Keresztényvallás szerepe az európai lakásművészetben

Címkép alkotójáról röviden:

Benozzo Gozzoli (1420-1497) – olasz festő, számos freskó alkotója.

1420 -ban született Firenzében egy szabómester Lese di Sandro sokadik gyemekeként. Teljes neve: Benozzo di Lese di Sandro. A Ghiberti festőmúlyében tanulta mesterségét. Együttműködött Lorenzóval és Vittorio Ghibertivel a firenzei Porta del paradiso bronz ajtóin díszítésen „Paradicsom kapui” 1444 -ben.

Fra Angelicóval együtt 1444 -1445-ben a San Marco-i kolostorban (Firenze), V. Miklós pápa templomában (Vatikán, 1447), az orvieto-i templomban (1448) dolgozott.

1450 -ben kezdett önállóan dolgozni. 1456 és 1459 között Közép – Olaszország különböző régióiban alkot és dolgozik. 1456 -ban festette az oltárt Perugiában.

Részt vett 1458 -ban II. Piusz pápa koronázási ünnepségének díszítésében. 1459 -ben a Mediciek Firenzébe hívták a művészt, hogy palotájuk templomának (Mágusok kápolnájának) falait díszítse freskóival.

Akik ma megkérdőjelezik a keresztényhit vezető szerepét Európa kultúrájának fejlődésében, azok elfelejtik, hogy nem csak csírája volt nép – szép – építő – és iparművészetünk alakulásának, de egyben napjainkig tartó fejlődésének  meghatározó mozgatóereje volt, sőt van napjainkban s reméljük marad is az idők végeztéig.

PARIS, Notre-Dame, Április 15.

Napjainkban a keresztényvallás vezető szerepe, bár elhalványulni látszik Európa kultúrájának nyugati féltekén, ennek ellenére közép és kelet Európa nemzeti érzelmekkel felvértezett, keresztény identitásukat védelmező tömegei, még bátran őrzik a lángot.  

Napjainkban ezt a töretlen hitet és kitartást igyekeznek, Ázsiából és Afrikából beáramló “multi – kulti” akármivel, ha ezt a “zűr -zavart” egyáltalán  nevezhetjük “bárminek” is, megzavarni olyan politikai erők, akik elfelejtik, hogy valaha őseik is ennek a keresztényvallásnak az emlőiből táplálkozott kultúrán szocializálódtak s lettek európerek.

De nézzük csak a lakáskultúra fejlődését!

Az ókori kezdetek után, a lakáskultúra stílusának fejlődésében a népek műtörténetében, mindenkor vezető szerepe volt a vallásnak, történetesen nálunk a keresztényvallásnak. Az isteneknek, vagy az istenségnek, házát, házait a kor jobbító szándékú polgárai igyekeztek ízlésviláguknak megfelelő legmagasabb szintjén feldíszíteni. Európa keresztény hitű népei ezen a  téren mindig élen jártak.

Ilyenképpen bátran állíthatjuk, hogy minden, ami hajlékaink díszítésében szép és hangulatos, azt a keresztény vallás és az uralkodó történelmi osztályainak a szükséglete, valamint a kulturális színvonalának előrehaladása hozta létre és tette olyanná, amilyennek azt napjaink lakáskultúrájától mindannyian elvárjuk.

A keresztény vallás és a pápák szerepe Európa lakáskultúrájának fejlődésében:

Lakásberendezés művészetének fejlődésében az elmúlt évszázadokban a a   pápaság szerepe elvitathatatlan. Bizánc eleste után a reneszánsz kor évszázadaiban, ehhez a fejlődéshez az onnan kiüldözött és Rómába menekült görög humanisták a magukkal hozott otthonképükkel gazdagították.

A hajdani görög és római klasszikus kutúra újraéledése, valamint a hajdani műremekek, szobrok, fali festmények (groteszkek) fellelése és tanulmányozása sugallta a lakásművészet ilyenképpen történő fejlődését.

A reneszánsz kor pápái és az itáliai fejedelmei voltak a kor művészi fejlődésének igazi mecénásai. Ez akkoriban nem jelentett mást, mint az egykori görög és római stílus ékítményeinek újragondolása, a quattrocento korának haladó szellemiségének igényével kiegészítve, mind a szépművészetben, mind a lakásművésze területén.

Isteni csodának is tudhatjuk be, hogy épp ezekben az évszázadokban, különösen Itáliában, szinte a művészeteknek minden területén, minden idők legzseniálisabb mesterei alkottak s hagyták ránk megismételhetetlen remekműveiket.

Reneszánsz enteriőr (olasz)

A lakásművészetből, az akkori pompaszerető pápák és fejedelmek korából, még ma is megbámuljuk a gyönyörű asztalokat, karosszékeket, székeket, a hatalmas faragott, berakott, vagy festett ládákat, imazsámolyokat, pohárszékeket. szekrényeket és ágyakat, nem is beszélve a csodálatos kárpitokról és szőnyegekről.

Ám,amikor arról beszélünk, hogy a kereszténység és a pápaság volt a reneszánsz kori szépművészet és lakásművészet fejlődésének a mozgatórugója, úgy az is igaz, hogy a korai kereszténység aszketizmusa és szegényes életvitele viszont éles ellentétben állt a földi gyönyörök eszményiségét éltető luxus-művészet minden olyan szépségével és pópájával, melyek a régi görög és római szépművészet és lakásművészet stílusának fénykorát utánozták.

A reneszánsz egyenesvonalú, klasszikus motívumokkal tűzdelt, merev formavilága teljes mértékben megfelelt a keresztény vallás erkölcsi szigora alól és az erkölcsök bizonyos fellazulása alól felszabadult ember ízlésvilágának. A kor gazdasági és társadalmi fejlődése a lakásművészetben is kikövetelte magának a pompa- és kényelem szeretetét.

Ez az út aztán a barokk kor hajlított formáihoz és dúsan ékített bútoraihoz vezetett. Ezt a stílusát a művészeteknek már XIV. Lui korának, másképpen a barokk kor stílusának is nevezzük.

ChateauFontainebl

Akit e kor lakásművészete érdekel, lapunk címoldalán található keresőbe „XIV. Lajos”, vagy „barokk stílus” címszavakat bebillentyűzve, további érdekes írásokat talál.

Köszönöm a figyelmüket:

Szerző: Horváth Tamás