Bauhaus

A XX. század stíluspróbálkozásainak útkeresése rendkívül sokirányú, de a legjobban sikerült és máig is leginkább ható iskolának, mind közül a Bauhaus – t tekinthetjük. – A spontán alkotóművészeti tevékenységet itt felváltja egy precíz mérnöki tervezői munka.

 

Walter Gropius a Bauhaus tervezőiskola megteremtője

 

Forgó Pál szavait idézve: „Nem a lakás, a berendezés maga a fontos, hanem az ember, akiért mindez van.”

Mindazt, amit ma „modern” lakberendezésnek nevezünk mélyen a XIX. században keletkezett. Mondhatnánk azt is, hogy valamennyi ismert stílusirányzat örököse. És mégis, ha e művészeti irányzatok közül hármat ki kellene emelnem, akkor Ritveld avantgárdizmusára, Mondrián absztrakt festészetére és Walter Gropius Bauhaus tervezőiskolájára szavaznék. Talán az Ő munkásságuk volt a mai „modern” lakberendezés kialakulásában a legmeghatározóbb.

 

 

Valamennyi ismert stílusirányzat örököse napjaink ultra – modern lakás berendezése.

 

A Bauhaus iskola az I. világháború hatására kialakult korszerű gépipar technikai színvonalát és az abból következő tömegtermelés lehetőségeit kihasználva, gyors sikert aratva tört be az ipar – képző – és építőművészet szinte valamennyi területére. Ez a sikeresség a szépművészetek és az irodalom területén már közel sem volt ilyen egyértelmű. Mivel e magas fejlettségű gépipari technológiával ez idő tájt leginkább Németország rendelkezett, ezért semmi csoda nincs abban, hogy az ipari formatervezésnek, és építészetnek ez a megújuló irányzata is innen indul el világhódító útjára. E stílusirányzat iskolája Weimarban alakul meg, de csakhamar Dessauba költözik, a csoport vezetője; Walter Gropikus tervezte épületbe.

 

Bauhaus tervezőiskola W. Gropius tervezte épülete Dessauban.

 

A spontán alkotóművészeti tevékenységet itt felváltja egy precíz mérnöki tervezői munka, melynek hatására a forma és funkció, a felhasznált anyagok, valamint a szerkezetek kialakítása, soha nem látott prioritást nyernek, a korábban mindent taroló esztétikum elsődlegességével szemben. Kassák Lajos írja: „Az, hogy szép, előttünk nem absztrakt fogalom. Hogy valami szép vagy csúnya azt szigorúan biológiai törvények határozzák meg. Egy tárgy, ami szerkezeténél és anyagánál fogva a legalkalmasabb ahhoz, hogy az ember ráülhessen, az kétségtelenül egy szép szék.”

 

Walter Gropius és Adolf Meyer, Fagus Shoe Factory ( 1911)

 

 

 Walter. Gropius villaháza 1937.

 

Ebben a megállapításban biztosan sok az igazság, de az efféle teljes igazság sok esetben nagy veszélyt is rejt magában, hiszen egy ilyen művészeti irányzatnak melyben a tömegtermelésből adódóan alapvető formai adottsága, a tipizálás lesz, mely aztán magában hordozhatja az unalmas egyhangúságot, könnyen elszürkülhet. Sajnos ez a fajta elszürkülés a II. világháború utáni beköszönő kommunista építészetben és lakberendezésben tetten érhető. A képzőművészetről nem is beszélve. A háború után, főleg Keleten, a Bauhaus iskolát a szociál – realizmus végletekig uniformizált formavilága váltja, melynek elért eredményeit még napjainkban is van szerencsénk megcsodálhatni.

 

Ludvig Mies van der Rohe saját tervezte bútoraival.

 

E szürkeség stílusjegyeit és minden csökevényét, főleg tengerentúlon eluralkodó, úgy nevezett posztmodern gondolkodásmód és annak művészeti megnyilvánulásai követik. Ez sem sokkal jobb az előzőnél, de legalább tükröt tart a korcs elképzelések elé. A baj csak az, hogy erős groteszkségével, válogatás nélkül mindent kigúnyol, amit az emberiség valaha is elért és létrehozott a művészetek területén. De ez már legyen majd egy másik cikknek a témája!

 

 

Ludwig Mies van der Rohe, Német pavilonja

 

Ludvig Mies van der Rohe acélcsővázas ülőbútorai

 

A Bauhaus formavilágára az egyszerű geometriai síkok és testek ábrázolása a jellemző. Többnyire a gyáripar által előállított alapanyagokat használja fel, mert ezek nagy mennyiségben állnak rendelkezésre a szériagyártási törekvéseihez.

 

Theovan  Doesburg-Kontra-Kompozició

 

Színvilága visszafogott, inkább unalmas, mint sem kirívó. Sok fémet használ, főleg acélcsöveket, de ezek felületét csillogó krómozással vonja be. Talán a telített vörös és fekete színek súlyozott használatával próbálja, a néha már puritánnak mondható szögletes és sarkos megoldásait kirántani az egyhangúság csapdájából.

 

 Breuer Marcell Dessauban

Később maga Gropius is elhagyja a csoportot, tiltakozva ezzel a forma és esztétika oly mérvű gyártástechnológiai alárendelésének, mely az 50-es évekre létrehozza majd, a már említett szociál – realista formavilágot.

Maga Breuer Marcell (a Bauhaus magyar származású tanítványa, majd tanára) is változtat formai nézetein, miután az Amerikai Egyesült Államokba emigrál.

 

 

Breuer, Marcell. Whitney Museum, USA

 

A XX. század stíluspróbálkozásainak útkeresése rendkívül sokirányú, de a legjobban sikerült és máig is leginkább ható iskolának, mind közül a Bauhaus – t tekinthetjük. A ránk maradt remekek közül sok alkotás még ma is „modernek”, újszerűek mondható, arról nem is beszélve, hogy a jelen korunk iparművészei és építésztervezői is szívesen nyúlnak vissza stílusjegyeihez, formai és szerkezeti megoldásaihoz, saját elképzeléseik színesítése céljából.

 

 

Acélcsővázas bőr karosszék,  Breuer Marcell terve alapján 1925-ből (Wassily szék)

 

Köszönöm a figyelmüket:

Horváth Tamás

 

Szerző: Tamás Horváth