27. tekinthetők meg.
Szalon Újság Budapest, 1908.
A cikkben szereplő „modern styl” jelzőn a szecesszió vagy más néven
jugendstil – azóta már e neveken ismert – stílusirányzatot érti az író.
Szerk. H.T. 2005. 05.
Szerző: Horváth Tamás
Kövess minket a Facebookon
Facebook