Akadálymentes otthon I. rész

 

A polgári demokráciákban a választójog nem tesz különbséget ép és fogyatékkal élő szavazók között. A társadalom épp ezért biztosítja – vagy nem – minden polgára számára; intézményeinek, középületeinek, köztereinek, lakóépületeinek akadályoktól mentes használhatóságát.

A legtöbb családban vagy volt már, vagy van, vagy lesz – bár sohase legyen – mozgáskorlátozott ember. Fogyatékkal születhetünk, de balesetnek – betegségnek – vagy éppen az időskor következtében kerülhetünk ebbe a hálátlan helyzetbe.

A mozgáskorlátozott ember helyváltoztatása céljára segédeszközt kénytelen igény bevenni. Ilyen segédeszköz lehet valamelyik családtagunk, barátunk segítő keze, de a legtöbb esetben inkább valamiféle műszakilag megkonstruált kellék, mint például, bot, mankó, járókeret vagy kerekesszék.

 

Feltételezve bármelyik segédeszköz állandó, vagy hosszan tartó használatát, az otthonát berendezni, vagy berendeztetni kívánó mozgásában korlátozott személy, vagy személyek, ilyenkor egy igen nehéz feladattal találják szembe magát. Ez a feladat, pedig nem más, mint az ergonómia szabályaiból adódó, az épp emberek arányaihoz igazodó méreteknek a szükségszerű korrekciója. Ezeknek a méreteknek kisebb-nagyobb kiigazításával – mely mutatvány egy már kész és berendezett lakás esetében nem is olyan egyszerű feladat – lehetővé kell tenni, hogy a mozgásában korlátozott személy a segédeszközei segítségével az otthonában emberhez méltó, a legkevesebb segítséget igénylő életet tudjon élni.

 

Az emberek többsége pillanatnyi állapotának megfelelően építi fel házát és rendezi be otthonát, annak tudatában, hogy abban a közlekedését leküzdhetetlen akadály soha nem fogja, korlátozni. Azonban nem kell tartósan rokkantnak lenni ahhoz, hogy ez ne így legyen. Már az is elég, ha a családba gyermek születik, vagy hirtelen egy idős szülőt kell gondozásra az otthonunkba befogadni. Nem is beszélve egy kellemetlen kéz- vagy lábtörés következményeiről. Ilyenkor azonnal észrevesszük otthonunknak azon hiányosságait melyekre korábban nem is gondoltunk volna.

Az autóból történő ki- és beszálláshoz szükséges hely kerekes székkel közlekedő személyek számára

Kezdjük talán az egyik leggyakoribb problémával.A legtöbb lakás bejárata, és főleg az újonnan épült lakóparki lakásokra igaz ez, sajnos a szűk ajtónyílásaikkal és a „elegáns” lépcsőikkel az egyik legnagyobb akadályt jelentik, mind a babakocsival, mint pedig a kerekesszékkel közlekedők számára.

 

Főleg a bejárati ajtó előtt kerüljük a lépcső építését. Helyette inkább enyhe emelkedésű rámpával oldjuk meg a szintek közötti különbségek kiegyenlítését. Amennyiben ez mégsem oldható meg ily módon, vagyis szükségünk van lépcsőfokok építésére, úgy azok magassága a legkisebb akadályt képezzék. A lépcső belépési mélysége közelítse meg egy kényelmes pihenő méreteit, hogy azon egy kerekesszékkel, vagy babakocsival biztonságosan lehessen megfordulni, megállni, vagy várakozni.

 

Lépcső helyett a szintkülönbséget rámpa segítségével hidaljuk át

A kapu, vagy bejárati ajtó soha ne nyíljon az érkezőre, mert ez mindenki számára veszélyes, a mozgásában korlátozott ember számára pedig kezelhetetlen probléma!

Az egyszárnyú ajtó minimális tok bel mérete 100 x 210 cm, a kilincsmagassága maximum 110 cm legyen. A csengőt, kopogtatót vagy levélbedobó nyílást se helyezzük magasabbra. Ez még a gyermekek számára is elérhető magasság.

A megengedett akadálymértékek. (rácssűrűség, útsimaság, szintkülönbség)

Ügyeljünk az ajtók könnyű nyithatóságára és zárhatóságára. A nehéz kapu vagy ajtó kezelése nem csak, hogy gondot jelent az idősek és gyermekek számára, de még balesetveszélyes is. A bejárati ajtók küszöb nélkül, még ha azok alján gumiszalag szigetelés is van, huzatosak. Küszöbre, tehát ez estben, de csak is a bejárati ajtóknál szükség lehet. Azonban ez nem jelenthet akadályt az azon át közlekedőknek. A még elfogadható szintkülönbség; maximum 2 cm.

