Színek között nem csak élünk, de élnünk is tudnunk kell azokkal.
„A szín a fénynek derűs tettereje és mély bánata” – mondta Goethe a nagy német költő, aki fáradhatatlanul kutatta a színek érzéki és érzelmi hatásait.
Aktív meleg, és passzív hideg színekre osztotta színkörét. Szerinte a tetterős, cselekvésre indító, élénkítő színek a sárga, narancs, vörös, bíbor és ezeknek színárnyalataik. A passzív színekhez a zöld, a kék, ibolyás kéket és színárnyalataikat sorolta.
„Ízlésünk fejlesztésével elérjük, hogy magunkhoz mérjük a színeket: s minél szervesebb egységre sikerül rátapintanunk, annál jobban megérezzük a környezetalkotás örömét.”
Gulyás Dénes festőművész
Korunktól idegen a lakás üres reprezentációja, a terpeszkedő bútorok, a hivalkodó hatalmas bronzcsillár, a lefüggönyözéssel elért teljes elzárkózottság, a „komolyságot” aláhúzó derengő sötétség, vagy a túlzsúfoltságot fokozó mély és levegőtlen színek.
A színek érzékelésére jellemző, hogy minél nagyobb kiterjedésű a színes felület, annál telítettebbé, töményebbé válik a színe.
Jegyezte: Horváth Tamás
Szerző: Horváth Tamás
Kövess minket a Facebookon
Facebook