Piros Pünkösd napján

Pünkösd ünneplése Magyarországon

A kereszténység ezen a nyár eleji napon a szentlélek eljövetelének emlékét ünnepeli. Pünkösd vasárnapja a húsvéttól számított 50. napon köszönt ránk, innen a görög neve is Pentecostes, vagyis ötvenedik.

Pünkösd

Apostolok idejéből való régi ünnep, melyet népünk Szent István előtti időkben már ismertek, de akkor még a nyárnak, a termőerőnek az ünnepét tisztelték e napokon. Szent László királyunk az egyhetes vitadalmagot négy napra korlátozta, majd a háború előtti időkig, két napig, a szocializmusban pedig már, egy napig sem ünnepelhettük. A utóbbi évtizedekben, amikor ismét munkaszüneti nap lett pünkösd, mára szinte teljesen feledésbe vesztek azok a népi vigasságok és szokások melyek valaha ezekhez a nyárelői szép napokhoz kötődtek.

Pünkösdi búcsú Csíksomlyon

Talán az egyik legrégebbi szokásaink közé tartozik a lovas verseny. Ezen a nemes vetélkedésen már a rég időkben is indulhatott a falu apraja nagyja, tekintet nélkül rendre és rangra. Ezek a versenyek rendszerint a falu melletti legelőn, vagy réten kerültek megrendezésre, ahová nagy vigasságban kivonultak kalapjukba tűzött bokrétákkal, tarka zászlókkal és cigánybanda állttal húzott zeneszóval, bográcsokkal felszerelkezve. Birkagulyás, ökörsütés, borivás és tánc volt világos-virradatig. Közben megrendezésre került a lovasverseny, melynek győztesét pünkösdi királynak koronáztak, de nem ám csak egy napra, hanem egy egész évre.

Nagy tisztesség volt ez, hiszen a pünkösdi király egész évben csak akkor dolgozott, amikor kedve volt hozzá, és annyi bort ihatott ingyen a falu korcsmájában amennyi csak belefért. Minden mulatságban, lakodalomban ő kezdte a táncot, ezért bomlottak is utána a falu lányai. A királyság egy esztendőre szólt, de többször is lehetett ilyen címet  nyerni.

A másik szép szokás a falujárás volt. Ilyenkor a legények, felpántlikázott lovakon virágcsokrokkal a kalapjukban, házról-házra jártak egy kísérő fiúcskával, aki kosárral a karján, begyűjtötte az ünneplők adományait. A sok tojástól, szalonnától, sonkától roskadozó kosarat a korcsmában az asztalokra kiborították és estére a falú népe óriási lakomát, és táncmulatságot rendezett.  A táncolóknak  cigánybanda húzta reggelig a talpalávalót.

Másik ilyen mulatság volt a legénybíró választás, erre a tisztségre csak a falú gólerősebb legénye számíthatott. Személyében a tavaszi ébredő erő megszemélyesítőjét tisztelték.

Ez a választás is versennyel kezdődött. A legények által közösen felállított májusfát kellett kidönteni. Akinek ez sikerült, pünkösdi király, és egyben legénybíró lett. Ezek rangok is szintén sok mókás kiváltsággal jártak.

A lányok is kivették részüket a vidám szórakozásból, mivel ők is választottak maguk közül pünkösdi királynét. Régebben a falu legszebb lánya nyerte el ezt a megtisztelő címet, de később már csak kicsi lánykák viselhették fejükön a koronát jelképező koszorút.

Menyasszonyi ruhába öltöztetve hordozták körbe a faluban és közben verselve köszöntötték pünkösdöt

„Elhozta az Isten piros pünkösd napját,

Mink is meghoztuk a király kis asszonykát,

Nem anyától lettem, rózsafán teremettem,

Piros pünkösd napján hajnalban születtem.”

Kívánom, hogy legalább olyan vidáman töltsék a pünkösd napjait, mint ahogyan azt eleink is tették.

Szerző: Horváth Tamás