2 cm-nél magasabb küszöbök esetén mobil rámpa is lehet segédeszköz.

A házba lépve a szélfogóba vagy az előszobába érünk. A több generációs otthonokban, vagy mozgáskorlátozott családtag esetén, ezek az előterek legyenek minél tágasabbak, ahonnan, bármely mozgást segítő eszközzel a lakás többi helyiségeit is kényelmesen meg tudjuk közelíteni. Lehetőség estén törekedjünk inkább az előterek halszerű kialakítására, mint sem a hosszú, csőszerű folyosók létesítésére. Folyosószerű előszoba esetén, ha már rákényszerültünk az építésére, ügyeljünk a szélességére. (Kerekesszék szélessége + egy járó ember vállszélességét figyelem bevéve min: 120 cm, amennyiben folyosóról ajtó is nyílik, úgy min: 150 cm legyen!

 

Itt jegyezzük meg, hogy ajtó, menekülési útirányba nem nyílhat! (Pl.: szobából folyosóra). Az előszobában amennyiben tárlószekrényt, gardróbot helyezünk el, úgy annak alsó részének magassága ne haladja meg a 140 cm-t, mert így gyerekek, valamint a kerekesszékben ülők is könnyen elérhetik a vállfára beakasztott kabátokat.

Törekedjünk az előszoba kellő megvilágítására. Nem itt kell spórolni a villanyárammal. Kapcsolókat és dugaszoló aljakat 110 cm-nél magasabbra és 30 cm-nél alacsonyabbra ne helyezzünk!

 

 a. ajtó nélküli folyosó minimális szélessége. b. ajtóval ellátott folyosó

c. több személy egymás melletti közlekedésére alkalmas folyosószélesség

A kisméretű telkek és az építési előírások miatt sokszor rákényszerülünk emeletes házak építésére. Ebben az esetben természetesen szükség van lépcsőházra, ez viszont kizárja az épület összes helyidének az egyetemleges akadálymentes használatát.

Amennyiben elkerülhetetlen a többszintes ház építése- sajnos ma a divat is ezt diktálja – úgy gondoskodni kell üzembiztos liftről, melyben a kerekesszék és egy kísérő személy helyszükségletét biztosítani lehet. Családi házak esetében léteznek kis magasságokban működő hidraulikus emelő berendezések, de ezek még a nálunknál gazdagabb országokban is csak kevés lakásban található meg. Nálunk marad a lépcső, és ha már van, feltétlen fedett helyiségből induljon és érkezzen. (Előszoba, hall, nappali). Kevés forduló tarkítsa, semmi esetre se legyen csigalépcső, és lehetőleg kis fellépési magasság mellett széles belépők és kényelmes pihenők jellemezzék.

 

Liftre várakozó programozók a munkahelyükön.

Ez az egyetlen műtárgy a lakásban mely, ha elkerülhetetlen, a mozgáskorlátozottak, az idős emberek többsége számára, valamint az apró gyermekeknek, olyan leküzdhetetlen akadályt jelent, amit csak mások segítségével képesek leküzdeni. Ez pedig növeli kiszolgáltatottságukat.A lépcsőkar szélessége akkor megfelelő, ha azon két egymás mellett haladó ember kényelmesen elfér. Zárt lépcsőházban 150 -180cm + korlát, térben nyitott lépcsőkar esetén 120-150 cm szélesség szükséges. Mozgáskorlátozott vagy idős embereket, de kiskorú gyerekeket, lehetőleg sohase költöztessünk emeleti szobába, mert veszélyhelyzet esetén kimentésük körülményes és sokszor megoldhatatlan feladat!

 

 

Egészségügyi okokból a legtöbb lakásban az előszobából, legalább egy vécé és fürdőhelyiség nyílik. Amennyiben több generáció él egy fedél alatt, netán még mozgáskorlátozott családtag is, úgy az ott élők lélekszámától függően ajánlott a hálószobákhoz is vécét és fürdőszobát építeni.

