A parasztház

 

A parasztház építésében a gyakorlati szempontok voltak az irányítók. Emellett azonban a szépre is törekedtek. Olyan hajlékban akartak lakni, amely külsőleg is szép. A szépre való törekvés, ha csak másodlagos is volt a szerepe, bizonyos mértékű művészi megoldást akkor is megkövetelt az építőtől.

 

PARASZTHÁZ 002

 

Vidékek és tájak más-más lehetőségét adják a célszerű megoldásoknak. Másként építkezett egy síkvidéki, alföldi, mint egy hegyvidéki parasztember. Más – más építő anyag áll rendelkezésre az előbbinek, mint az utóbbinak.

A felhasznált anyag pedig döntően befolyásolja az alkotást. Amikor ugyanis a parasztházról beszélünk, akkor abban az alkotást úgy értjük, hogy a paraszti életformában élők számára kell önmaguknak lakóépületet építeni méghozzá a rendelkezésre álló anyagokból és az ott élő  paraszti közösségnek megfelelő ízlés szerint.

 

 

PARASZTHÁZ 004

 

Vagyis egy – egy faluban nem úgy építkezhettek, mint az nekik éppen te|szett, hanem úgy, amint a rendelkezésre álló anyagból a falu többi lakója is már évtizedek óta lakóházát építette.

 

Az elmondottakból látjuk, hogy a parasztság igenis törekedett oly lakóházat ,építeni, amely a falu ízlése szerint szép. Csakis,  így tudott művészit alkotni. Ezért tartozik a parasztház, mint művészi alkotás a népművészethez.

 

 

PARASZTHÁZ 005

 

Amikor oly gyakorlati dologról van szó, mint a lakóház, akkor a célszerűnek, a rendelkezésre álló anyagnak és a művészi törekvésnek találkozni kell. Feladatát, csak így tudja beteljesíteni.

A parasztság e hármas követelményt mindig összhangba tudta hozni lakóháza megépítésénél.

 

 

PARASZTHÁZ 006 alsonemedi_

 

Sok évszázad telt el, míg a magyarság eljutott a szétszedhető és újból összerakható, favázas és nemezposztóval fedett, köralapú jurtától a mai parasztházig. Az első lépést kétségtelenül akkor tették ez irányba, amikor a honfoglalás utáni régi vándorló életmódjukkal felhagyva, letelepedtek.

 

 

PARASZTHÁZ 009

 

 

Lehetséges, hogy a többször felcserélt régi hazájukban ismertek már valamilyen kezdetleges négyszögalapú .szilárdabb építményt, de azoknak komolyabb jelentőségük semmi esetre sem volt.

A megváltozott életmód a nép műveltségi javaiban is nagy változást idézett elő. Sajnos, ezt a változást nem tudjuk lépésről-lépésre figyelemmel kísérni. főleg a felhasznált anyagok pusztulékonysága miatt. Az idők változásával az igények és az ízlés is változik. Ez sajnos sok mindennek a pusztulásához, megsemmisítéséhez vezetett. A lakóházra különösképpen áll ez a megállapítás. Nem is maradt fenn száz évnél idősebb parasztház hazánkban. Így tehát a fejlődését csak az emlékek vizsgálatával tudjuk nyomon követni.

 

 

PARASZTHÁZ 0011

 

Néhány régi kép és néhány régi irat (oklevél) azonban segítségünkre van ebben a kutatásban. A ránk maradt kevés kezdetleges hajlékokkal együtt elég támpontot kapunk ahhoz, hogy a fejlődés főbb mozzanatait egymás mellé tudjuk rakni. Ezt megtéve, arra a megállapításra kell jutnunk – ami azonban e nélkül is magától értetődő, hogy a tatárjárás és a törökök másfél évszázados uralma a paraszti műveltség fejlődésében és alakulásában igen komoly visszaesést és akadályt jelentettek.

 

 

SZÉKELY PARASZTHÁZ

 

De nem csak e két kívülről jövő erőszakos beavatkozás sújtotta népünket.  Nem csak a tatár és a török dúlta ezerszámra a paraszti otthonokat, hanem a belső ellenség is. Az urak, a nemesség minden törekvése is arra irányult, hogy a jobbágyaikat, vagyis a paraszti osztályt, miné1 erősebben hatalmukban tartsák.

Mindez komolyan hátráltatta a parasztság műveltségbeli fejlődését, mely műveltséghez tartozik a kőház, és az  otthon fogalma is.  A parasztság pedig, vagy ahogyan abban az időben nevezték, a pór, felfelé törekedett. A félig, vagy egészen főidbe épített putri lakásból szabadon álló házat akar építeni. Ez sajnos csak a XVII. szá- zad végén következett be, amikor is a törököket kiűzték az országból.

 

 

PARASZTHÁZ   ihs mária monogrammal

 

Bár az ország egészén úrrá lett osztrák császárság német hadai még tovább pusztí­tottak és tovább ártottak a jobbágyságnak, de egyfajta lassú fejlődés azért mégis csak megindult. A pa­rasztház mai külső formái és alaprajzi megoldásai a XVIII. és XIX. században alakultak ki véglegesen.

 

A fejlődés kezdetén a parasztház egyetlen he­lyiségből állt, amelyik szoba és konyha is volt egyben. Később a kettő különvált és így a lakóház kéthelyiséges lett. Végső fokon még egy második szo­bát is építettek úgy, hogy a konyha közbül volt és ez a megoldás nagy általánosságban a magyar­lakta területeken mindenütt elterjedt.

 

 

PARASZTHÁZ ERDÉLY 0017

 

E három főhelyiség mellett még kamra, pitvar és más apró helyiségek teszik változatossá a parasztház alap­rajzi megoldását.

A parasztház külső megjelenési formája a fal megépítésére és a tető befedésére felhasznált anyagok szerint igen változatos. A felhasználható anyag pedig — amint már írtuk — tájanként vál­tozik s így tájanként a parasztház külseje is vál­tozik. De változik még a szerint is, hogy milyen nemzetiségi (szlovák, román, stb.) építi. Más a művészi követelménye, ízlése az egyiknek, mint a másiknak.

A parasztháznál kevés lehetősége van a mű­vészi díszítésnek, alakításnak. Külsőleg erre éppen a ház felét használják csak fel.

 

 

PARASZT HÁZ 001

 

 

Az egyik hosszanti és az egyik rövid oldalát. Azt, ahol az ablakok és az ajtók vannak. Ez az úgy nevezett tornác rész. A tornác tartóoszlopai többnyire művészien kiképzettek. A ház belsejében a tetőt tartó mestergerendák és az ezeket alátámasztó oszlopok lehetnek fafara­gással és esetleg festéssel díszítettek. Vannak vidé­kek, ahol a ház utca-felé néző homlokzati része (az ú. n. vértelek) mintásán fűrészelt deszkákkal vannak befedve.

A parasztháznál tehát kevés lehetősége van annak, hogy művészien építsék, díszítsék. Ezt a kevés lehetőséget azonban a parasztság teljes egé­szében mindig ki tudta használni,

Domanovszky György 1948. Művészetszemlélet.

 

 

Szerző: Horváth Tamás

Szólj hozzá Te is!

slots