Történelmi stílusjegyek és a mai lakás – IV. rész

A történelmi osztályok elszegényedése, minden államban, természetszerűleg hatással lesz egy új stílus kialakulására. – A régi francia nemesség nagy részének elszegényedése és általában a napóleoni háborúk által okozott anyagi veszteségek, korlátokat szabnak a nagyobb bútorluxusnak.

A nyugalomvágy stílust keres

A „Biedermeier” az első demokratikus stílus. Már nem egy egyénnek, hanem egy korszaknak, egy tömeghangulatnak kifejezője, s ilyképpen a kor legtermészetesebb stílusformája. Az akkori emberiség lelkivilága van benne, mégpedig a francia forradalom borzalmai, a napóleoni háborúk folytonos izgalmai, szenvedései, lelki megrázkódtatásai után fellélegzett emberiségé. A kor emberei a családi tűzhely egyszerű melegére és boldogsága után vágyódnak. A Goethe-féle wertherismus (kedveskedő) szentimentális ömlengései mellett, boldognak érezik magukat, mert szeretteik körében lehetnek.

Empire (I. Napóleon stílusjegyek) I. kép

Empire(I. Napóleon stílusjegyek ) II. kép

Empire (I. Napóleon stílusjegyek) III. kép

Emellett különösen a régi francia nemesség nagy részének elszegényedése és általában a napóleoni háborúk által okozott anyagi veszteségek, korlátokat szabnak a nagyobb bútorluxusnak. Ilyesminek szükségét amúgy sem érezik, mivel e korban inkább, a lelki, életre irányul minden figyelem.

Empire (I. Napóleon stílusjegyek ) IV. kép

Empire (I. Napóleon stílusjegyek) V. kép

Így született meg az empire hidegen előkelő, klasszikus stílusából a bronzveretek és díszítések elhagyásával, a formák kigömbölyítésével, a meleg, szerény biedermeier stílus és életforma. E mellett viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy e stílus eredete túlnyomóan német nemzeti, amint arra a neve is utal. A német kispolgár gúnyos elnevezése: biedermeier. Akkoriban éppen úgy hiányzott a nyugodt, csendes, bensőséges boldogság, akár csak napjainkban.

Biedermeier stílusjegyek

Biedermeier enteriőr

Szecesszió stílusjegyei

 Szecessziós ülőbútorok

A különbség a két kor között – az akkori és a mai között – csak az, hogy a biedermeier-kor embere megtalálta a nyugodt boldogságot, míg a mi korunk embere és különösen a magyar, egy sokkal rettenetesebb, átélt világfelfordulás után, ezt a boldogságot csak keresi, de nem találja. És nem is találhatja, hiszen a nyomorúság mindennapi gondja az, mely elvonja tőle az élet nyugodt, csendesés boldog perceit.

Korabeli szecessziós szalon képe

Mindenesetre sajátságos a két korszak hasonlatossága, mely még a női divat egyszerű simaságában, a női kalapok formai hasonlatosságában is kifejezésre jut.

A történelmi osztályok elszegényedése, minden államban, természetszerűleg hatással lesz egy új stílus kialakulására. A köztársasági kormányok nem építenek többé Versail – leseket (palotákat) a Francia Köztársaság meg tovább fürdik a Lajosok és Napóleon gloiréjában. Egy új stílusban érvényesülhetnek a kényelem és egészség követelményei, de a benső szépség valószínűleg már örökre hiányozni fog belőle.

A megélhetés gondjaival küszködő népközösségből, melynek alapgondolata az osztálykülönbségek megszüntetése és az általános egyenlősítés vágya – hiányoznak a stílusalakulás feltételei. Minden kornak meg van a saját jellege, sajátossága. A mai kort a technika, az egzakt tudományok óriási haladása, a gyorsaság, a túlhajtott intellektualizmus és a lázas életküzdelem jellemzi.

Egy észak – amerikai szalon berendezési képe

Új embertípus alakul ki és a Lajosok Franciaországa helyett az Észak Amerikai Egyesült Államok veszi át a vezető szerepet. Hirtelen meggazdagodott és ez alapon mindinkább vezérszerepre törő egyéniségek kezdenek dominálni. Divatjuk, nélkülözi a hosszú nemzedékek évszázados kultúráját. A nyugodt műélvezet alapján kifejlődött műértelmet és lelki diszpozíciót ott hiába keressük. A mai amerikai embert sokszor csak a sznobizmus, a gazdagsága, indítja arra, hogy lakásának berendezése egy műgyűjtemény színhelye legyen, de az is, minden műértelem nélkül. Ezért, ha haladunk is a technika minden terén, ugyanezt, sajnos nem lehet biztonsággal állítani a mai kor lakberendezéséről és műérzékéről.

Ezt a stílustörténeti visszatekintést Rocopius Béla 1930 –n írt cikke alapján adom közre, nem változtatva a befejező gondolatainak mondanivalóján, hiszen az akkori megállapításai, még ma is szó szerint igazak.

    Horváth Tamás

Szerző: Horváth Tamás