Magyarbaconai templom és temető (Malonyay)
Az Edinburg Review 1825. júliusi számában érdekes tudósítás jelent meg hazánkról. M. O. Anthony afféle hivatásos utazó, a repülő riporterek korabeli őse, felfedezőúton járt a Duna-Tisza közén, amelyet Mr. Rown báró, Inigo Born és Montagu Maria angol nyelven megjelent könyveikből már igen jól megismert.
Most mi e korabeli cikkből idézünk egy részletet, ezzel is segítve a XXII. század magyarországi nemzedékét a biedermeier kor jobb megértésében és tanulmányozhatóságában.
Sóvárad (Malonyay)
„…A Dunántúlon és a Felvidéken láttam nemes urakat, akik épp oly rajongó szeretettel csüngenek a görög római klasszikusokon, mint a mi Oxfordból vagy Cambridge – -ből kikerülő gentlemanjeink, de emellett otthon vannak a német, francia, angol és olasz irodalomban is.
Erdélyben, ahol a főnemesség érzelmeiben és nyelvében magyar, katonák, közhivatalnokok, földesurak, Horatiust, Voltaire – t, Byront és Walter Scottot olvassák. Vidéki utamon megismerkedtem egy Kazinczy nevű magyarral, aki naponta két-három hosszú levelet írt az ország minden részébe. Goethe – ért, Shakespeare – ért, Racine – ért, és Rousseau – ért rajong és ezen írók könyveit lefordította nemzete nyelvére.
Homoród – karácsonyfalvai unitárius templomajtaja (Malonyay)
Klárafalvai református templom ajtaja (Malonyay)
Magyarsága miatt sajnos börtönben is ült. Egymaga egy valóságos lexikon, szépirodalmi lap, tudományos akadémia, művészetek múzeuma, és a magyar nyelv megújítója. Ccsodálatos ember, csodálatos munkabírással, akihez talán csak a mi öreg Jonson Sámuelünket lehetne hasonlítani.
Szalmafödeles viskókban találkoztam magyarokkal, akik jobban ismerik a mi alkotmányunkat vagy Pitt beszédeit és Wakefield statisztikáját, mint parlamentünk tagjainak fele. A debreceni püspök angol beszéddel üdvözölt, a hortobágyi pusztán láttam egy zsidóleányt, aki Bulwert Pelhamje – ét eredetiben olvasta és egy árvamegyei kocsmáros azzal a kérdéssel fordult hozzám, hogy él-e még Walter Scott?
Mikófalva, Háromszék (Malonyay)
Balavásár (Malonyay)
Amikor megnyugtattam felőle, előhozta hálószobájából az Ivanhoe gyűrött, piszkos német fordítását és felsóhajtott, hogy aki ilyet tud írni, azt az Isten sokáig éltesse.
A mi Shakespearünk, Julius Cézárját 1776-ban fordította le Kazinczy Ferenc, ugyanakkor, amikor Párizsban az Otellót gyalázatosan kifütyülték az első német Hamlet fordítás Pozsonyban jelent meg és 1776-ban már előadják Pesten, csupán két évvel előbb, mint az osztrák császárvárosban.
Kolozsvárott és Debrecenben magyar színészek játszanak és a reformátusok, és a katolikusok között valóságos versengés folyik a szegény, elárvult, üldözött magyar nyelv feltámasztásáért.
Bíró János kapuja Mádéfalván (Malonyay)
Telekfalvi utcaajtó; Harasztos i utcaajtó (Malonyay)
Parajdi kőutcaajtó (Malonyay)
Torockói régi kályha (Malonyay)
A királynő magyar gárdát szervez, hogy a nemességet Bécsbe szoktassa, de a gárdisták ahelyett, hogy elnémetesednének, inkább megvetik a magyar irodalom alapját a Habsburg fővárosban. Gondolná-e az ember, hogy itt vannak a világnak ez idő szerint talán legnagyobb matematikusai: apa és fia. A Bolyaiak.
Fejedelmi vérből való magyar urak. Sir Farkas és fia Sir János. Az öregapjuk már olyan szegény volt, hogy csak felesége kis hozománya mentette meg a nyomorgástól. Más ember nálunk, ilyen helyzetben talán lecsúszik a paraszt vagy a lezüllött kisnemesek színvonalára: Bolyai Farkas azonban már marosvásárhelyi kisdiák korában elárulta, hogy rendkívüli egyénisége és tehetsége áttör minden szabályt, amely sorstársaira a végzet erejét legtöbbször rákényszeríti.
Kilenc éves korában latinul verseket ír, hathét alatt megtanul görögül, egy év múlva olaszul, németül és angolul és a bibliát zsidó nyelven olvassa. Húsz éves korában már tanár, matematikus, fizikus, kémikus, technikus, nyelvész, rajzoló, költő és zeneművész.
Simo Anna háza; Gyergyó-alfalun (Malonyay)
Ekkor már legjobb barátja a matematikusok fejedelmének Gauss Károly Frigyesnek és attól fogva ez a két lángelme minden évben október 29.-én este nyolc órákkor egymásra gondol, és elszív egy-egy pipa dohányt egymás tiszteletére.
Az egyik Göttingában a tudományos világ közepén, a másik Erdélyben, egy kis majorságban, Isten háta mögött. De a lángelmék rokonok és nincs közöttük sem időbeli, sem térbeli távolság. Nincs közöttük irigység, hiszen egy nyelvet beszélnek, de azt a legkiválóbban a világon. És ez a matematika és a fizika nyelve. Ilyen az apa, aki most ötven éves.
Fia már ötesztendős korában magától rájött a háromszög törvényeire és kilencéves korában a legnehezebb matematikai tételeket megfejti, mielőtt az apja még elmagyarázhatta volna neki.
Festett díszítésű bútor (Malonyay)
Ez a fiú tízéves korában már elsőhegedűs a vonósnégyesben, amelyben atyja játszotta a brácsot. Jól komponál. Később, amikor Bécsben az akadémia növendéke lesz, ő az első zenész, a legjobb vívó, a legdaliásabb katona és a legkitűnőbb matematikus. Igazi „reneszánsz” ember. A testi-lelki tökéletesség mintaképe.
Tehetségét az is bizonyítja, hogy atyjánál is nagyobb lángelme. Tudományos munkája és férfias bravúrjai miatt egyaránt bámulják társai és tanítói.
Virtusáról az mondás járja, hogy egyszer kihívott párbajra tizenhárom tisztet a seregből és egymás után, mind legyőzte, de a szünetekben, hogy a közönséget szórakoztassa egy-egy hegedűkoncertet adott elő a zenész társaival. Most huszonöt éves.”
M. O. Anthony
A cikk a második részben folytatódik.
Szerző: Tamás Horváth
Kövess minket a Facebookon
Facebook