Az ünnep görög neve: epifánia, magyarul: megjelenés. Vízkereszt ünnepe arra emlékeztet, hogy Jézus Krisztusban Isten megjelent emberként, eljött közénk, és elhozta nekünk az üdvösséget.
A keleti egyházakban sokáig egyet jelentett azzal a felfogással, hogy Jézus születése által Isten megjelent az emberek előtt.
A napkeleti bölcsek révén a pogányokhoz is eljutott a Megváltó születésének örömhíre.
A bölcsek (mágusok) betlehemi csillag által vezérelve jöttek keletről Júdeába, hogy az újszülött Jézusnak kifejezzék hódolatukat.
A királynak aranyat ajándékoztak tömjént az Istennek és mirhát az Embernek.
A hagyomány szerint a keleti bölcsek hárman voltak: Caspar, Melchior, Balthasar – keresztény nevükön: Gáspár, Menyhért, Boldizsár.
A vízkereszt második története: Jézus elment a Jordán folyóhoz. Ott Keresztelő Szent János megkeresztelte. A hagyomány szerint itt történik meg a szentháromság kinyilatkoztatásának ténye. Atya, Fiú és fehér galamb képében Jézus vállára alászálló, szentlélek hármasában.
A vízkereszt harmadik története: Jézus a kánai menyegzőn, édesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlására, első csodatételeként, a vizet borrá változtatta.
A magyarság körében a vízkereszt ünnepéhez különböző népszokások kötődnek. A magyar vízkereszt kifejezés a víz megszenteléséből, megkereszteléséből ered.
A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is. A házakat, ólakat, de még a bölcsőt is a megszentelt vizet hintettek be. Majd megitatták ezzel a háziállatokat, hogy az év folyamán ne legyenek betegek.
Az emberek is magukra locsolták betegségek vagy rontás ellen az ilyen megszentelt vizet. Vízkereszt napján aztán még egyszer meggyújtották a karácsonyfán a gyertyákat majd amikor azok leégtek elosztották a házban élők egymás közt a megmaradt ehető díszeket, almákat, diókat, mézeskalácsokat.
A karácsonyfát végül eltüzeltek, csak egy ágacskát tűznek belőle a szentkép mögé a gonosz és a rontás ellen következő vízkereszt ünnepéig.
Szerző: Horváth Tamás
Kövess minket a Facebookon
Facebook