Tessék választani! 001.

Néhány szó az emberi vérmérsékletről:

Hippokrates és Galenos, az ókor két híres orvosa, állította fel azt a tudományos tételt, hogy az emberi testben lévő nedvek mikénti kevere­dése idézi elő az egyes ember vérmérsékletét, az úgynevezett tempera­mentumot.

Négyféle ilyen főnedvet különböztettek meg: a vért (lat. : sanguis), a sárga epét

(gör. : chole), a nyálkát (gör. : phlegma) és a fekete epét (gör. : tnelaina chole). Következésképpen az embereknél négyféle temperamentumot álla­pítottak meg: a sanguinikust, a cho­lerikust, a phlegmatikust és a melancholikust.

A mai tudomány ezt a megkü­lönböztetést már nem írja alá mindenben. Elsősorban azért nem, mert a különböző vérmér­sékletek határai a legtöbb eset­ben teljesen elmosódnak és az új kombinációk olyan tömege lép föl, amelyeket nem lehet besorolni a négy csoport egyikébe sem.

Egyéb­ként is a vérmes (sanguinikus) és epés (cholerikus) vérmérséklet között csupán árnyalati különbség van, de éppen úgy közös a phlegmatikus és a melancholikus vér­mérséklet alaptünete, csupán az erejük, a hőfokuk különböző.

Ma már kétségtelen, hogy min­den ember vérmérséklete a leg­szorosabb összefüggésben áll élmé­nyeinek lelki feldolgozásával.

A hangsúly nem azon van: mit élt át az ember, – hanem azon: hogyan élte át. Ugyanaz az élmény a melancholikusra egész más hatással lesz, mint a sanguinikusra, mint ahogy mind a kettőnek más kialakult véleménye és érzése van az emberi élet értékéről, vagy értéktelenségéről.

A külső, vagy belső élmények ha­tása alatt, azonban az egyén vérmér­séklete alapjában véve megváltozhat. Az erős és tartós érzelmi megráz­kódtatás és kedélybetegség, vagy a gyógyíthatatlan testi betegség a sanguinikust, vagy a cholerikust könnyen változtathatja át melancholikussá. De ugyanez megfordítva is bekövetkezhet. A súlyos betegségből való kigyógyulás sokszor csinál a melan cholikus emberből sanguinikust.

A vérmérséklet tehát a test miri­gyeinek működésével épp annyira összefüggésben van, mint az éghaj­lati viszonyokkal. A napos Délen sokkal több a sanguinikus ember, mint a hideg Északon.

A temperamentumot azonban az önművelés is jelentősen befolyásol­hatja. Csak olyan ember dicsekedhe­t azzal, hogy képes uralkodni a saját jellemén, aki vérmérsékletének is képes parancsolni.

A szó nemes értelmében vett sanguinikus vér­mérséklet a jó Isten legnagysze­rűbb ajándéka: nem csupán ön­magát érzi boldognak, hanem boldogságát, életkedvét, örömét és vitalitását kisugározza az egész környezetére, akik az ő befolyása következtében elvesztik borús gondolataikat és megismerik az élet napsugaras szépségeit.

A különféle vérmérsékletű emberek szín – és formavilága is eltérő, de mint a kutatások is bizonyítják, az ember életében a múló évek során megélt események hatására, a vérmérsékletünk határai eltolódhatnak, bizonyos lelki ráhatások következtében részlegesen, vagy akár teljes egészében megváltozhat. Következésképpen: az életünk bizonyos szakaszaiban, bennünket ért lelki ráhatások következtében mind a színekhez, mind pedig a formákhoz való kötöttségünk módosulhat, vagy teljes mértékben megváltozhat.

Mindezeket figyelembe véve tanácsos lenne minden ember, vagy együtt élő emberek – családoknak- otthonának szín – és formavilágát időnként átgondolni és ha szükséges újragondolni. Ezzel nem csak különféle lelki betegségekből kiinduló káros fiziológia folyamatok kialakulását előzhetnénk meg, de az emberi együttélésben elkerülhetetlen kisebb – nagyobb súrlódások élét gyakoriságát is tompíthatnánk.

Az ilyen átalakításokhoz szeretnék a jövőben olyan lakberendezési – már megvalósult elképzeléseket képeken, példaként bemutatni, amelyek közül bárki ízlésének, tetszésének megfelelően kiválaszthatja a saját otthonának szín és formavilágát.

Tessék választani! 001- 002 – ……….

Szerző: Horváth Tamás