Ötórai tea

Nyáron jeges tea, meghűlésre forró citromos tea, hóban-fagyban rumos tea, fokhagymás pirítóshoz boros tea, délutánra tejes tea apró süteménnyel.

 

 

Talán az egész világon elterjedt élvezeti cikk, mely üdít, frissít, szomjat olt, és mértékletes fogyasztása még egészséges is.

 

 

Európában egy morvaországi jezsuita szerzetesről (Georg J. Kamell) kapta a nevét, aki 1630-as években a Fülöp-szigeteken gyűjtött gyógyszernek, tealeveleket és ekkor részletes leírást készített a nevét adó cserjéről.

 

 

A tea kupalakú örökzöld cserje, apró (5-7 cm-es) fényes levelekkel.

A növény levelei egyáltalán nem illatosak, virágai is jelentéktelenek. Jellegzetes aromájukat és színüket, (fekete, barna, sárga) csak sodrás, szárítás, és fermentálás (erjesztés) után nyerik el a levelek.

Tea, Európába először a hollandok révén kerül a királyi asztalokra, de széles körben csak az angolok divathóbortja teszi ismerté, ötórai tea néven, mely szokást ők viszont, a japánoktól tanulták el.

 

 

A tea ismeretének története homályba vész, de fennmaradt írások szerint Indiában és Kínában már Krisztus előtt 4500 évvel ismert volt, és mint élénkitő szert fogyasztották a főzetét.

 

 

Ősi kínai mítosz szerint egy Indiából érkezett buddhista szerzetes Bodhidharma (kínaiul; Ta-mo) égi adományként kapta a teát, aki India egyik uralkodójának fia volt. E szerzetes Buddha vallásának megerősítésére érkezett Kínába fáradságos hajó- és hegyi utakon, a leírás szerint. Tanításai alatt, hosszan tartó éjszakai elmélkedései közepette gyakran elaludt, amiért is sokat bosszankodott. Egy ilyen szunyókálás után úgy megdühödött, hogy szempilláit levágta, mert abban látta minden bajának okát. Az ősi legenda szerint, amikor a szempillái földet értek teacserjék sarjadtak belőlük. Ez időtől kezdve isszák a zen szerzetesek teát. Tanulás és elmélkedés közben érzett álmosságot, fáradságot elnyomja az agyműködést serkenti.

 

 

Egy másik legenda szerint, vándorlása közben egy kínai uralkodó éjszakára megpihent egy sűrű erdő örökzöld levelű bokra alatt. Amíg a sátrában aludt óriási szélvihar tépte a leveleket a bokorról és sodorta bele azokat a sátor előtt hagyott vízforraló edénybe. Reggel az uralkodó és a szolgák ittak az edény tartalmából és azt rendkívül élvezetesnek, és frissítőnek találták. A történet szerint ettől a naptól kezdve isznak teát az emberek.

 

 

Mit tartalmaz a tea?

Kémikusok, és orvosok hada kutatta a tealevél hatóanyagainak összetételét, melynek minden alkotóeleme még ma sem ismeretes. A tudomány mai állása szerint a tea tartalmaz cseranyagokat, aromákat, teanin nevű aminosavat, koffeint és egyéb ásványi anyagokat.

 

 

A tea legfontosabb alkotóeleme élettani szempontból a koffein. Értágító hatása mellett a szellemi tevékenységet is élénkíti. Egy csésze tea kb. 40 mg koffeint tartalmaz, míg ugyanennyi kávé 150 mg-ot, 3 dl kóla pedig 20 mg-ot.

 

 

A tea, élénkítő hatását lassan, de hosszú időn keresztül fejti ki, míg a kávé hirtelen és rövid ideig tartó felüdülést okoz.

 

 

Továbbá erősíti az érfalakat, szabályozza a pajzsmirigyműködést, csökkenti a gyulladásokat, tisztítja a vesét, és gátolja az érelmeszesedést. Tehát igyunk teát, de annak adjuk meg a módját.

 

Milyen teát vásároljunk?

Ha ránk hallgatnak teljesen mindegy, mert a legrosszabb tea is egészségesebb, mint a legjobb üdítőital. Aaz igazi teaszakértők, még a dobozon lévő feliratok alapján is megkülönböztetik a kedvenc teamárkájukat.

Lessük el mi is ezt a titkot és nézzük meg, hogy egy vérbeli teaivó milyen feliratok alapján választja ki a kedvenc italához való leveleket?

 

 

Ötórai tea Angliában

1. Flowery orange pekoe: A teacserje felső zsenge hajtáslevelei. A legfinomabb, legdrágább tea.

2. Orange pekoe: Zsenge szépen sodort, aranysárga hegyű tealevél. Szintén drága minőségű tea.

3. Pecoe: A teacserje hajtások második, harmadik leveleiből készült tea. Minősége kifogástalan, közepes árfekvésű áru.

4. Pekó souchong: A hajtások negyedik, ötödik leveléből készült tea. Jellemzője a nagy levélméret és a közepes minőség.

5. Souchong: A cserje legnagyobb leveleiből készült tea. Minősége alacsony, viszonylag olcsó árú.

 

 

A teás dobozokon feltüntetik meg, a tea termőhelyét és csomagolásának dátumát. Mi itt csak egy termőterületről teszünk említést, az pedig a Himalája hegylánc déli leejtője, ahol a világhírű Darjeeling tea terem.

Hogyan főzzünk teát?

 

Már a kérdésfeltevése is hibás, ugyanis a teát nem főzzük, hanem forrázzuk.

A sok közül az alábbiakban két leggyakoribb módját ismertetjük a tea elkészítésének:

• Teát csak nagy forgalmú szakboltban vásároljunk!

• A tealevél legyen mindég friss és minden idegen szagtól mentes!

• Egy csésze tea elkészítéséhez egy kávéskanál tealevelet számítsunk!

• A víz legyen tiszta és klórmentes!

• A teás fazekat csak teafőzésre használjuk, és mindég legyen kiöblítve!

 

 

Európai tea készítésének módja: (4 fő részére 4 csészével)

Teáskannába kb. 8-9 dl vizet felforralunk, majd lehúzva a tűzről a lobogó vízbe szórunk 4 csapott kiskanál tealevelet, majd lefedve a gőzben 5-6 percig, az ízanyagokat hagyjuk kioldódni.

A teát ízesíthetjük: cukorral, citrommal, borral, rummal, vagy tejjel esetleg tejszínnel.

Készíthetjük teánkat úgy is, hogy az edény aljára szórjuk a tealeveleket és a lobogó vizet, erre öntjük, de ez esetben is fedővel takarjuk italunkat, hogy az aromás ízek és illatok maradéktalanul érvényesüljenek.

 

 

Ázsiai tea készítésének módja: (4 fő részére)

 

Készítsünk tea eszenciát, lehetőleg zárható fedelű, porcelán, vagy kerámia edényben, és lehetőleg közvetlen a tea fogyasztása előtt.

Négy csapott kiskanál teát, előmelegített edényben (kb. 3-4 dl-es) forrázzuk le annyi vízzel, hogy az a tealeveleket úgy egy ujjnyi magasan ellepje. Lefedve 4-5 percig hagyjuk a tealeveleket a gőzben kioldódni, majd a csészékbe öntött forró vízhez adagoljuk, aszerint, ki milyen erősen szereti a teáját fogyasztani.

Ízesítéshez cukrot, mézet, citromot, tejet, esetleg rumot, vagy konyakot kínálhatunk.

 

 

Finom teákat és hangulatos teadélutánokat kívánok:

 

Szerző: Horváth Tamás

Szólj hozzá Te is!

slots