A problémamentes családok esetében a fürdőszobák és a vécéajtók a legkeskenyebbek. (70-80 cm). Bármely, a járást elősegítő eszköz használata esetén, az ajtó szélességének, tok bel mérete min. 100 cm kell, hogy legyen.

Vécé- és fürdőszobaajtóknál elkerülhetetlen a küszöb. Vizes helyiségeknél előírás, de a magasságuk kijelölésénél figyelembe kell venni a botlásveszélyt és kerekesszékkel való átjárhatóságot. Maximum 2cm.

 

Lehetőleg kerüljük a talpas mosdók beépítését!

Figyelem! Ezeknek a helyiségeknek az ajtói sem nyílhatnak menekülési útirányba, azaz a folyosóra.

Mozgáskorlátozott személy otthonában jó, ha a vécé és a fürdőszoba egy helyiségbe kerülnek, mert így könnyebb a szanitereket és a kapaszkodókat (kisegítőket) oly módon elhelyezni, hogy azok megközelítése, bármilyen segédeszközzel a legkisebb nehézség árán és a legrövidebb úton legyen lehetséges.

A lakás talán legfontosabb helyiségéről van szó, hiszen az idős vagy fogyatékkal élő személynek a fürdőszoba sokkal nagyobb jelentőséggel és intimitással bír, mint fiatalabb és ép családtagjainak. Sokkal gyakrabban és huzamosabb ideig használt helyiségek ezek, mint a lakás más mellékhelyiségei, ezért sokkal körültekintőbben, célszerűbben és kényelmesebben is kell berendezni.

A helyiség méreteinek kialakításánál figyelembe kell venni a kerekesszék, a berendezési tárgyak, továbbá egy esetlegesen segédkező családtag, vagy ápoló személyzet együttes helyigényét. A segédeszközöknek nemcsak alapterületi helyigényük van, hanem azok közlekedési útvonalának, fordulási ívének is helyet kell tudnunk biztosítani. A fürdőszoba biztonságos használatát fokozzák a különféle kapaszkodók, amelyeket mennyezetre és oldalfalakra erősítünk fel. Ezek szintén helyigényesek, de a kádba, zuhanyzóba elhelyezett rögzíthető ülőkék használatához is többlet helyre van szükség. Utóbbiaknál jó, ha ülésmagasságuk is állítható.

Ideális szerelvényezési magasságok

A mosdókagyló ne legyen körbeépítve, a szifon vagy annak burkolata lehetőleg ne akadályozza kerekesszékkel, aláülni készülő embert. Térdmagasságunk ülve meghatározza a kagyló alsó magassági vonalát, annál maximum 10 cm-rel helyezhetjük azt magasabbra, így közel az ép emberek méretarányaiból adódó magassághoz tudunk alkalmazkodni, ami azt eredményezheti, hogy bármely családtagunkkal közösen, tudjuk a mosdót használni. A csaptelep jó, ha lengőkaros és a hideg-meleg víz beállítása egy hosszabb karral történik. A csaptelep magasságának beállítása tapasztalati úton történjen, de semmi esetre se helyezzük 110 cm-nél magasabbra. A piperepolc és a tükör alja lehetőleg 90-100 cm legyen, mert egy kerekesszékben ülő ember maximum 140- 150 cm magasságig képest azt kihasználni. Törülközőtartók, ruhaakasztó fogasok magassága maradjanak szintén az elérhetőség határán belül. Ez 140 cm.

 

Kerekesszékes sportolók a Londoni Paralimpián 2012.

Amennyiben a helyiség rendelkezik ablakkal, úgy a párkány magasságát 60 cm-ben állapítjuk meg, míg az ablakkilincsét 85-90 cm-ben. Használhatunk ablakszárny táv-nyitókat is, de ezek csak bukó szárnyú ablakok esetében lehetségesek.

A fürdőhelyiségek kellő megvilágításáról és azok érintésvédelméről fokozottan gondoskodjunk. Kapcsolók, dugaszoló aljak magasságát és elhelyezését a korábban leírtak szerint jelöljük ki. A helyiségek mindenkori tisztaságát, könnyű és gyors takaríthatóságukat az oldalfalak, valamint a mennyezetek és a padlók kerámia burkolásával érhetjük el.

Folytatás a II. befejező részben:

http://lakberendezes.hu/eletmod/akadalymentes-otthon-ii-res/

Köszönöm figyelmüket.

Írta: Horváth Tamás

 

 

Szerző: Horváth Tamás

Szólj hozzá Te is!

slots