Piros Pünkösd napján

Pünkösd ünneplése Magyarországon

A kereszténység, velük mi magyarok is, a szentlélek eljövetelének emlékét ünnepeljük e nyárelői napokon. Pünkösd vasárnapja a húsvéttól számított 50. napon köszönt ránk, innen a görög neve is Pentecostes, azaz ötvenedik.

Pünkösd

Régi, az apostolok idejéből való ünnep, melyet népünk a Szent István előtti időkben már ismertek, de akkor még, mint a nyárnak, a termőerőnek az ünnepét tisztelték e napokban. Szent László királyunk az egyhetes vitadalmag négy napra korlátozta, majd a háború előtti időkig, két napig, a szocializmusban pedig már, egy napig sem ünnepelhettük. Így nem csoda, hogy napjainkra, mikor ismét munkaszünet pünkösd, mára szinte teljesen feledésbe vesztek a népi vigasságok, szokások melyek e nyárelői szép napokhoz kötődtek.

Pünkösdi búcsú Csíksomlyon

Talán az egyik legrégebbi szokásaink közé tartozik a lovas verseny. Ezen a nemes vetélkedésen már a rég időkben is indulhatott a falu apraja nagyja, tekintet nélkül rendre és rangra. Ezek a versenyek rendszerint a falu melletti legelőn, vagy réten kerültek megrendezésre, ahová nagy vigasságban kivonultak kalapjukba tűzött bokrétákkal, tarka zászlókkal és cigánybanda állttal húzott zeneszóval, bográcsokkal felszerelkezve. Birkagulyás, ökörsütés, borivás és tánc volt világos-virradatig. Közben megrendezésre került a lovasverseny, melynek győztesét pünkösdi királynak koronáztak, de nem ám csak egy napra, hanem egy egész évre.

Nagy tisztesség volt ez, hiszen a pünkösdi király egész évben csak akkor dolgozott, amikor kedve volt hozzá, és annyi bort ihatott ingyen a falu korcsmájába amennyi csak belefért. Minden mulatságban, lakodalomban ő kezdte a táncot, ezért bomlottak is utána a falu lányai. A királyság egy esztendőre szólt, de többször is ellehetett azt nyerni.

A másik szép szokás a falujárás volt. Ilyenkor a legények, felpántlikázott lovakon virágcsokrokkal a kalapjukban, házról-házra jártak egy kísérő fiúcskával, aki kosárral a karján, begyűjtötte az adományokat. A sok tojástól, szalonnától, sonkától roskadozó kosarat a korcsmában az asztalokra kiborították és estére az egész falú népe óriási lakomát, és táncmulatságot rendezett. míg tartott a jókedv. A magyar nótát itt is cigány húzta.

Más milyen mulatság volt a legénybíró választás, Ennek a bírónak, a legerősebbnek kellett lennie a faluban. Ő a tavaszi ébredő erő megszemélyesítője volt. Ez a választás is versennyel kezdődött. A legények által közösen felállított májusfát kellett kidönteni, és akinek ez sikerült, pünkösdi király, és egyben legénybíró lett, mely rangok szintén sok mókás kiváltsággal jártak.

A lányok is kivették részüket a vidám szórakozásból, mivel ők is választottak maguk közül királynét. Régebben a falu legszebb lánya nyerte el ezt a megtisztelő címet, de később már csak kis lánykák viselhették fejükön a koronát jelképező koszorút.

Menyasszonyi ruhába öltöztetve hordozták körbe a faluba, és közben verselve köszöntötték a pünkösdöt

„Elhozta az Isten piros pünkösd napját,

Mink is meghoztuk a királykisasszonykát,

Nem anyától lettem, rózsafán teremettem,

Piros pünkösd napján hajnalban születtem.”

Kívánom, hogy legalább olyan vidáman töltsék a pünkösd napjait, mint ahogyan azt eleink is tették.

Szerző: Horváth Tamás