A márvány

 

A világ halhatatlan szobor-remekei, igéző, hús-vér-élettel teli szobrai az antik isten-képmásoktól a francia torzó-plasztikáig, márványból keltek életre. –  Gyakran a fehér vagy színes, de puhább alabástrom helyettesíti, olykor pedig igazi márványlapok helyett olcsóbb gyári műmárvánnyal vonják be az épület falait, párkányzatát, oszlopait.

 

Carrarai márványtömbök

 

Ha az aranyat, ezüstöt, platinát ritkaságuk, szépségük, állékonyságuk miatt nemes fémeknek tekintjük, a márványt joggal a „nemes kőzetek” közé sorolhatjuk, mert becses tulajdonságai olyan megkülönböztetett helyet biztosítanak számára a kőzetek világában, aminőt az arany és társai a fémek társadalmában élveznek.

 

Carrarai márványfejtő

 

Fénylő, kristályos, vakító fehérsége az, ami a márványt más kőzetanyagok fölé emeli, az a csodálatos makulátlan hószín, mely szinte önkénytelenül is a havat, a hideget juttatja az ember eszébe és közmondásos fogalommá tette a márvány szépséggel párosult hidegségét.

 

Carrarai márványbánya távlati képe

 

Pedig a közmondás ezúttal téved: a márvány nem hideg, nem érzéketlen. A márvány beszélni is tud, meleg ömlengő szavakban – csak legyen, aki megszólaltassa. A márvány tud himnuszokat zengeni az emberi test szépségéről, sikoltani is tud, forró, perzselő emberi szenvedélyek kifejezője is tud lenni – csak szobrász keze kell, aki megelevenítse.

 

Carrarai márványfejtés

 

Nincs egyetlen anyaga sem a plasztikának, mely lágysága, festőies hatása, fény-és árnyjátéka, simulékonysága miatt annyira alkalmas volna emberi testek és alakok megformálására, mint a márvány. A márványszobor döbbenetes élethűségével, sőt olykor érzékiességével semmiféle más anyagú szobormunka nem versenyezhet.

Ezért szeretett bele a legenda szerint Pygmalion Aphrodité istennő márványból készült szobrába s ezért választotta Praxitelestől Michelangelón keresztül Rodin-g minden korok szobrásza a márványt legrejtettebb, legizzóbb gondolatainak, legszebb elképzelésinek tolmácsolására. A világ halhatatlan szobor-remekei, igéző, hús-vér-élettel teli szobrai az antik isten-képmásoktól a francia torzó-plasztikáig, márványból keltek életre.

 

 

Carrarai márványlapok szállításra várva

Mi sem természetesebb, minthogy nagy becsben állnak azok a bányák, ahonnan a szobrászművészetnek ez a legértékesebb anyaga származik. Annál is inkább, mert szobrokon kívül a művészi hatást keltő épületeknek is egyik legfontosabb nyersanyaga. Templomok, középületek s egyéb monumentális építmények díszítésében hatásosan érvényesül a márvány ünnepélyes pompája. Az ókori Athén ma már legendafelhővel burkolt épületcsodáihoz a pantlikoni márványbánya szolgáltatta az anyagot.

Pheldias és Praxiteles pedig durva szemű parosi hó-márványba dolgozták elképzeléseiket. Az ókorból visszamaradt szoborkincsekkel tehát a görög márvány ajándékozott meg bennünket; a közép- és újkor márványszobrászat pedig legnagyobbrészt a világhírű carrarai márványbányák hófehér terméséből fedezi szükségletét.

 

 

Michelangelo Buonarotti, Pieta

Auguste Rodin, A csók

 

A márvány a szobrászat számra korlátlan művészi lehetőségek kincsesbányája, a vegyész, a geológus szemében azonban nem több mint – mészkő. Igaz, hogy nem közönséges, hanem lávatűzben átnemesedett, kikristályosodott mészkőtömeg. Ásványtani értelemben ez a szemcsés mészkőfajta a tulajdonképpeni márvány, de az építész és a szobrász így nevez minden szobrászi és építészeti célra használható csiszolható felületű mészkövet. Legértékesebb persze a tiszta fehér, süvegcukor-kristályozottság – ú márvány, de kedvelik a színesen erezett, vörös, kék, zöld, szürke és egyéb színű márványfajtákat is, melyek tarka színhatásokat visznek bele az épület dekorációjába.

