A II. részben az optikai csalódásokból fakadó jelenségek közül a szemünket leginkább becsapni képes, sínek okozta hamisságok előnyös, vagy hátrányos téralakító tulajdonságaikról olvashatunk.
A színek hasonló optikai csalódásokat képesek okozni, mint az első részben már megismert más „fura” jelenségek.
A narancssárga szín a többi színnel egy síkban került ábrázolásra, mégis erőszakosan az előtérbe furakodik, és a különböző színek, mint azt fenti Barcsay Jenő képen is láthatjuk, függetlenül az árnyékhatásoktól, dimenzionálni tudják a sík felületet.
Közéjük fér a baloldali négyzet?
Két azonos nagyságú alakzat közül a fehér jóval nagyobbnak hat a szürkénél vagy feketénél.
Annak ellenére, hogy a két négyzet közötti hely kisebbnek tűnik, mint a baloldali négyzet mérete, a valóságban mégis befér. A fehér, vagy élénk színű felületek visszaverik a fényt, melyet nemcsak szemünk ideghártyája érzékel, hanem a környező sejtjei is. A fény szinte túlcsordul a négyzet peremén, ezért azt nagyobbnak látjuk, mint a fényt elnyelő fekete négyzetmezőt.
Ennél nehezebben áttekinthetőbb naptárlap nehezen található ki
Már az első részben szóltam a színes látást érzékelő idegsejtekről; a csapokról. Ajánlom elevenítsük fel újra az erről tanultakat. A szemben lévő ideghártya kétféle fényérzékeny idegsejtet tartalmaz; pálcikákat és csapokat. Ezeket, ha fény éri üzeneteket küldenek az agyba. A pálcikák kis mennyiségű fényt is képesek érzékelnek. Ezek a sejtek segítik elő, hogy félhomályban is viszonylag jól lássunk. A pálcikák a színeket még kevés fényben is a szürke különféle árnyalataira képesek átalakítani s észlelni. Ezzel szemben a csapok csak az erős fényt érzékelik. Nem közvetítenek információt az agyunkba a sötét – ami ez esetben nem csak feketét jelent – vagy szürke színekről. Ellenben, hogy a színvilágunk tarkaságát csodálhatjuk, azt a csapoknak köszönhetjük. (Színtévesztők e csapocskák rendellenes működésének köszönhetik betegségüket. Egy világra szóló felfedezésnek köszönhetően ma már részben orvosolni tudják – műtéti beavatkozás nélkül – az ilyen látási rendellenességet.)
Az elméletet most kövesse egy kevés gyakorlat!
Hány különböző színt lát, ha lekapcsol maga körül minden lámpát és fokozatosan lesötétíti a monitora képernyőjét?
Világosban, a szemünkben lévő idegcsapok minden színt azonosítani tudnak,ellenben félhomályban már csak a pálcikák képesek a látott képet az agyunkba közvetíteni. Ám így a színes kockák fokozatosan, a fény csökkenésének arányában, elszürkülnek, mivel a pálcikák, mint azt már az első részben is olvashattuk, fényszegény környezetben nem képesek a színeket érzékelni, azokat egymástól megkülönböztetni.
Nézzünk a tovább a gyakorlatban is hasznosítható példákat!
Ön hány árnyalatát látja a narancssárga színnek?
Szíveskedjék a mutatóujjával a fenti ábrát középen keresztben
elválasztani!
Ön azt fogja tapasztalni, hogy a sötét háttérben a narancssárga világosabb árnyalatú, míg a világossárga háttérben elsötétedik. Hogy milyen árnyalatúnak látunk egy színt, az attól is függ, mennyire üt el a környező háttértől.
A piros, sárga, téglavörös, kék azonos formákat egymás mellé helyezve azt tapasztaljuk, mintha a kék távolabb, a piros közelebb lenne. A sárga forma könnyűnek, míg a vörös nehéznek hat.
 |
 |
A belső térben a kék színek távolító, tágító hatással bírnak, míg a vörös színben pompázó terek közelítő, mélyebb árnyalataikban – testesebb, nehézkesebb, vaskosabb hatást keltenek.
A sárga szín könnyedségével emeli a teret. A mennyezeten alkalmazva pótolni képes a helyiség hiányzó magasságát. Ha mély barnásvöröset, vagy feketét alkalmazunk ugyanarra a célra, az ellenben lenyomja, préseli, a teret. 
Olyan esetekben, ahol a figyelmet lefelé igyekszünk irányítani – pl. nagyobb belmagasságú termekben, áttört álmennyezetek beépítésénél – ott célszerű a mennyezetet sötét színre, esetleg feketére festeni. Szemünk a világos sárgászöld színt érzékeli a legvilágosabbnak, (tavaszi színvilág) míg a tompa vöröses lilát a legsötétebbnek (őszi színvilág). Mint a példák is bizonyítják, a színeknek jelentős szerep jut a terek alakításában.
Megjelenésüknél fogva más-más hatást gyakorolnak ránk, emberekre is, de ez csak k abban az esetben igaz, ha az általuk dekorált helyiség (tér) látómezejében elfoglalt helyünket tudatosan meghatározzuk. Vagyis nem mindegy, hogy egy bizonyos színt a tér melyik pontjáról szemlélünk. (árnyékhatás)
Vizsgáljuk meg a színek különféle térbeli hatásait!
Meleg sötét színek: vörös, vörösbarna, bíbor
|
Középen | Alattunk | |
| ünnepélyes, magasztos, lenyomó |
|
súlyos, földszerű, megfogható |
Meleg világos színek: sárga, sárgásfehér, bézs, narancs
| lettünk | Középen |
|
|
| szellemileg aktivizáló, fénnyel telített | felmelegítő, serkentő, közelítő, | felemelő, mozgató |
Hideg világos színek: citromsárga, sárgászöld, zöldeskék
|
Középen | Középen | |
|
hideg, merev, távolító | sima, csúszós, nedves |
Hideg sötét színek: kobaltkék, párizsi kék, ultramarinkék, lila
| Felettünk | Középen | Középen | |
|
fagyos, szomorú, bezáró | elnehezítő, lehúzó, megállító |
Még sok-sok példát sorolhatnánk az optikai csalódást okozó jelenségekből, de talán a legjellemzőbbeket, melyek egy lakberendező munkáját is befolyásolhatják jelen cikkemben, úgy érzem, bemutattam.
Köszönöm figyelmüket.
Horváth Tamás