Petőfi korának lakásberendezési divatja

A költő korában egy rendesen bútorozott szobáért 5 – 6 Forint bért kértek el Pesten, de már ennél olcsóbban is lehetett lakást bérelni. Egyetemisták, ha a hónap elején előre lefizettek 5 Forintot a vendéglősnek, egész hónapban ebédelhettek ezért az összegért. Tizenöt forintból, amennyiben a ruházkodást nem számoljuk bele, bizony a korabeli egyetemista fiatalemberek úri módon élhettek Pest – Budán. De a ruházkodás sem került olyan sokba és a divat sem változott olyan gyakran, mint napjainkban.

A frakk és a kemény karimájú cilinder volt az elegáns világ divatja. A fiatalság viszont Kossuth magyar – ruháját másolta és viselte. Éppen úgy öltözködtek, mint választott eszményképük: zöld posztóból készült, piros selyem bélésű, bő, lobogó ujjú Attilát hordtak, kihajtott fehér inggallérral. A polgári otthonokban a férfiak szobáját rendszerint angol mintára készült bútorokkal rendezték be. A szalonokat aranyozott és fehér lábú könnyű fotelek gazdagították, parasztidillel teleszőtt brokáttal bevonva – Írja az ötven évvel későbbi pesti újság.

A tizenkilencedik század eleje még az empire stílus volt irányadó a magyar főúri és módosabb polgári otthonok lakásberendezésének az összképében. Ám az 1820-as évektől már a német klasszicizmusnak a s gondolat és formavilága veszi át a vezető szerepet az építészetben és csakhamar a bútorkészítésben, de ez utóbbinak a központja még mindig Párizs marad, ahol most már nem a francia, hanem a német asztalosmesterek diktálják a divatot.

A főúri és a polgári lakások berendezésének a képe az új divatos stíluson belül alig különböznek, ugyanis ez a formavilág az empire -z képest végtelenül leegyszerűsödik. Az ez időtájt készült bútorok tartósak, praktikusak, anyagtakarékosak és ezért olcsóbbak is, mint elődiek voltak, de még mindig messze nem kényelmet szolgálták.

Ezek a viszonylag olcsó bútorokra a polgárság részéről itthon is nagy volt a kereslet, ami pedig együtt járt az asztalosipar és a bútorkereskedelem fejlődésével. Pest-Budán az 1828-as évi összeírás szerint (Batári Ferenc – Iparművészeti Múzeum – adatai alapján) Pesten 83 asztalosmester 178 segéddel, Budán 36 asztalosmester 76 segéddel szolgálták ki a megrendelőket, de céhen kívüli asztalosok is legalább 110-en dolgoztak jól felszerelt műhelyekben.

A XIX. század első feléből ránk maradt bútorokat, sajnos nem miden mester szignózta, de a veszprémi Török Károly, a budai Szabó József és a pesti Steidl Ferenc hagyatékaikban található egyes darabjaikon kézjegyeik jól kiolvashatók és beazonosíthatók.

Bútoráruház ugyan már nyílt 1804-ben is, de 1818-ban a Hatvani utcában (ma Kossuth Lajos utca) több kereskedő összefogásával európai színvonalú bútoráruda nyitotta meg kapuit, majd hamarosan utána Coffin Károly rendezett be üzletet hazai mesterek termékeinek árusítására.

A német klasszicista – formák nehézkesek, merevek, vonalvezetésük túl egyenes. Az új polgárok már igényesek, vágynak a kényelemre. Mivel lakásaiknak a mérete is jóval szűkösebb, mint a főúri kastélyok tágas szobáié, ezért sokkal könnyedebb és kevésbé terjedelmes bútorokat követelnek a műhelyektől.

Már a fekete és a sötét, dióbarna színeket sem kedvelik igazán. A szobák meg amúgy is elég sötétek. A nehéz brokát függönyök és a többnyire mély bordó színű selyemtapéták helyett szeretnének már festett virágmintás falakat, jóval több fényt áteresztő függönyözést s jóval vidámabb, könnyedebb hangulatú lakásberendezést.

A mindinkább öntudatosuló polgárság nagyobb része a természet felé fordul, igyekeznek magukról lerázni az előző évtizedek merevségét, hogy lélegzethez jussanak, szabadabbá válhassanak. Az ilyen gondolkodásmódhoz illő stílust és életformát a biedermeier formavilága lesz hivatott a későbbi évtizedekben kielégíteni. Ez a stílusvilág hamarosan meghódítja s átformálja Németországot Ausztriát, Angliát, Dániát, Oroszországot és részben hazánk bútordivatját.

A biedermeier stílusú – nálunk inkább táblabíró stílusú – bútoroknál, az ékítmények helyett az elsődlegesség, vagyis a hangsúly a kényelemre és a funkcióra tevődik át. Az ágyak teljesen leegyszerűsödnek a korábban divatos baldachin és a függönyözés eltűnnek az ágyakról. A fej és lábvégek szinte dísztelenek maradnak.

A székek formája a testtartás kényelmét szolgálják. A lábak és a támlák kissé ívesek, a karfák spirálisan visszahajlítottak, amíg az ülések párnázottak vagy nádazással, olykor bőrrel bevonva készülnek. Az ülőbútorok különben is változatosak. A fotelok mellett gyakori a pamlagoknak, heverőknek és a díványoknak legkényelmesebb megoldásai.

Asztaloknál a kerek forma a favorizált, de ezeknek a bútorféléknek minden típusát és változatát megtalálhatjuk a korabeli lakások berendezésében. Közülük a köztudatban, ha biedermeier bútorokról esik szó, talán a varróasztalka képe jelenik meg a képzeletünkben leginkább.

A szekrénybútorok is sokfélék. A kétajtós ruhásszekrénytől az irat-, ebédlő-, mosdószekrényeken át az üvegezett vitrinekig minden típusuk divatos. Ez útibbak, a biedermeier nagy találmányai, hiszen a kedvelt porcelán szobrocskákat, ezüst szelencéket és egyéb dísztárgyakat a ház asszonyai ezekben a vitrinekben nagy gonddal helyezik el szebbnél-szebb, horgolt kézimunkáikon.

Körülbelül így jellemezhetnénk a Lajtán túl készült biedermeier bútorokat, de ezekhez vajmi kevés köze van a hazai hasonló korabeli bútoroknak s berendezési tárgyaknak. A mi táblabíró stílusú bútoraink inkább a századelő angolos empire formáknak leegyszerűsített változatai.  Steidl Ferenc műhelyéből kikerült bútorok (Nagytétényi Bútor Múzeumban megtekinthetők) a bécsi meleg hangulatú, lendületes, lágy formákhoz képest, ridegen előkelők, és jóval nehézkesebbek is, de mindezek ellenére büszkén vállalhatjuk, mint iparművészetünk egykori remekeit.

A stílust a 40-50-es évektől a jóval romantikusabb historizmus váltja, kezdetben a királystílussal, mely új rokokó néven válik ismerté, Lajos Fülöp francia polgárkirályról elnevezve. Ezt követi az új barokk majd az új reneszánsz és minden, ami másolata a réginek. Ez a divatőrület, pedig a századfordulóra eklektika néven vonul be a stílustörténelembe, de ez már egy következő cikksorozatom témája lesz.

Nos, valahogy így jellemezhetjük Petőfi korának bútor és lakásberendezési divatját.

Horváth Tamás – 2023. januárja

(Írtam Petőfi Sándor születésének kétszázaik évfordulójára való megemlékezéssel,)

Szerző: Horváth Tamás