A carrarai márvány ma is keresett nyersanyaga a szobrászvilágnak s elsőrendű kiviteli cikk. A carrarai márványbányák környékének lakossága úgyszólván kizárólag a márvány fejtésével, feldolgozásával és elszállításával keresi kenyerét. A carrarai „márványhegyek” évszázadok óta tékozló bőkezűséggel ontják mesés kincsüket, anélkül, hogy készletük észrevehetően megfogyatkozott volna. Régebben robbantással, vagy hasítással termelték ki a márványt a sziklapadokból, de minthogy így a nagyobb tömbök összezúzódtak, most már többnyire nagy óvatossággal fűrészelik a drága anyagot. Ilyen módon azután pompás, hatalmas, több száz tonnás kőtömbökre és épületfedésre alkalmas lemezekre tesznek szert.

 

 

Ferenczy István, Pásztorlányka

 Stróbl Alajos, Anyánk

 Izsó Miklós, Búsuló juhász

 

A II. Világháború előtti években valósággal csodájára jártak egy Carrarában bányászott 18 m hosszú és 450 tonna súlyú mészkőtömbnek, melyet akkor még 40 pár ökörből álló fogattal fáradtságos úton tudtak csak Rómába elszállítani. A márványszikláknak a termelőhelyről való elszállítása különben is igen nehéz és nagy körültekintést igénylő feladat, nemcsak a roppant teher miatt, hanem mert gondosan ügyelni kell, hogy a hófehér tömb útközben meg ne sérüljön, másfelől pedig lebillenésével, oldalcsúszásával baleseteket ne okozzon. Rendszerint izmos ökrökből álló teherfogat cipeli le a hegyről a darabokat a legközelebbi vasútállomásig, de akad olyan hatalmas tömb, melyet még a vasút sem vállal s véges a-végig állati erővel kell rendeltetési helyére juttatni.

 

 

Fontos, hogy a márvány fagyálló legyen, mert csak ilyenből lehet szabadtéri műemlékeket, vagy külső épületdíszítéseket faragni. A nem fagyálló fajtákból belső helyiségdekoráció készül. A márványnak is vannak silányabb minőségű utánzatai.

 

 

Gyakran a fehér vagy színes, de puhább alabástrom helyettesíti, olykor pedig igazi márványlapok helyett olcsóbb gyári műmárvánnyal vonják be az épület falait, párkányzatát, oszlopait. A műmárványnak fehér cement vagy alabástromgipsz az alapanyaga, amihez enyves vizet vegyítenek s a pépet a természetes márványnak megfelelően színezve, felkenik a bevonandó alapra, majd megszáradása után csiszolják.

 

 

 

Költséges és igen nagy gyakorlottságot, mondhatni művészi kezet igénylő eljárás és gyakran igén szép márványszerű bevonatokat produkál. De akármilyen tetszetős is a műmárvány, mégis csak – utánzat mely legfeljebb helyettesítheti, de nem pótolhatja a kőzetek legnemesebbikét.

 

 

Ma hazánk területén igazán nemes márványbányák már nem léteznek, de jó minőségű kemény mészkövet több helyen is bányásznak és feldolgoznak. E köveket szélsőséges időjárásnak kitett területeken nem ajánlatos alkalmazni, mivel a nagy hőingadozási különbségeket rosszul viselik, de épületbelsők díszítésére kiválóan felhasználhatók és még dekoratívak is. Padlólapok, oszlopok, pillérek, ablakpárkányok burkolására, kandallók dekorálására ajánlhatók.

 

Dr. Horváth Elemér

(Megjelentettem: 2004-10-11)

 

 

Szerző: Horváth Tamás