Mikorra felébredtünk,Rozi mama már már régen befűtötte az udvari kemencét. Mire megmosakodtunk a kútnál és felöltözve asztalhoz ültünk, már ott várt bennünket, apróságokat a frissen fejt tehéntej és egy nagy szelet, ropogós héjú, barnára sült krumplis kenyér. Aranysárga akácmézet csurgattunk rá és szó nélkül faltuk, míg egy morzsa is maradt belőle az asztalon. Ez volt az igazi boldogság, na meg az utána következő egész napi hancúrozás a réten és a jó illatú széna- és szalmakazlakban. A játéknak általában a szólóból hazaballagó nagypapó vetett véget néhány nevelőcélzatú legyintéssel, amiért soha sem duzzogtunk, inkább csak úgy magunkban mosolyogva mondogattuk: “Nem fájt köszönöm a lekvárt” versikénket.
Rég volt, szép volt, de ebből mára már csak a frissen kisült kenyér illattata az, ami örök emlékül megmaradt az orromban, na meg az esti ima. “Minden napi Kenyerünket….”
Íme Rozi mama krumplis kenyerének mai változata:
Hozzávalók:
• 1 kg finomliszt
• 30-40 dkg főtt, áttört burgonya
• 3 dkg só
• 4 dkg élesztő
• 5-6 dl víz
• 5 dkg olvasztott zsír
• 1 evőkanál cukor
• 1 evőkanál tejpor, vagy 2 dl tehéntej
A burgonyát kis kefével alaposan megtisztítjuk, megmossuk s héjában, sós vízben puhára főzzük. (Sóra azért van szükség, hogy a burgonya héja főzéskor ne repedjen szét.) A puhára főzött burgonyát meghámozzuk, s még melegen áttörjük. Hagyjuk kihűlni majd a langyos átszitált liszttel egy nagyobb méretű tálban összedolgozzuk. Az élesztőt 1 dl vízzel, a cukorral és a tejporral összekeverjük, majd 10-15 percig kelni hagyjuk. Ezután ráöntjük a burgonyás lisztre és összedolgozzuk a megkelt élesztővel. Vízben feloldjuk a sót, fokozatosan hozzáöntjük a liszthez és megkezdjük a dagasztást. A dagasztás végén a tésztába beledolgozzuk az olvasztott disznózsírt. Akkor lesz jó a tészta, ha kezünkről s az edény oldaláról könnyen elválik, Vigyázzunk, hogy a tészta állománya közepesen kemény legyen.
Az így nyert tésztából cipót formázunk. A tetejét meglisztezzük, majd konyharuhával letakarjuk, s közepesen meleg helyre tesszük. Körülbelül 60 percig kelesztjük. Ez után ismét átgyúrjuk, s tetszés szerint formázzuk. Előzőleg bezsírozott tepsibe helyezzük, majd 20 percig pihentetjük. Végezetül vizes ecsettel lekenjük, 3-4 helyen késsel bevágjuk, s közepes erősségű tűzön 50-60 percig lassan sütjük.
Erdély, 1954. év nyara.
Szerző: Horváth Tamás
Kövess minket a Facebookon
Facebook