Még szeretnék egy kicsit nálatok maradni

Nagymamák, nagypapák egyik leghasznosabb, de egyben legszebb időtöltése az unokával,  -vagy unokákkal töltött  nyári szünidő néhány varázslatos  “órája”.  Olykor lehet ez akár 148 óra is és mégis, mikor az autóban ülő, pityergő  kis “mihasznának”búcsút intünk a kapuból, könnytől csillogó szemeiket  alig tudjuk a Nagyikával egymás elől elrejteni.  Vajon  a jövő nyáron ismét láthatjuk? Istenem! Ennek csak Te lehetsz  tudója.

Itt lehet csak igazán elbújni a nagyiék szeme elől

Holnap, ha nem látják a nagyikámék, Kokót is megfürdetem s medencében

Ugye Nagypapa ennél sokkal színesebb halak is úszkálnak a tóban?

Zazikám, szólj, ha szomjas vagy!

Úgye segítesz megfőzni az ebédet?

Az nem lehet, hogy bekapta a Nagymamát

Gyertek, ma a szaletliban terítettem

Látod Zazi, ebéd után még a szél is elül.

Aa “Csizmás” is elbóbiskolt a virágágyban.

A halacska farka sem forog már hiába

Még a hajó is megvár az úszással

Ha felébredünk, ígérem; együtt sütünk nyársat a parázson

Zazikám! Ugye majd ezt is elmeséled az oviban? 

Még szeretnék egy kicsit nálatok maradni

Szerző: Tamás Horváth